A HT életkorával mindig kicsit gondba vagyok. Ha a 82-es iskolaszámítógép programtól számítom a megszületését, akkor kb. 35 éves. Ha a 83-as szállítástól, akkor fiatalabb, a licencelt Genie 1980-as, de a koppintott TRS-80 már 77-es születésű. Mindegy, 30 évnél régebbi gyártású a gép és látszik rajta, hogy sokat látott. Az is biztos, hogy nem csak munkára, tanulásra, de játékra is használták. Sok leírás, dokumentáció, történet mellett programokat is le lehet tölteni a ht.homeserver.hu oldalról. Köszönet és tisztelet illeti a lap létrehozóit, üzemeltetőit.

Amit letöltünk, az CAS formátumú, ezt kell valahogy átjuttatni a HT-re. Az első lépés mindenképpen a wav formátumba alakítás. Én a TRS-80-hoz készült cas2wav programot használtam. Windows 7 alatt simán fut, a cas fájlból 11kHz-es mintavételezésű wav-ot készít. Ezt már kazetta modullal, kábellel, vagy akár kazettára egy rendes magnón felvéve is betölthetjük a HT-n. Az utolsó macerás, több lépésből áll. Lehet, hogy állítgatni kell a fejet és biztos, hogy a szintet sem találja el elsőre az ember, de így lehet a legjobban bemutatni a fiataloknak, hogy 35 évvel ezelőtt holt tartottunk.

Természetesen a macerás, de látványos utat választottam. Neki is láttam, hogy előállítsak egy tesztelésre, demóra alkalmas háttértárolót. Egy új kazettát vettem elő a tartalékból. Nem kell luxus dologra gondolni, csak egy sima type I Maxell szalag.

Már a védőfólia lehámozása közben elindult az időgép. Ekkor még csak a 90-es évekig ugrottam vissza és elkezdtem a Welcome to the Junglet fütyürészni. Bár az jófajta "krómkazettán" volt, de valamiért rögtön ez ugrott be.

A Videoton toronyból származó ütött kopott, de tökéletesen működő Akai deck-et kötöttem a laptopra, hogy felvegyek azt a pár programot, amit kiválasztottam. Mind a két gép ezüst színű, de van közöttük több, mint 20 év. Nem kicsit vicces párosítás, szépen tette mind a kettő a dolgát.

Úgy gondoltam, hogy gyorsan betöltök egy-két programot és játszok egyet. Sajnos nem ment a dolog, nem olvasott semmit se a gép. A deckbe visszarakva a szalagot az üresnek bizonyult. Gyorsan kibontottam a gépet és elkezdtem méregetni. Két perc alatt arra jutottam, hogy felvétel és lejátszás esetén is megy a törlés.

A hibát a beragadt felvétel kapcsoló okozta. Kis mozgatás és kontakt spray kellett az öregnek. Mielőtt valaki WD40-re gondolna fontosnak tartom megemlíteni, hogy senkinek sem ajánlom a használatát elektronika környékén.

A kezelés eredményesnek bizonyult. Újból felvettem a szalagot és örömmel láttam, hogy a programok betöltése közben felébredt a kivezérlés jelző. 2-3 próbálgatás után már sikerrel töltöttem be a programokat. A gépkönyv szerint a 4. vonalat kellene megcélozni, de nekem elég volt sokkal alacsonyabb érték is. Az állítgatás közben a chronométer már a 80-as évek közepét mutatta. Én meg a Szeretlek Is, Meg Nem Is-t dúdolgattam a gépnek.

Cload után lefutott a karakteres demó. A hang és a kép is teljesen rendben volt. Érdekes lenne besétálni valamelyik jogutódhoz jövőre április elsején. Nagy valószínű, hogy az ott dolgozó mérnökök értékelnék a poént és a gépet is.

A grafikus demó is szépen lement. Jól lehetett látni ahogy a CPU és a megjelenítés harcolt a memória hozzáférésért. Ez vízszintes csíkokban nyilvánul meg a képernyőn. Sajnos lefényképezni nem sikerült, de más hibát nem találtam.

Az eredmény egy letesztelt HT-1080Z és a hozzá való kazetta. A számláló állásokat felírtam és ahogy régen beraktam a tokba. Végül elindultam vissza, a nagyjából harminc éves időugrásból.