2021. május 9., vasárnap

Gyorskeresés

Commodore PET

Írta: | Kulcsszavak: Mikroszámítógép . mikrocomputer . PET . Commodore . retró

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

A PET megszületése olyan, mintha a két konkurensének a történetét kevernénk össze. Kellett hozzá szerencse, jó szakemberek és pár ember, aki meglátta az üzleti lehetőséget.

A PET fogantatása

Kellett egy mérnök, Chuck Peddle, aki ki akart fejleszteni egy mikroszámítógépet. A csapatával, már megalkották a hozzá való processzort és egy elődmodellt is. Ez utóbbiból, a KIM-1-ből, kb. 7000 darabot adott el a MOS. Bár még nem tekinthető igazi mikroszámítógépnek, de ez és a másoknak nyújtott támogatás jó alapot adott Peddlenek. Főként a "két Steve-vel" (Wozniak és Jobs) való kapcsolata inspirálhatta. Az eredetileg mikrokontroller felhasználásra szánt MOS 6502-re épített Apple gépen végzett hibakeresés közben több ötletet is átvehetett. De a MOS vezetősége hallani sem akart egy mikroszámtógépről.

A mérnök mellé kellett egy üzletember is, aki hajlandó volt számítógépet fejleszteni és gyártani. Tramiel vertikális integrációra törekedett, hogy a mástól való függőséget kiiktatva minden házon belül készüljön. A Commodore évekig csak megrendelője volt a MOS cégnek. A számológép háború miatt, amit a Texas robbantott ki, az egyik legnagyobb megrendelővé váltak. Végül a partnerből tulajdonos lett. A részletekről majd egy másik bejegyzésben olvashattok, különben sose érünk a PET sztori végére.

Amikor a Commodore felvásárolta a MOS-t Peddle már távozóban volt a cégtől. Nem ő volt az első, ekkorra szinte a teljes csapat, aki a 6502-őt fejlesztette kilépett. A távozást szó szerint kell érteni. Amikor a Commodore vezetősége megérkezett a céghez már a kollégáktól búcsúzott. Dick Sanford kezdett el vele beszélgetni, akit idézve: "És elmondta nekem az álmát a személyi számítógép világáról, ami ekkor még nem született meg." Annyira meggyőző volt, hogy Sanford Tramielhez fordult, aki rögtön meglátta a lehetőséget.

A fejlesztés

Ahogy említettem az első Apple I-et elég közelről láthatta Peddle. Amikor a Commodore-nál döntés született a fejlesztésről a konkurensek már teljes gőzzel dolgoztak a saját gépeiken. Vicces, hogy az egyiktől (Tandy) pályázati felhívás érkezett egy gép építésére, míg a másikat (Apple) a Commodore megpróbálta felvásárolni pár hónappal később.

Gyakorlatilag a projekt elején látták, hogy szükség van egy BASIC interpreterre. Az akkor még Micro-Soft néven futó cégtől Bill Gatessel állapodtak meg: "Ha meg tudjátok fizetni megcsináljuk" Ez végül egy 25.000 dolláros megállapodást jelentett, ahol a Commodore szabadon módosíthatta és használhatta a saját gépein a kódot. A pénzen felül a Micro-Soft megkapott minden módosítást és eladhatták azokat bárkinek.

Az 1977 januári CES-en történő bemutatásig csak két hónap maradt a prototípus fejlesztésére. Az ötlet az volt, hogy az Apple I-et használják alapnak, de Steve Jobs ekkor már Markkulával is tárgyalt. Az üzlet nem jött létre, a csoportnak saját gépet kellett építenie. A bemutatóra a prototípus hardvere elkészült, de a gép nem akart elindulni. Több napig keresték a hibát és végül kijavították az utolsó napra, amikor John Roach a Tandy-től megnézte a gépet. Vele sem született megállapodás, ami Tramiel számlájára írható. Roachék végül visszatért Kaliforniába és kifejlesztették a TRS-80-at. De a lényeg, hogy Tramiel tovább pénzelte a PET fejlesztését.


