Azt hiszem kicsit átestem a ló túloldalára az XT-IDE adapter származékokkal. Open source hardverből jó néhány és a hozzá való BIOS is ingyenesen elérhető. Elsőként a Glitch works féle XT-IDE rev4-et építettem meg. Bővebben is írtam a blogomban a hardverről és a BIOS-ról is. Ha jól bevált, akkor miért is vágtam bele egy új kártyába? Egyrészt ez hobbi, másrészt azért, mert SMD gyakorlásnak jó ötletnek tűnt. Harmadrészt az is benne volt, hogy valami kicsi kártyát készítsek ami akár laptopokba is használható.

A választásom a Monotech XT-CF-Minire esett. Természetesen ez is open source és minden leírás elérhető hozzá. Sajnos nagyon nem ment simán a kártya megépítése és nem is lett olyan amilyennek elképzeltem, de végül sikerült működésre bírni.

A gondot az okozta, hogy bár az alkatrészek nagy része könnyedén beszerezhető, de pár aprósággal megyűlt a bajom:

- A kis tolókapcsolókat eleve jumperekkel akartam helyettesíteni. A BIOS és az EPROM write is maradhat engedélyezve, mert minek építeném be egy gépbe a kártyát, ha nem használom?
- Az ellenállás hidak filléres darabok, de nem találtam megfelelő méretben és értékkel. Végül külön SMD ellenállásokkal akartam helyettesíteni. De annyira kevés volt a hely, hogy nem sikerült szép megoldást találni. A 1206-ok összecsúsztak és rövidre záródnak, míg a pad túl messze volt a 805-ök számára. Végül vegyesen használva sikerült áthidalni a problémát, de az eredmény csúnya lett. Nem kicsit, hanem nagyon...
- A CF kártya foglalata sem volt egyszerű. Nem olcsó, ha egyáltalán beszerezhető a fejjel lefele verzió. A végén egy IDE-CF adapterről forrasztottam le a foglalatot. Érdekes, hogy elsőre sikerült hibátlanul felforrasztanom és nem is lett vállalhatatlan az eredmény.

Két kép az elékszült kártyáról:

Elsőre nem működött, de nem hardveres hiba okozta. A ROM-ot az előző szériából emeltem át és elkövettem azt a hibát, hogy nem olvastam el a leírást töviről hegyire. A lényeg, hogy más beállítások kellenek ehhez a kis kártyához, mint a sima XT-IDE-hez.

Kis config után már szépen bootolt a kicsikével a gép. Ugyanazt a 40MHz-es 386SX-et vetettem be a tesztelésre, hogy a sebességét össze tudjam vetni a már meglévő kártyával. Az eredményeket alább láthatjátok. Nem ájultam el a teljesítményétől, mert a 200kB/sec-et sem éri el. Az XT-IDE ugyanezzel a géppel, szintén 8088 kompatibilis BIOS mellett, 268 kB/s eredményt hoz. De a méret megéri ezt a kompromisszumot és AT kompatibilis verziót égetve az EPROM-ba biztosan fel lehet pörgetni egy kicsit.

Még egy képet érdemesnek tartok beszúrni ami megmagyarázza, hogy miért is hívtam többször is kicsinek az XT-CF-Mini-t. Az XT-IDE mellé rakva látható, hogy szinte csak akkora az egész, mint az abba dugott IDE-CF átalakító. Egy ekkora kártyát a kora, még ISA slottal is rendelkező laptopokba kényelmesen be lehet dugni, nincs gond azzal, hogy hova fér el a kártya/átalakító/CF kártya trió.