A blog munkaterületként szolgál a Milyen NAS-t vegyek? topic Téma összefoglalójának elkészítése során. Javaslatok tehetők a fórumban, az aktuális változat itt látható:

A topic célja, hogy segítsen eligazodni a NAS-megoldások folyamatosan bővülő, színesedő piacán. Mivel a NAS-sal kapcsolatos igények rendkívül sokfélék lehetnek, a lehetséges megoldások között is igen komoly eltérés lehet árban, teljesítményben, kényelemben és rugalmasságban egyaránt.
Az összefoglalóban összegyűjtöttük a legfontosabb alapinformációkat, és az egyes lehetőségek rövid bemutatásával igyekszünk segíteni, milyen irányba induljon el a leendő NAS-tulajdonos.

Rövid áttekintés - mi az a NAS?
A NAS betűszó a Network Attached Storage (hálózati adattár) kifejezés rövidítése. A név a hálózati adattárak eredeti funkcionalitását fedi - hálózati kapcsolaton keresztül lehetett őket a számítógéphez csatlakoztatni, és a rajta tárolt adatokat úgy lehetett elérni, mintha egy másik számítógéphez férnénk hozzá. Ennyi alapján gondolhatnánk úgy egy NAS-ra, mint egy külső merevlemezre, azonban ez több okból sem jó hasonlat - a legfontosabb különbség, hogy a NAS-t rá lehet kötni pl. egy switch-re vagy routerre, és onnantól kezdve tetszőleges számú klienssel meg tudja osztani a rajta tárolt adatokat, ily módon képes helyi adatközponttá válni.
Egy NAS jellemzően egy miniszámítógépből és egy vagy több merevlemezből épül fel. A miniszámítógépek erejének folyamatos növekedésével a NAS-ok jó ideje túlnőtték eredeti funkcionalitásuk kereteit - a többféle file-megosztási lehetőségen kívül futhat rajtuk webszerver, média szerver, torrent kliens, E-mail szerver, személyes cloud, és még számos egyéb szolgáltatás, amelyeket a legtöbb esetben a felhasználó tekintélyes méretű szoftverkönyvtárból válogatva saját maga is tovább bővíthet igényei szerint. Hálózati adattár helyett manapság egyre inkább érdemes úgy gondolni a NAS-ra, mint egy mikroszerverre.
A NAS-okba jellemzően 1 és 4 közötti merevlemez építhető (vannak több lemezt is fogadó megoldások, de ott már komoly felárral kell számolni). Több lemez használatával rugalmasan van lehetőségünk növelni a tárhelyet, az adatbiztonságot, ill. az írási / olvasási sebességet - esetleg ezek valamilyen kombinációját. A legnépszerűbb felhasználási mód talán két lemez használata RAID 1 üzemmódban - ilyenkor a két lemez tartalma megegyezik, és az egyik lemez elhalálozása esetén nem vesztünk adatot. 3, ill. 4 lemez használatával bővül az elérhető RAID üzemmóddok száma.
NAS-okkal találkozhatunk otthoni mellett céges környezetben is - a komolyabb modellek egy kis-, vagy akár középvállalat igényeit is kielégítik. Ennek kellemes következménye, hogy otthoni igényeinknek csak a fantáziánk (meg persze a pénztárcánk) szabhat határt - funkcionális elvárásainkra biztosan találunk megfelelő megoldást. Ha pedig a boltokban kínált hardware-t gyengének tartjuk ár / teljesítményben, akkor építhetünk is NAS-t - többféle, x86 és / vagy ARM processzoros gépre telepíthető NAS operációs rendszer létezik.

