Előzmény 1 ----> Előzmény 2. -----> Előzmény 3. ------> Előzmény 4. ----> Előzmény 5 -----> Előzmény 6 -----> Előzmény 7. ------> Előzmény 8. ------> Előzmény 9. ------> Előzmény 10 ------> Előzmény 11------>Előzmény 12 ------> Előzmény 13------> Előzmény 14 --->> Előzmény 15--->>Előzmény 16.--->>Előzmény 17.--->>Előzmény 18.--->>Előzmény 19.--->>Előzmény 20.--->>Előzmény 21.--->>Előzmény 22.--->>Előzmény 23.--->>Előzmény 24. --->>> Előzmény 25. --->>> Előzmény 26. ---->->> Előzmény 27. ---->>> Előzmény 28.---->>> Előzmény 29. --->>>Előzmény 30.--->>>Előzmény 31.
2012.január 23.-otthon...
Nem is tudom, hogyan kezdjem. A alcím is nehezen akart kibújni az agyamból, ezernyi gondolat kavarog most bennem. Itthon vagyok december tizen-akárhányadika óta, volt ugye a GKI, meg apám betegsége. Egy hétre mentem ki mindössze azóta, január 11-től, és 16.-án már itthon is voltam. Nem így terveztem(-tük), de az élet közbeszólt.
Akkor most sorban a történések. Senkit sem akarok untatni a magánügyeinkkel, de a történések megértése miatt kénytelen vagyok néhány sorban megtenni. Tehát eleve a december rövidre volt tervezve, miután nekem februárban lejárt a nemzetközim, és most adódott lehetőség rá, hogy gyorsan, és legfőképpen "zökkenőmentesen" megújíthassam azt, a modern, kártya alapú igazolványra cserélve a régi papírfecnit. Józsi szólt, hogy mikor, hol kell jelentkezni, megtettem, és 17.-én sikeresen levizsgáztam Pesten. Mindez 90.000.- jó magyar kreditbe került. Időközben amúgy is nagyon beteg édesapámról egy rutinvizsgálat során kiderült, hogy előrehaladott tumora van, sürgős beavatkozásra van szüksége. A kórházba, tükrözésre még a saját lábán ment be, majd onnan haza, de néhány nappal később otthon elöntötte a vér, azonnal kórházba került, ahol meg is műtötték, de innen már nem volt visszaút. Én mindezt kint tudtam meg, a család üzent, hogy nagy baj van, én felhívtam Józsit, és ő azonnal visszafordított. Ezúton is köszönöm neki, nekik az emberséges, humánus hozzáállást.
A kórházi kezelést követően már nem épült fel, két hétig itthon ápoltuk, majd visszakerült a kórházba, ahol január 8.-án meghalt. Én végig itthon voltam, mint írtam, egy hetet mentem, mert valamit keresni is kell, az élet nem állhat meg. Miután elintéztük a formaságokat, és a temetéssel kapcsolatos elintézni-valókat, kértem, hogy fordulhassak egyet. Év végén megérkeztek az új gépek is a céghez, utolsó előttiként cserélték le a kiszolgált Volvokat nálunk. Három ütemben adták át őket, így mi is három csoportban indultunk. Rám január 10.-én került sor, ekkor mentem fel a kocsiért. Nem titkoltan nagyon vártam már erre a napra, egyrészt, hogy végre kiszakadjak az itthoni környezetből, ahol mindenről az elmúlt hetek gyötrelmei jutnak eszembe, másrészt pedig az autó miatt is. Eddigi "pályafutásom" alatt mindössze egy alkalom volt, amikor vadonat új kocsit vehettem át, az egy Renault volt, ismertem az érzést. Az a bizonyos "új autó szag" a fülkében, ami sokak szerint simán csak büdös, semmivel sem összehasonlítható. Laci fiam, lévén főiskolai szünet, most is velem tartott, neki is bizsergett az egész lénye, hogy ő csomagolhatja ki a felső ágyat magának.
