Mondjuk ez a csokis nápolyi, amit vettem, azért egy kicsit mégiscsak extrém, mert sós földimogyorókrémmel van töltve. Azért finom, csak furcsa, de meg fogom enni. Viszont a makrélakonzerv isteni volt, vastag, hófehér halszeletek voltak benne, sokkal finomabb, mint amit otthon valaha is ettem.

A hűtőm kicsit túlhűt, a szendvicseimet is közel megfagyasztotta - bár ez éppenséggel nem volt baj, mivel úgyis 3 nap tárolás után ettem meg az utolsókat -, viszont mostmár gondoltam, lejjebb veszem. Naiv vagyok:

Nem tudom, meddig lesz még vicces, hogy folyton efféle zsákutcákba futok, de engem még mindig szórakoztat. Eszembe jutott, hogy kéne egy kis szótár az ilyen esetekre, aztán az is eszembe jutott, hogy oké, de hogy keresem ki benne a jelet? Ábécésorrendben??? Á, mégiscsak képtelenség lehet kínaiul megtanulni.

Ma majdnem nem aludtam el, de aztán mégis. 9:55-kor mentem le reggelizni (10 óráig lehet). Az a vicc, hogy az étteremben tök sokan voltak, úgy fest, elég sokan hagyják az utolsó pillanatra a kajálást. Szerencsére ma megint lesz üzleti ebéd és vacsoraparty is, szóval nem maradok éhen.

A levegő ma még "sűrűbb" lett, mint tegnap, de nem vészesen, és mivel jó meleg van, meg lehetett úszni ernyő nélkül, amúgy is sok az árkád meg a fa, ami véd. Mivel a vékony anyagú ruháimban pont olyan sebességgel száradok, mint ahogyan vizesedek az esőtől, így különösebben nem találtam zavarónak. Amúgy se hoztam magammal esernyőt, csak esőkabátot, azt meg röhejesnek éreztem volna ilyen enyhén szitáló időben. Azért rajtam kívül mindenki esernyővel közlekedett, úgy tűnik, itt nem szokás megázni, és annyira rosszul viselték az itteni emberek, hogy nincs ernyőm, hogy ahányszor megálltam egy zebránál, valaki odaállt mellém, és megosztotta velem az övét. Tök jó fejek. :-) Tényleg eszméletlen kedves mindenki, alapjaiban más az egész attitűdjük, a viselkedésük, az értékrendjük, mint mondjuk a mienk.

Kiállítási épület:

Ma igazi autentikus tajvani gyorsétteremben ebédelhettem, egy tajvani és egy magyar férfi társaságában. Ez a legkellemesebb összeállítású társaság, mert van közte egy helyi, aki tud kommunikálni és megmutatni, elmagyarázni a helyi dolgokat és érdekességeket, ugyanakkor van magyar ember is, akivel megfeszített koncentrálás nélkül tudok beszélgetni (mármint hogy nem kell angolul erőlködnöm), és a benyomásainkat azonnal megoszthatjuk egymással a környezetünk számára garantáltan érthetetlen anyanyelvünkön.

Ide, az étteremhez kapcsolódik a mai feladvány is, mert annak a bejáratánál fotóztam: mi lehet a jelentése a középső, állatos táblának?

Tegnap nagyon vígan hencegtem vele, hogy mennyire ügyesen eligazodom, meg hűdefejből közlekedem, hát ma frankón el is tévedtem nagy önbizalmamban. Mondjuk ez nagymértékben köszönhető két hülye mániámnak is: az egyik hogy nem szeretek arra menni visszafelé, mint amerre odafelé mentem, a másik, hogy nem szeretek várakozni a piros lámpnál, inkább akkor elmegyek abba az irányba, amerre épp zöld, és majd később megyek át egy párhuzamos átkelőnél (pláne itt, ahol 2-3 percig is kell néha várni egy-egy pirosnál). Ezek nagyon klassz dolgok, meg így hamar be lehet barangolni a környéket, de azért ehhez az is kell, hogy az utcák párhuzamosak és merőlegesek legyenek, ne pedig kanyarogjanak, illetve hogy legyenek sűrűn gyalogátkelők, és ne szaladjak bele olyanba, hogy fél km-en keresztül nem tudok átmenni, mert például fal van az út közepén. Szóval ma sikerült jó háromnegyed órát kirándulnom az esőben, ebből jó 20 percig viszonylag fogalom nélkül, hogy merre lehetek, ahelyett, hogy irányban 10 perc (+ 2 perc lámpavárakozás) alatt hazamentem volna. Végülis egyáltalán nem bántam, jó volt, legalább láttam új helyeket. Viszont nem fotóztam, mert esett és féltem a fényképezőmet.

Nem nagyon látszik, de pl. itt is fal van az út közepén, meg amúgy is elég nagy a forgalom, nem lehet csak úgy akárhol átmenni, azt hiszem, pont itt kezdtem el elcsellengeni a piros lámpa miatti türelmetlenségemben:

Itt jön mindjárt a rejtvény megoldása...

A rejtvény megoldása: a tajvaniak nem bíznak az Egyesült Államokból behozott marhahús minőségében, be is tilitották az importot. Aztán nemrég ezt a tilalmat feloldották, de sok helybélit továbbra is nyugtalanít a marhahús eredete, és nem szívesen eszik importhúst. A tábla azt jelöli, hogy ebben az étteremben garantáltan nem használnak fel amerikai eredetű húst.