Mikroszámítógép vagy angolul microcomputer. Azokra gépekre amikre használom kicsit találóbb a homecomputer megnevezés. Van pár gépem és a blogomban látható, hogy szép sorban előszedtem őket. Lemostam, felélesztettem pár olyan darabot is, ami véletlenül került hozzám, vagy nem érdekelt eddig annyira. Mára az a korszak amiből származnak több, mint retrónak számít. Lehet, hogy csak azért érzem így, mert átéltem ezt a korszakot és én többet látok bennük, mint retró gépeket. Az a kb. másfél évtized már történelem, amiben sok mára kihalt gyártó versenyzett a hasonló alapokra épülő, mégis egyedi gépekkel. A cégek és gépek mögött érdekes történetek és jó pár ma már ikonikus ember állt. Nem csak a számítógépekről, de a történelmi háttérről, versenyről és emberekről is igyekszem a későbbiekben írni pár sort.
Mikroszámítógép
A mikroszámítógép elég tág fogalom. Mivel több tucat különböző gyártó volt, ezért csak a legfontosabb jellemzőket sikerült összegyűjtenem:
- Olyan számítógépek, amiket otthoni használatra terveztek. Sikerüket annak köszönhetik, hogy megfizethetőek és egyszerűen üzemeltethetőek voltak. Az IBM PC is homecomputernek indult, de elég hamar külön fogalommá vált.
- Az áruk is a megfizethető kategóriába esett. Például a C64 induló ára (1982, 595$) kb. 1500 mai dollárnak felel meg.
- Nagyjából 1977-től az 90-es évek elejéig tartott a virágzásuk.
- A gépek egymással ritkán voltak kompatibilisek, ami még cégen belül is általános volt, gondoljunk csak a Commodore 64, +4 vonalra.
- A legtöbben játékra használták, de komolyabb programokat is írtak rájuk. Például C64-en láttam raktár nyilvántartó és bérszámfejtő programot is.
- Alapvetően basic-ben lehetett őket programozni. Nyugodtan mondhatjuk, hogy egy komplett programozó generáció tanult meg rajtuk kódolni a basic mellett assemblyt használva.
A gépek felépítése is tipikusnak tekinthető, bár nem volt igaz az összesre:
- A billentyűzettel közösbe építették a komplett gépet.
- Végre olyan kicsik voltak, hogy egy íróasztalon kényelmesen elfért az egész
- Az adatokat külső meghajtón tárolták. Ez kutya közönséges magnókazettát jelentett a legtöbb esetben. Természetesen létezett floppy meghajtó, de az áruk vetekedett az alap géppel.
- Megjelenítőnek TV-t használták, így spórolva meg a monitorok árát
Csoportosítás
Két napot törtem a fejem, hogy hogyan lehetne csoportosítani a home computereket. Azért nehéz ezt megtenni, mert volt több tucat gyártó, ráadásul mindegyik több modellel és ezek teljesen átlapolódva készültek. Hogy mire is gondolok jól szemlélteti a Commodore példája. Ha a CBM modelleket hanyagoljuk, akkor is volt a VIC-20, C64, C128 vonal, mellé jött a TED széria (16, +4) és végül bónuszként az Amigák is befutottak. A VIC-20 gyártását 85 elején állították le a 128 bejelentésének idején, amikor már a TED széria is létezett, az első 1000-es Amigákat pedig júliusban dobták piacra. Ha a gyártás kezdetét nézem, akkor mellé tudok nyúlni, mert a 128 és az Amiga ég és föld. Ha a gyártás intervallumát, akkor a C64 dönti be az ötletet. Az egészet fűszerezi, hogy adott modellek, mint például a Plus/4 itthon sikeresek voltak, míg mondjuk a németeknél jól futó Amstrad CPC-ről itthon kevesen hallottak.
Ezért aztán kicsit önkényesen csoportosítottam a gépeket. Természetesen nem teljes a lista, van benne szubjektív vélemény is, de jobbat nem tudok. Egy gépet több helyre is be lehet sorolni még az én kicsi gyűjteményemből is. Szóval nem tudom felmutatni a szent grált, de legalább azt meg tudom mondani, hogy kb. milyen további részek várhatóak:
Első fecskék: Mint pl. a TRS-80. Komplett alkatrész temetők, több tucat TTL IC-vel. kb. 80-ig terjed ez az időszak.
8 bit második generáció: Legismertebb a C64. A 80-as évek első felében uralkodtak. Sok különböző típus létezett, amik egymással nem kompatibilisek. Már sokkal kevesebb alkatrészből állnak köszönhetően a saját chipkészletnek.
16 bitesek: Műszakilag egyértelmű csoportot alkotnak, de időben nem. Párhuzamosan jelentek meg a 8 bitesek második generációjával. A csoport más sokkal szűkebb, az Amiga, Atari ST, Macintosh mellett én ide sorolom az első IBM PC-ket is. Ez egyesek szemében szentségtörés, de a 80-as években még nem volt lefutott a harc és a PC is csak egy válaszlépésnek indult a Commodore és Apple 8 bites gépeire.
Magyar specialitások: Őket külön venni a hazai érintettség mellett a történelem (Cocom-lista) miatt is. A Homelab, HT-1080Z, Primo, TVC quartettet ki lehet egészíteni még jó pár külföldi géppel, mint például a Plus4, Enterprise 128.