A legnépszerűbb ajánlott gyártók

Zyxel
Mintha csak kis hazánkra tervezte volna a Zyxel méltán népszerű NAS-szériáját - a készülékek a konkurenciához képest rendkívül kedvező áron szerezhetőek be, jó minőségű szoftverrel vannak ellátva, és működési paramétereik is teljesen megfelelőek. Akinek pedig nem elég az alapfunkcionalitás (amely azért a filemegosztás, a média szerver és egyéb szokványos dolgok mellett az igen népszerű Transmission torrent-klienst is tartalmazza), és rendelkezik némi hozzáértéssel, az FFP nevű csomag feltelepítése után sok száz alkalmazás közül válogathat kedvére. A fentiekből következően a Zyxel jelenleg kapható költséghatékony megoldásai (NSA-310S, NSA-320S, NSA-325v2) igen kevés megkötés mellett általánosan ajánlhatók. A megkötések pedig:
- A ventilátor az eszközökben nem a leghalkabb - de legalább cserélhető
- A 310S egyfiókos, a másik két gép kétfiókos - a négyfiókos NSA-540 már egyáltalán nem tekinthető olcsónak
- Teljesítményben a legjobb a 325v2 az 512MB RAM-mal és a meglepően combos 1.6GHz-es Marvell Kirkwood CPU-val. Ha több RAM vagy gyorsabb processzor kell, akkor más megoldás után kell nézni.

Egy szó, mint száz, a Zyxel NAS-ok kisebb kompromisszumok mellett igen hatékony megoldást kínálnak, jó szívvel ajánlhatóak.
A Zyxel topic itt található, bár jelentősen nagyobb a forgalom az FFP-sítéssel foglalkozó cikk topicjában.

Synology
Talán a Synology NAS-ok a legismertebbek a hálózati adattárolók közül. A 2000-ben alapított tajvani cég 2004-ben kezdte el árusítani az első modelljüket, a DS-101-et, és innentől kezdve folyamatosan bővülő és frissülő modell kínálattal áll az otthoni felhasználók, kisebb irodák és nagyobb cégek szolgálatában. A Synology NAS-ok operációs rendszere a DiskStation Manager (DSM), mely Linux (BSD) alapú és a megjelenése óta folyamatosan fejlesztik (jelenleg, 2015-ben az 5.1-es verziónál jár). Ez is egy web alapú, grafikus kezelőfelület, rengeteg beállítási lehetőséggel és még több telepíthető alkalmazással. Ezek egy része a Synology gondozásában érhető el, de akár harmadik féltől származó alkalmazásokat is telepíthetünk kedvünkre. Talán a Synology NAS-okra írták eddig a legtöbb ilyen alkalmazást.
A cég modelljei hardveresen nem sokban térnek el más gyártók összeállításaitól, viszont rengeteg fajta konfiguráció érhető el, lépcsőzetesen emelkedő árazással. Az árak bizonyos mértékig tükrözik a hardver tudását, de érdemes inkább úgy tekinteni, hogy a Synology NAS árában a szoftver optimalizáltságát, a terméktámogatást és a folyamatos biztonsági frissítéseket fizetjük meg. Régebbi, már nem frissíthető DSM-mel rendelkező modellekhez is folyamatosan érkeznek biztonsági frissítések, ezért valóban hosszú évekig használható termékekről van szó.
Természetesen a Synology sem tökéletes, a felhasználóbarát (magyarul is tudó) kezelőfelülete és az egészen jól összerakott beépített súgójának ellenére sem, viszont lehetőség van arra, hogy az érdeklődők kipróbálják a "Synology-élményt" vásárlás előtt az élő demóval (itt érhető el). A DSM is megszokást igényel, mert könnyen elveszhet az ember a sok beállítás között. Nem árt, ha egy kicsit jártasak vagyunk a hálózatok világában - de ez más NAS esetében is így van.

A Synology NAS megoldásai elsősorban annak ajánlhatóak, aki dobozos megoldást keres, kiforrott szoftverrel és terméktámogatással. És ezt hajlandó is kifizetni.
A Synology topic itt található.

QNAP
A Synology mellett a QNAP a másik olyan gyártó, aki közepesen magas (de egyéni felhasználók számára még megfizethető) árkategóriában kínál rendkívül sokrétű funkcionalitással rendelkező, robosztus eszközöket. Szintén a Synology-hoz hasonlóan a hardware fokozatos, lassú erősítése komoly hatással van az árakra, ezért könnyen eljutunk odáig, hogy jobban megéri NAS-t építeni, mint készen venni.
A QNAP NAS-okról tapasztalat (ill. tapasztalt önként jelentkező) hiányában nem készült bővebb összefoglaló, ha valaki érez magában indíttatást ilyet írni, keresse a Topicgazdát

Élő demo elérhető itt.
A QNAP topic itt található.

