Kicsit több mint 10 hónapja húzódik a dolog, most már jó lenne a végére járni. Egy kis összefoglaló egy ínhüvelygyulladásnak indult és most éppen nem tudjuk mi van vele kéz és csuklófájással.
Valahol itt kezdődik a történet.
Tulajdonképpen nem is értem mi húzódik ennyire ki a dologban.
November 14-én végül megkaptam a szteroidos injekciót, hát nem igazán használt, a gyulladásos labor (süllyedés, crp) nem ment annyira le, mint kellett volna.
Nos ezzel elvoltunk egy darabig, január elején kaptam egy adag szteroidot medrol tabletta formájában. Kemény 3 hétig hatott, aztán tekertem szobabiciklin egy fél órát és bedurrant a kezem, 1 hétig visszajött az egész, be volt dagadva fájt, aludni megint nem tudtam tőle.
Majd szépen lelohadt, tudtam használni, de egy bizonyos pontban fájt.
Mivel múlt pénteken újabb kontrollra kellett mennem, elballagtam a háziorvoshoz és onnan a laborba, háááát süllyedés 45, CRP 13.4 én így szeretlek és közben még mindig fájt a kezem.
Eljött a péntek, vártam másfél órát az időponthoz képest, sebaj, számítottunk rá, majd bent nagyjából értetlenség fogadott.
Kicsit olyan érzésem volt, mintha fogalma nem lenne a doktornőnek arról, hogy mégis mi a frász van, de! talált egy scl-70 nevű antigént, ami sclerodermára utal, úgyhogy április végén 5 napig a pécsi Immunológiai klinika vendége leszek.
A kezemre nem kaptam semmit: mert az injekció nem használ, a nem szteroid gyulladáscsökkentők nem használnak, medrollal meg nem lehet az embert tömni (illetve lehet, csak nem akarják) és a sclerodermának sem használ, szóval legyek szíves borogatni és pihentetni.
Péntek óta: tegnap már csak úgy tudtam aludni, hogy felpolcoltam a kezem. (Ennyit arról, hogy a gyulladás nyugalomban jobban fáj, nekem meg addig nem fájt most nyugalomban... most már akkor is).
Remélem lassan vége lesz a történetnek, az április végi kórházi történettel 1 évnél fogunk tartani...