2024. április 25., csütörtök

Gyorskeresés

A válság helyzete - Pilseni konferencia

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Ez év áprilisában az OBS (Otto Brenner Alapítvány) rendezésében vettem részt a

Gyakorlati példák a Közép - Kelet Európai régió válságkezeléséből

elnevezésű konferencián. Az ezen az úton készült vázlatom, rövidített, szerintem lényeges dolgokat tartalmazó verzióját teszem itt most közre.

Helyszín; Pilzen - OBS (Otto Brenner Alapítvány)

2010. április 15-16

A konferenciát a csehek nyitották: elmondták, náluk gyakorlatilag a munkanélküliség változatlan maradt a válság hatására, és ez annak a ténynek a figyelembe vételével nagy szó, hogy a válság jóval nagyobb arányban sújtja a fejlettebb régiókat. A kormányuk lépésit élesen kritizálták. A fiatalokat a szakszervezetek nem kötik le, mert az állásuk ebben az időszakban biztosított (állami támogatás miatt!)
Általános jelenség a tömeges elbocsátások minden áron elkerülése, mivel jelentős presztízs-veszteséget jelent. Szó volt az üzemi tanácsok megnövekedett szerepéről és vétójogáról.

Dr Vera Glassner
Általános jelenség hogy a kormányok, nem képesek gyorsan és hatékonyan reagálni. A szakszervezetek és a munkaadók közös fő, és sikeres projektje a kiváló dolgozók megtartása!
Általános példává vált Németország, több ország a válságkezelő stratégiájukat veszi át részben, vagy egészben.
Magyar részről a "tőke szabad áramlása" és annak negatív hatásainak behatárolása, továbbá az ellenük való védekezés mikéntjéről tett fel egy kérdést egy kollégánk, a válasz természetesen kikerülő jellegű volt:) A szlovák szakszervezet képviselője szerint a siker és összefogás már önmagában erő, amit figyelembe vesznek...

Szó volt a dolgozókért vállalt felelősségről. Ebben a tekintetben elbukott a neoliberális eszmerendszer.
Viszont új irányt képvisel a munkavállalók növekvő felelősségvállalása; a legjobb példa erre, hogy növekvő tendenciát mutat az okozott selejtköltségek terhelése a dolgozókra, természetesen csak elviselhető mértékben.
A második nap néhány számadattal indult:
Németországban csaknem 1 millió ember dolgozott rövidített munkaidőben, eközben az alacsony képzettségűek felzárkóztatása folyt. Számomra érdekes számadat Némeországból: a 20.000 megszűnő munkahely és 20.000 új munkahely viszonya...

Nagyon fontos, és jelenős tapssal jutalmazott kijelentés volt német részről a: " a nemzeti szín hátrányára nem hozható döntés"...
A cseheknél szerencsésebb helyzetben voltak, hiszen a bankszektor válsága (re-strukturáció) a 2005-06-os években megtörtént, nekik a változó munkanélküliség, és az egészségügyben tapasztalható utánpótlás hiánya, ami nehézséget okoz. A túlzottan óvatos kormány inkább kevesebbet adott, csakhogy kerülje a kölcsönöket...
Összegségében pozitív hozzáállás és tenni akarás jellemezte a konferencia résztvevőit.

Magyarország - Dr Székely Judit
Nálunk a részmunkaidő és az állami támogatás voltak a válságkezelés eszközei. Dr Székely Judit említette a kivándorló, frissen képzett munkaerőt, akiket a mi költségünkön oktatunk, majd más országok munkaerő piacai egyszerűen elszívnak...
Magyarországon 100.000 munkahely szűnt meg, és 160.000 munkahelyet sikerült megmenteni.

Lengyelországban alapvető probléma volt, hogy kiken segítsen a kormány? A sok embert foglalkoztató cégeken, vagy a gyengéken? Egyértelmű választ nem kaptunk...
A rövidített munkaidőben dolgozó lengyeleknek tilos felmondani. Sokat szidták a bürokratikus, sok formalitást megkövetelő válságtörvényt. Igyekeznek másoktól tanulni, mégha őket nem is érinti annyira a válság.

Ennyi volna. Ismételten megjegyezném hogy ez egy összkapkodott jegyzet! A célja csak az emlékmegőrzés:)

Hozzászólások

(#1) madstunt


madstunt
addikt

hát hogyhogy eljutsz ilyesmikre? folalkozás? tanulmányok?

(#2) gabor85 válasza madstunt (#1) üzenetére


gabor85
őstag

Liga szakszervezet :)

(#3) madstunt válasza gabor85 (#2) üzenetére


madstunt
addikt

ja értem

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.