WD MyCloud
Amennyiben a NAS funkcionalitásában inkább az egyszerűséget, mint a sokoldalúságot keressük, ill. költséghatékony megoldásra van szükségünk, akkor a Zyxel mellett szóba jöhet a Western Digital valamelyik NAS megoldása is, leginkább a 2013-ban megjelent MyCloud egylemezes sorozata. A MyCloudnak két specialitása van. Az egyik, hogy beépített WD Red HDD-vel érkezik (így magának a NAS-nak az ára 18-20e FT környékére jön ki). A másik pedig az, hogy nincs benne ventilátor, ezért egyrészt csendesebb, mint a Zyxelek, másrészt viszont oda kell figyelni arra, hogy a természetes levegőáram ne legyen akadályozva - lehetőleg ne radiátor mellé tegyük, és ne pakoljunk semmit a tetejére.
A MyCloudban egy korrekt sebességű CPU-t és 256MB memóriát találunk - ez utóbbi nem sok, de a NAS korlátozott funkcionalitása folytán elég lehet. A beépített, ill. az installálható alkalmazások száma limitált, viszont a Transmission torrent-kliens most már hegesztés nélkül is telepíthető, a file-megosztás és a médiaszerver funkciókat pedig értelemszerűen tudja, ezért limitált igények esetén kitűnő megoldás lehet.

A WD MyCloud topic itt található.

Megjegyzés: a MyCloud előtt is voltak a WD-nek hálózati adattárai - ezek közül a MyBook Live, ami esetleg ajánlható, a még korábbiakban rendkívül gyenge hardver lakozik.

Épített NAS
NAS építésbe elsősorban akkor érdemes fogni, ha kinőttük a belépő 2 lemezes kategória határait. Sajnos a minőségi 4 (vagy több) lemezes eszközök rendkívül drágák, és a bennük lévő hardver szintjét a költség töredékéért össze tudjuk rakni otthon. Cserébe a spórolásért nem kapunk előre telepített és optimalizált rendszert, illetve a méretet tekintve is lehet, hogy kell majd kompromisszumokat kötnünk. Mivel a legtöbb NAS OS Linux alapú, nem árt, ha egyszerűbb műveleteket el tudunk végezni parancssorban.
Hardver tekintetében érdemes az alacsony fogyasztást, kis méretet és a passzív üzemet előtérbe helyezni, a mai x86-os processzorok teljesítménye bőven elegendő otthoni felhasználásra, egy Intel Atom vagy Celeron szintje fölé csak indokolt esetben érdemes menni (pl. virtuális gépek futtatása a szerveren). Szintén népszerűek a HP mikroszerverei, mivel használatra kész gépet kap a vevő, amire csak az operációs rendszert kell telepíteni és feltölteni lemezekkel. Ezek másik nagy előnye az egyéni hardverrel szemben, hogy elterjedtségük miatt a velük kapcsolatos hibákra könnyebben találunk majd megoldást az Interneten.
A fogyasztás ugyan magasabb lesz valamivel az ARM architektúrára épülő rendszerchipeknél, de az Intel mobilorientált platformjai gyakran 10 Wattnál is kevesebbel is beérik, cserébe a többször nagyobb teljesítményért, a megspórolt pénz pedig bőven a hardver elévülésén túl is fedezi a plusz fogyasztás többletköltségeit.

Az operációs rendszerekből a felhasználók nagy része vagy a Synology DSM-re épülő Xpenologyt, vagy a Debian Linux alapú Open Media Vaultot (OMV) használja. Mindkét rendszer átgondolt, funkciókban gazdag, böngészőből vezérelhető grafikus felületen keresztül és könnyen telepíthetőek rájuk bővítmények. Ezen felül mindkettőhöz van pH! topik: az Xpenology-é itt, at OMV-é pedig itt található.

A NAS építésének másik fő mozgatórugója az lehet, ha közös NAS + HTPC gépet szeretnénk. Itt némileg más szempontok érvényesülnek már a hardverben is, a szoftver oldal pedig mindenképpen több szakértelmet igényel - erre itt nem térünk ki.

