A héten folytattam a hátlap készítését. Sajnos az egyik kerettartó elem nem lett jó, ezért újra kellett csinálnom. így már könnyedén be lehet a csavarokat a helyükre csavarni.
Kedden eljött a pillanat, amikor a ventillátort tartó lemezt és az előbb említett idomot beragaszthattam végleges helyére. A folyamat a már megszokott módon történt: Többszöri ellenőrzés, epoxi ragasztó keverése és felhordása a felületekre, rögzítés. Mivel nagyon jó idő volt, ezért az egész házat kitettem a napra, ami kellőképp felmelegítette a fémet, ezzel gyorsítva a ragasztó kötését.
Szerdán a végső simítások jöttek, Kétkomponensű, üvegszálas gittel eltüntettem minden egyenletlenséget, lyukat a felületről, négyórányi glettelés és csiszolás után alapozó festékkel lefújtam a munkafelületet, így az apróbb hibák is láthatóvá váltak. Ezek kijavítása, valamint a lyukakba beszáradt glett kifúrása után megkaptam a számomra megfelelő felületet, tulajdonképpen elkészültem a hátlappal.
Csütörtökön még jutott arra időm, hogy az alaplapot tartó konzolokat beragasszam a végleges helyükre. NAGYON nem mindegy, hogy hova is kerülnek ezek a távtartók, ezért a lehető legalaposabban kellett a ragasztást előkészítenem. Próbaként beépítettem az alaplapot a bővítőkártyákkal, valamint a hátlapi takarólemezt is. A távtartók lábait bekentem hővezető pasztával azért, hogy ha bent lesz minden a pontos helyén, akkor megkapom a lábak helyét is. Ezt azért volt jó tudni, hogy a lehető legkisebb felületen kelljen megcsiszolnom a porfestett felületet, ezzel növelve a ragasztó hatékonyságát. Mindenképpen be akartam ragasztani a távtartókat még az éjszak a folyamán, féltem, hogy az időjósok által beígért lehűlés ront a ragasztó hatásfokán. Jelentem, Hajdúszoboszlón még hét ágra süt a nap, kellemes 25-28 fokos meleg van, így tudtam pár külső képet készíteni a ház aktuális állapotáról 
, ha nem láttam volna a menet közbeni képeket, meg nem mondanám hogy ez utólag készült hozzá. 
