Ezt a mai nap ihlette.

"Ki a büdös istennyila vagy te bohócképű!?" SzŐr Geri, birodalmi poéta és főszakács (:L topic)

Húúúú, ismét hatalmas meglepetést okoztál...
Mondtad az sms-ben, hogy új bejegyzés a láthatáron, de nem gondoltam volna, hogy pont rólam írod, ráadásul egyből a búcsú után...

Nagyon nem szívesen hagytalak ott, tudod-e?
Már akkor hiányoztál, mikor megindultam a vonat ajtaja felé...

Rossz volt elválni, de nagyon hálás vagyok Neked ezért a mai napért.
Kevesen hoznának ennyi áldozatot a társaságomért...

Nagyon jól éreztem magamat, még ha a figyelmem nem is 100%-osan a kiállításra irányult.. Kár, hogy ez most csak ilyen villámlátogatásra sikerült, de legalább együtt lehettünk pár órácskát. Remélem, a közeljövőben is megismételjük párszor. Nagyon jó lenne! ^^

Emlékszel, mikor arról volt szó, hogy minden művésznek megvan a saját múzsája, legyen szó szobrászról, festőről vagy akár költőről?...
Nos, úgy érzem ezután a vers után, hogy én is kissé azzá váltam, mivel megihlettelek.
Szívből köszönök mindent! A mai napot, az áldozatokat, a beszélgetéseket, az ajándékodat, de legfőképpen a BARÁTSÁGODAT! Szeretlek! <3

A versedhez pedig csak annyit, hogy:

1. Köszönöm, hogy megmutattad a füzetedet és hogy saját szememmel láthattam/saját kezemmel "tapinthattam" a kézírásodat... Egy élmény volt!

2.Nem is jó az a nap, amikor nem látlak,
De félnék is attól, hogy kalitkába zárlak!
Akarlak még látni, de nem lehetek mohó,

Óóóó, nem félek én attól, hogy kalitkába zársz... Sőt, örülnék neki.
Nagyon szeretnélek én is sűrűbben látni és mivel én is mohó vagyok, így neked sem tilthatom meg... A jóból sosem elég a sok!
És igen, nekem is rossz minden egyes nap, mikor nem láthatlak, mert szörnyen hiányzik a társaságod.
Pont a vonaton gondolkodtam visszafelé, hogy még mennyi mindenről beszélhettünk volna, mennyi mindent szerettem volna még megosztani veled és hogy miért nem ölelgettelek meg százszor ennyiszer és százszor erősebben?...
Mindig utólag okos az ember... Most ezzel is várhatok a következő találkozóig...

Tudod, nem gondoltam volna, hogy te is ennyire jól érezted magadat... Olyan szétszórt voltam ma, annyi mindent szerettem volna megbeszélni veled, kapkodtam ide-oda és hebegtem-habogtam össze-vissza.. Te meg csak mosolyogva, türelmesen végig hallgattad a halandzsámat...

Te hogy hiányzol máris nekem, hihetetlen!... <3

Tessék, hogy enyhítsem kicsit a hiányérzetet!

Ebből szerelem lesz Művnő.. te nem akarsz jönni 30-án? Ha ABE-nek haza is kell mennie, én mindenképp szeretnék elmenni Gerihez

Szia, Kata vagyok. Kérsz egy lángost?

Ismét nagyon szépet alkottál!

(#2) művésznő4: ,,minden művésznek megvan a saját múzsája"

Nekem nincs múzsám. Ilyenkor mi van?

Látod, nem feltétlenül muszáj a szerelemről írni, de ha elfogy az ihleted más témában, akkor előbb-utóbb neked is szükséged lesz egy múzsára... Vagy ha nem is te keresed, majd megtalál ő téged... és akkor majd csak ömlik a rengeteg jó kis versike a tolladból...

Phandi: Nem tudok elmenni. Több oka is van, majd elmondom....

Rendben!
Nézd meg a többi képet is a találkozóról. Beraktam őket a Közkívánatrába!

Jó esetben, csak nem fogy el az ihlet. Amúgy versikét már nem írok, csak rappet.

Az, hogy megtalál meg csak egy szép álom.

[ Szerkesztve ]

A rapp-ben is lehetnek nőügyek..

Ez butaság... Mindenkit megtalál egyszer. Különben is, fiatalok vagyunk még, bármikor berobbanhat az életedbe, mikor a legkevésbé számítanál rá...

[ Szerkesztve ]