Egyéb gyártók / megoldások

D-Link
A D-Linkről csak nagyon röviden - nem tartozik az ajánlott márkák közé. Bár hardveresen az újabb modellek gyengének nem nevezhetők, a készülékek mégis siralmas írási / olvasási sebességeket képesek produkálni - rejtély, hogy miért. Emellett a gyári szoftver is hagy maga után bőven kívánnivalót - bár ezen a Zyxelnél is említett FFP D-Linkes változatával sokat lehet javítani.
Általános D-Link topic nincs, viszont a keresőben a "d-link dns" kifejezésre rákeresve több típusspecifikus topic-ot kapunk.

Minimalista megoldás - routerre kötött HDD
Ha nagyon sajnáljuk a pénzt dedikált NAS-ra, akkor megoldás lehet, hogy a routerünk látja el a hálózati adattár funkciókat. Ehhez egy olyan routerre van szükség, amihez USB-s HDD csatlakoztatható - a router gyári firmware-e általában a filemegosztás funkciót, valamint a médiaszervert rendelkezésünkre is bocsátja (utóbbit jellemzően csapnivaló színvonalon). Ha valamivel több / jobb / stabilabb funkcióra van szükségünk, akkor megoldást jelenthet valamilyen egyedi router firmware használata (OpenWRT, DD-WRT), de egy ilyen átalakításnak inkább csak némi szakértelem birtokában fogjunk neki.

A router hálózati kiszolgálóként való használatának a legnagyobb korlátja, hogy az eszköz amúgy sem túl acélos CPU-ját terheli tovább. Egy átlagos routertől maximum 10MB/sec írási / olvasás sebességre számíthatunk, de ha az USB-s HDD NTFS filerendszert tartalmaz, akkor inkább 3-5MB/sec lesz a jellemző. Kisebb file-ok (pl. office dokumentumok) megosztására és nem túlzottan nagyméretű filmek streamelésére megfelelhet - más célra nem igazán ajánlott.
Érdemes megjegyezni, hogy léteznek erősebb hardverrel szerelt routerek is (pl. Asus AC-56U), ahol a másolási sebesség lényegesen magasabb (akár 30MB/sec), de ezek a készülékek már korántsem olcsók.

A PC mint NAS
Felmerülhet mindenkiben a gondolat, hogy a mindig rendelkezésre álló és amúgy is sokat üzemelő PC-nk legyen a hálózati kiszolgáló. Ez az ötlet sokkal kevésbé jó, mint amilyennek elsőre hangzik. Vannak előnyei:
- A jellemző desktop PC bármilyen NAS-nál sokkal erősebb
- Az épített NAS-hoz hasonlóan szabad kezünk van a szoftverek kiválasztásában

Azonban a hátrányok sem elhanyagolhatók:
- Szintén az épített NAS-hoz hasonlóan, a szoftverek működésre bírását, hangolását a felhasználónak kell elvégezni. Hogy nem operációs rendszert húzunk fel, hanem (többnyire) Windows-on belül akarjuk ezt megoldani, az egyáltalán nem könnyíti meg a dolgokat - és persze nincs support, akitől segítséget lehet kérni. Megfelelő szakértelem hiányában nem ajánlott.
- Az otthoni PC jellemzően nem vetekszik a NAS-ok szerelhetőségével (vagy csak extra költség árán), ha ez fontos, akkor az is a NAS irányába billenti a mérleget.
- Végül a pénzügyi oldal, azaz a fogyasztás, ami miatt az olcsó nem lesz olyan olcsó. Egy takarékos desktop gép is simán megeszik idle üzem közben 40-50W-ot, ami 0-24 órás működés esetén évente kényelmesen 10e FT fölötti áramszámlát jelent. Ez talán nem tűnik soknak, de ha úgy nézzük, hogy 3 év alatt kitermeli egy kisebb NAS árát, akkor mindjárt nem olyan kevés. Ha a NAS funkció nem jelent napi +18-20 óra üzemet, akkor persze alakulhat ez másképp is - annak egyedileg utána kell számolni.

Összegezve, az otthoni PC-t NAS-ként használni csak akkor javaslott, ha rendelkezünk tudással a bekonfiguráláshoz, és megmértük + kiszámoltuk, hogy mennyi áramot fog elfogyasztani a következő évek során. Nagy mennyiségű torrent fel / letöltögetése, ill. komolyabb szerverfeladatok esetén könnyen lehet, hogy ez a legjobb megoldás - más esetben nem valószínű.