Pár perc
Állok és nézek az égre,
A felhőtlen, tiszta kékre.
Egyik cigi a másik után,
Gondolat, gondolat hátán.
Pár nyugodt perc az egész,
A gyűlölködés a semmibe vész.
Madarak nászát nézem,
Ritkán van ebben részem.
Vagy szárnyashangyák rajzanak.
A gondok ekkor is alszanak.
Bámulok és másra gondolok,
Fejben egész máshol vagyok.
Menekülnék, de még nem lehet,
Hát keresem ezeket a perceket.
Akkor minden olyan, mint volt,
Mikor lelkem még dalolt.
Csak kis nyugalmat keresek,
Nem sokat, legalább egy keveset.