Akkor most pár szó az autóról. DAF XF 105-410 vontatók SCHMITZ Varios oldalrolós félpótokkal. A pótról nem sok mindent lehet írni, talán az erősített ponyva ami új, ilyen rendszerű szerelvények voltak a nagy cégnél is korábban, igaz kisebb számban. A kocsi sem különleges, itt a leglényegesebb eltérés a már futó DAF-októl, az a manuális váltó, és az ezeken a gépeken alkalmazott EEV technológia. Ez a kocsi már valóban Euro 5 normát tud, sőt közelít a 6-hoz, de sajnos csak az AdBlue adalékkal, amiről sokunknak csak az a véleménye, hogy egy gonddal több...Szívtam már két éve nagyon sokat miatta az akkori DAF-ommal. Lélekemelő érzés megmászni a Mont Blanc-ot 15-el... Remélhetőleg azóta sokat finomodott a technológia, mert akkoriban sorra rohadtak le az Euro 5-ös DAF-ok az AdBlue-rendszer meghibásodása miatt. Az biztos, hogy ez a gép takarékosabban bánik az adalékkal, mert itt egy tank üzemanyaghoz durván negyed tartálynyi adalék fogyott, míg a régi LBJ-s gépemnél szinte együtt mozgott a két szintjelző óra mutatója. Reggel induláskor sem hajazok egy gőzmozdonyra, mikor kihajtok a parkolóból...
A másik, igazi változás a váltó. A hivatalos kommüniké miatt azért manuális, mert mi (ti. a sofőrök) az szeretjük, nem az automatát. Ja. Baromi jó dolog staulandban egy két órás össznemzeti sztrádapiknik alatt ezerszer váltani, miközben dagadtra gyúrjuk bal lábunkon a vádlit az ugyan ennyi kuplungozástól. Simán felér egy konditermi futópados programmal, kár, hogy csak fél lábas. Az abszolút logikátlan, és kézre egyáltalán nem álló "Y" sémát meg nem is tudom mihez hasonlítani. Szóval maradjunk annyiban, szerintem egy sofőrt sem kérdeztek meg arról, ugyan milyen váltóval felszerelt kocsin szeretne dolgozni a jövőben, és szerintem marha kevesen kopogtak a beszerzési igazgató, vagy mit tudom én ki ajtaján ilyen kéréssel. A technológia fejlődik, a vontatók automata programjánál szerintem egyik sofőr sem takarékosabb, főleg itt, ahol a két éves munkaviszony már-már törzsgárdának számít, ebből kifolyólag sok a pályakezdő, rutintalan kolléga, nem hiszem, hogy jó választás volt. Maradjunk annyiban, ez volt az olcsóbb megoldás. Csak ez hogy hangzana már nem? Inkább marad az "önök kérték".
Ami viszont vitathatatlan, az a merőben más komfort, mint amit a Volvo nyújtott. Most hagyjuk ki azt, hogy a tandemek még viszonylag fullosok voltak a maguk idejében, értem ezalatt az elektromosan állítható tükröket, a tetőablakot, a 6 hangszórós gyári rádiót, a teljes értékű jobbos ülést. Volt viszont egy szinte használati érték nélküli, kisebb fióknyi (tán ha 25 literes) hűtő, ami már 23,7 volt feszültségnél rendszeresen leolvadt) viszont semmi sem fért bele, volt egy olyan állófűtés, ami szerintem a skandináv gyár szégyene, (csak bal oldalon a vezetőülés mellett nyomja a meleget, azt is csak 8 (9?) órán keresztül egyhuzamban), így előfordul nem egyszer, hogy a bal oldalon szinte megolvad a szőnyeg, míg a jobb oldalon megfagy a kannában a víz reggelre. És akkor még ott van a kollégák által legtöbbször csak kutyaólnak titulált fülke. Nincs egy épkézláb tárolórekesz, gyakorlatilag a felső ágy a raktár. A mostani gépek kb ugyan ez, annyi a különbség, hogy nagyobb a hűtő végre, viszont a középső tárolószekrényt valami ismeretlen okból megszüntették. Ja és már MINDEN manuális. A tükrök, a váltó, a tetőablak. De ezekről már írtam korábban.
Ezzel szemben a DAf maga a földi paradicsom. Nagy hűtő, igazán kaffa állófűtés, nagy fülke, sok-sok tárolóhellyel. Egyszóval lakható. És minden elektromos. Viszont az a 410 lóerő...bízom benne, hogy idővel meg is lesz, mert most az első néhány tízezer kilométeren nagyon gyengén muzsikál. Konkrétan ahogy Pisti barátom írta SMS-ben, meglát egy emelkedőt, és összeszarja magát. A Bécs előtti "siratófalon" 23 tonnával még 40-el is vágtáztunk felfelé visító turbóval, és horrorisztikus pillanatnyi fogyasztással. Ugyan itt ugyan ennyi súllyal a 420-as Volvo még gyorsul is...Érdekes a sebességkorlátozók illesztése is. Az én gépem szerencsére "tudja" a 90-et tempomattal is, de többen is panaszkodtak, hogy 82-85-nél többet nem megy a kocsijuk. Jó jó tudom, hogy a megengedett sebesség meg hasonlók, de ugye az is nyilvánvaló, hogy az általános azért a 90....marha sokat jelent egy hét alatt, hogy mondjuk Franciában a hosszú pályaszakaszokon 82-vel, vagy 89-el gurulok napokon keresztül. Aki nem hiszi, számoljon utána...
