Üdv mindenkinek!
Nagy örömömre szolgál, hogy megoszthatom a kedves olvasókkal és a bejegyzéseim rendszeres kommentelőivel, hogy a tegnapi nap folyamán megérkezett a gyári órajel bajnok és csúcs Prescott egyenesen Kínából.
Mindig is szerettem volna egy ilyet, mert a 3GHz-es példányok olyan snasszok, a működő 3,2 és 3,4-esek viszont már ritkaság számba mennek kishazánkban. Ráadásul a tervezett nagy retró cpu hűtő teszthez 478 platformra szerintem ez a hardver dukál a leginkább.
A hangsúly a működőn van, mert bár a tavasszal sikerült vennem egy 3,2-est, de azt sajnos nem bírtam működésre bírni, így az eladó volt olyan kedves és visszavette.
Mikor máskor is próbálhatnám ki ezt a remek kis procit, ha nem a nyár kellős közepén, gusztus elején, a megérkezését követő másnap a tetőtéri szobában, 31°C levegő hőmérsékleten.
Első körben a tesztlapnak szánt Abit IS7-E lapba pattintottam bele, majd paszta, full réz Cooler Master hűtő a kobakra és power on. Ekkor jött az első döbbenet és gatyába trottyolás, mert a képernyő fekete maradt, a ventik felpörögtek, de a réz borda legalább melegedett. Higgadtság, mondom biztos a GeForce3 Ti200-as adta be az unalmast, gyorsan elővettem egy tutira működő Manli MX400-ast és ezzel indítottam el a rendszert. Bios hang hibajelzés nem volt, ezt hozzátenném. Azonban ezzel a kártyával is ugyanaz történt, mint a Ti200-al, vagyis homály.
Na gondoltam, ezt megszívtam, mert vagy hibás a prockó, vagy az alaplappal lehet valami huncutság.
Ezért aztán előkerült a második számú 478-as alaplap, egy Gigabyte P4 Titan GA-8IPE1000-G.
Átpakoltam a memóriákat, a Manlit, a procit, egyszóval mindent.
Beonoltam a szerkezetnek és egy pittyenés után a POST képernyő jelent meg egy széles vigyor kíséretében, ami közben az arcomra kúszott.
Konklúzió: múkodik! Mármint a proci és ez jó hír.
Közben betölt a HDS, nyitom az Aida64-et, látom ám, hogy a maghő 76°C és tovább melegszik. Na mondom ennek a fele se tréfa, valamit tenni kell. Bizony nem is volt az, mert a szoftver egészen hamar 85°C-ot jelzett, mikor megint ránéztem majd ezután nem sokkal újraindult a rendszer, bár nem biztos, hogy a hőterhelés miatt, közvetlenül az után történt ez, hogy rádugtam a pendriveot a lapra, hogy erre mentsem el a képeket.
A réz cpu hűtő sajnos elég tré állapotú, értem ez alatt azt, hogy az előző gazdája, vagy az előző gazdája előtti tulaja "halkítás" címszóval megnyirbálta a vezetékeket, így a blower venti leszabályozva tekert a procin, ami így elég hamar felforrósodott. Ezért a közvetlen léghűtést egy asztali ventilátorral oldottam meg, ami maxon telibe fújta a vga-t, akarom mondani az MX izécskét és a hűtőbordát is. Az eredmény egyszerűen frenetikus, 78°C fölé már nem kúszott a hőmérséklet, ha lehet hinni a leolvasott adatoknak.
Mondjuk az igaz, hogy tipikus kazán a Prescott magos P4, de erre számítani is lehetett, mégis meglepett.
Ha már úgyis ebédidő és a címben is utaltam a forrófejű procira, amiről egyébként az egész cikk is szól, simán lehetne rajta sajtot olvasztani vagy tojást sütni a réz bordán. Persze én magam ezt csak elméletben teszem meg, gyakorlatilag a szakácsművészet határainak ilyetén módon történő feszegetését átengedem a kevésbé épelméjűek táborának.
Köszönöm, hogy elolvastad, jó étvágyat az ebédhez!