PET 2001 kinyitva, forrás: [wikimedia]

A kis csapat belevetette magát a fejlesztésbe. 6 hónappal később a 77-es nyári CES-re nagyjából elkészült a gép. Pár érdekesség a fejlesztésből:

- Az alkatrészek egy részét szinte véletlenszerűen választották. A 9"-es Sony kijelző mellett nem csak az szólt, hogy kényelmesen elfért a házban, hanem az is, hogy azt vettek a közeli boltban, bontották szét és alakították át, a prototípushoz.
- A BASIC fejlesztését a Micro-Soft végezte, akiknek likviditási gondot okozott, hogy pénzt csak a projekt végén kaptak érte. Végül eladták a fejlesztés alatt lévő kódot az Apple-nek is a Commodoretól kialkudott ár duplájáért.
- Japán Commodore mérnökök is részt vettek a munkában. Például velük választották ki a megfelelő magnetofont, de a későbbiekben is fontos szerepet játszottak.
- A PETSCII karakter készletet nagyrészt a főnök fia, Leonard Tramiel, alkotta meg. Fontos szempont volt, hogy a tisztán karakteres kijelzőn is lehessen játékokat készíteni, ezért kerültek be pl. a francia kártya jelei.
- Peddle a magnetofonos tárolás kódját mesterien összehackelte, de a nem tiszta kód miatt évekkel később sok embernek beletört a bicskája ennek a visszafejtésébe.
- Tramiel nyomására került olcsó, számológépekhez hasonló "chicklet" billentyűzet a gépre.
- A Commodore pénzügyi gondjai miatt a gép házát fémből gyártották le végül, mert ez volt megoldható cégen belül és nem kellett 300.000 dollárt kifizetni a szerszámokért. Az egész gép tetejét egy autó motorháztetejéhez hasonlóan fel lehetett nyitni. A fenti képen jól látható a kitámasztó rúd.
- A PET nevet a barátságos hangzása miatt választották, a Personal Electronic Transactor elnevezést csak később találták ki.

Ekkor még nem volt alkalmas arra a gép, hogy gyártásba vigyék és elkezdjék szállítani, de a kiállításon nem volt konkurenciája a gépnek és így elég nagy figyelmet kapott a látogatóktól. A Commodore ekkorra már szinte teljesen kifutott a készpénzből és hiába próbáltak bankkölcsönt szerezni. A CES-en Tramiel látva az érdeklődést váltott az üzleti modellen. A vásárlókkal finanszíroztatta a gyártás kialakítását: nem leszállításkor, hanem előre kérték a pénzt: A 8K modell szállítását 1977 szeptemberére ígérték és 90 napos szállítási határidőt vállaltak. Hogy miért nem a 4kB-os modellt hirdették? Azért, mert azon nem lett volna elég hasznuk, így okosan előre menekültek.

Az első év

A végeredmény kívülről úgy nézett ki, mintha egy a 2001: Űrodüsszeia-ból származó terminál. A Neve is ezt erősítette meg: PET-2001.


PET-2001 forrás:[wikimedia]

Sajnos a gép és a cég is küzdött pár gyerekbetegséggel:

- A chicklet billentyűzeten kényelmetlen volt hosszabb ideig dolgozni
- Hiányzott a floppy meghajtó, ez főként az üzleti felhasználóknak volt gond
- Nem voltak felkészülve a vásárlói rohamra. Csak viszonteladóktól napi több tucat érdeklődés futott be. Volt olyan nap, amikor akár 50 hívást is kaptak. 4-5 hónapos szállítási határidőt tudtak csak ígérni, de tartani már nem.
- Nem volt a cégnek pénze a gyártás gyors felfuttatására. Irvin Gould nem volt hajlandó sem több pénzt befektetni, sem pedig részvénykibocsájtásból finanszírozni azt. Az 1977-ből hátralévő 3 hónapban nagyjából 500 gépet tudtak leszállítani, de '78 elején is csak 30 gép körüli mennyiséget tudtak legyártani.