Apropó fogyasztás. A főnökség szerint ennek így kellene kinéznie: alap 24l/100 km, +0,4 l/T. Plusz 1 (!!!) liter éjszakánként fűtésre. Eszem a nagyvonalú szívüket! Csak nagyon halkan jegyezném meg, hogy a "nagynál" a "vérzivataros" normarendszerben a DAF-okra adták a legmagasabb (talán 25.3 l) alapnormát, míg a téli időszakban a fűtésre éjszakánként 2 liter gázolajat lehetett elszámolni. Utánaérdeklődtem, az állófűtés óránként 2-3 deciliter üzemanyagot éget el. Szerintem joggal merül fel bennem a kérdés: egy hosszú hétvégén, télen, mikor egész nap és éjjel duruzsol a kályha mert odakint mondjuk tombolnak a mínuszok, na akkor mi van? Fűtök négy, jó esetben 5 órát, aztán a többi az én költségem lesz? Mitől fogyaszt majd ez a kocsi ennyivel kevesebbet, mint az előzőek? Megsúgom, az alatt a 3000 km alatt, amennyit megtettem vele, nagyjából éppen másfél literrel evett többet 100 km-enként az elvárttól. Számszerűen 45 literrel. Ez egy hét volt. Hát ezért van a címben a ...ha elkezdődnek újra a levonások, elköszönök. Nem csak én, azt is elárulhatom. Nem ez a célom, de nem fogom én fizetni a drága üzemanyag miatt kieső nyereséget.
Szóval az új autó még nem minden. Jobbak ugyan a munkakörülmények miatta, ezt tény, de messze nem ez a lényeg. Azért, mert nekem szép csilivili autóm van, a boltban még nem adnak több tejet. Ahhoz pénz kell. És úgy gondolom, hogy ha én megtettem a dolgom, hiba nélkül, akkor joggal várhatom el a tisztességes bérezést is érte. Rendben, legyen norma, ne fürödjön a sofőr a drága üzemanyagban, ezt is mindenki megérti. De BETARTHATÓ, és legfőképpen a valós fogyasztási értékeken alapuló legyen. Ha egyszer alapból magasabb a fogyasztás, mint amit elvárnak a gk.vezetőtől, illetve az autótól, és emiatt vonogatják a béréből a "túlfogyasztást", az nagyon, de nagyon nagy szemétség, és erősen lenyúlás szaga van.
Amiről még nem írtam, az maga az út. nem igazán érdemel szót, Győrben raktunk fel szerdán, a NISSAN-nak vittünk vissza göngyöleget Amsterdamba, amit pénteken raktunk le, onnan Rotterdami visszarakás a Hankooknál, és Gyáli lerakás következő héten kedden. Az első pár száz km a megszokásról szólt, volt egy-két alkalom, amikor elvesztettem a fonalat váltóilag...de mire kiértünk Osztrákba, már egészen beleivódott a kezembe a kapcsolási séma. A kocsit ez idő alatt belaktam, szerencsére volt hozzá a másikból még polcom is, egyedül egy átalakítót kellett vennem a 24 V-os aljzathoz. Beújítottam egy kéttappancsos tartót is a parabolához, így már nagy tányérral fogom a műholdat, akkora jelem volt a Jurában, hogy majdnem kiszúrta a tv oldalát 
Most egy kolléga van vele Franciában, remélem, onnan haza hozzák, mert kellene már dolgozni is...várom a telefont, és repülök vissza. Hogy a jövő mit hoz, meglátom. Szavaztam 2, max 3 hónapot magamnak, addigra minden kikristályosodik. A munkanélküliségtől nem félek, ezt is írtam már korábban. Van hova váltanom, de nem vagyok az az ugrálós fajta. Február közepétől vár rám egy újabb tanuló, gyakorlatilag "be van protezsálva", őt sem hagyom cserben. Tehát én még bizakodom. Majd kiderül, az idő engem igazol-e.
Képek hamarosan feltöltésre kerülnek, addig is türelmeteket kérem.
Sziasztok-viszont látásra!