1978-ban az első teljes év végén a PET, ami azonnali siker lehetett volna és letarolhatta volna a piacot, csak a második lett a TRS-80 mögött. A Tandy rendelkezett megfelelő gyártókapacitással és saját bolthálózattal. De még így is kényelmesen lehagyták az Apple II-őt.

A PET széria

A PET egyértelműen indulhatott volna jobban, de így is átütő siker lett. A továbbfejlesztések az üzleti felhasználásra fókuszáltak. Mivel a két konkurens nem támogatta a kisbetűket, ezért a Commodore nagy előnyben volt ezen a területen. 1979-re állt össze végre az első revízió:

- A PET 2001-N nagyobb és kényelmesebb billentyűzettel érkezett, ami miatt a magnó kikerült a gépből. Ez a magnó, a CBM C2N, még a C64-gyel is kompatibilis volt.
- A CBM 2040 dual floppy meghajtó 170kB-os lemezenkénti kapacitással. A PET-be tervezett IEE-488-as port több meghajtót is képes volt kezelni. Logikusabb lett volna egy lemezes meghajtót gyártani és abból vehetett volna többet a felhasználó, de Peddle ragaszkodott a két floppy-t kezelő felépítéshez.
- Az első Commodore nyomtató CBM 2020 névvel érkezett. Ezzel sikerült átjátszani a japánok kezére a nyomtatók gyártását. A vezető amerikai Centronics ugyanis lerázta Peddle-t amikor megkereste őket. Ezután a japán kollégákhoz fordult és az Epsonnal kötöttek szerződést.


PET floppy meghajtóval és nyomtatóval, forrás: [wikimedia]

Folyamatosan érkeztek a további frissítések. Ezek ismét az üzleti felhasználókra fókuszáltak. Logikus döntés volt, mert a PET-et magas felárral tudták eladni Európában, ahol elsősorban ilyen célból vásárolták. Pár említésre méltó fejlesztés:

- 4000-es széria 12"-es monitorral és fejlettebb 4.0-ás BASIC-kel.
- A 8000-es gépek már 80x25-ös kijelzésre is alkalmasak voltak. A memória limitet is kitolták lapozással, a 8096 már 96kB memóriával rendelkezett.
- A gépek mellett folyamatosan jöttek a perifériák is. Majdnem tucatnyi különböző floppy meghajtót és nyomtatót is piacra dobtak.

A PET széria 5 év után kezdett kiöregedni, 82-ben le is állították a gyártását. Az 1981-ben érkező CBM-II széria váltotta volna le. Megvan benne a PET Odüsszeia féle futurizmusa és mellé még mai szemmel is modernnek hat. Szerintem eredetileg ilyen formát képzelt el Peddle a gépnek.


CBM 610, forrás:[wikimedia]

Sajnos a CBM-II széria csúnyán megbukott. Drága volt gyártani és nem érkeztek rá újabb szoftverek sem. Peddle mást képzelt el, de nem dolgozhatott a saját belátása szerint. Az új irányvonalat Tramiel háborús politikája adta. A cég az olcsó tömegesen eladható gépekre fókuszált. Ennek is lett az eredménye, a sikeres VIC-20, majd a C64. Ugyan csatát nyertek, de hosszú távon elbuktak. Az IBM PC-k szinte minden mást letarolva elterjedtek.

Hozzászólások

(#1) szalai56


szalai56
senior tag

Köszönjük megint. :))

Amiga1200; http://amigos.amiga.hu/szalai56/

(#2) frescho válasza szalai56 (#1) üzenetére


frescho
addikt

Nincs mit, Lassan majd jön a folytatás.

https://frescho.hu

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2021 PROHARDVER Informatikai Kft.