Csernobil
/Chernobyl/
angol film, 5x60 perc, 2019.

Az HBO és a Sky minisorozata az emberiség történetének legsúlyosabb, ember által előidézett katasztrófáját, illetve az orosz tudósok Európa megmentéséért folytatott drámai küzdelemét dolgozza fel. 1986. április 26-án hatalmas robbanás rázta meg a Szovjetunió tagállamában, Ukrajnában működő csernobili atomerőművet. A radioaktív felhő beterítette Kelet-és Közép Európát, Skandináviát és egyes nyugat-európai országokat. A főbb szerepeket Jared Harris, Stellan Skarsgård és Emily Watson alakítja.

STÁB:

Johan Renck
Rendező

Craig Mazin
Forgatókönyvíró

Hildur Guðnadóttir
Zene

és még sokan mások...
 
SZEREPLŐK:

Stellan Skarsgård
Emily Watson
Fares Fares
James Cosmo
Barry Keoghan
Jared Harris
Sam Strike
Michael McElhatton
David Dencik
Adrian Rawlins
Jessie Buckley
Jay Simpson
Michael Socha
Jamie Sives
Sam Troughton
Adam Nagaitis
Caoilfhionn Dunne
Karl Davies
Gerard Kearns
Hilton McRae
és még sokan mások...

"A csernobili katasztrófa megmutatta a világ szemében a diktatúra gyengeségeit, felszínre hozta a túlzott kommunista bürokrácia és protokoll értelmetlenségét, és nem utolsó sorban a tekintélyelvű berendezkedés által kitermelt naivitást, félrenézést és a cselekvésképtelenséget.

A sorozat legnagyobb erénye, hogy ezt, a katasztrófa eszkalálódását elősegítő rendszert domborítja ki. Főhőseinek pedig azokat a kutatókat teszi meg, akiknek az észérveire nem, vagy csak késve hallgatott a politika, és akiknek szembe kellett szegülniük a pártvezetéssel ahhoz, hogy egy minden társadalmi szabályt szükségszerűen felülíró katasztrófánál ne csak a politikai érdekek domináljanak." Csatlós Hanna, hvg.hu

Magyar feliratos előzetes (18 éven aluliaknak nem ajánlott!)

No, de vissza a hvg-s kritikához:

"A másik gond, hogy a katasztrófasorozat az első három részben gyakorlatilag nem nagyon tesz mást, mint felmondja a leckét Csernobilból. A mondatok tankönyvszagúak, és bár érezhető, hogy Mazin nagyon felkészült, de a sok információ a párbeszédek kárára megy. A gondolatok időnként ismétlődnek – a szánkba rágják például, hogy a csernobili grafittűz „nem olyan tűz”, amit vízzel el lehet oltani –, a dialógusok didaktikussá válnak. Pedig valószínűleg a sorozat akkor is működne, ha nem hallanánk kiselőadást az urán 235-ös izotópjáról."

Nekem pont ez tetszik az eddig látott két epizódban. Érthetővé teszi a felfoghatatlant, azt, hogy hogyan is lehetett pár ember kezében egy egész kontinens, Európa jövője és sorsa. 1986-ban már gondolkodó emberke voltam. Emlékszem a naív Pest környéki zavarra amit a hírek és a tragédiával kapcsolatos információk csepegtetése okozott. Később, a '90-es évek közepén látogatást tehettem a Paksi Atomerőműben a tanáraimmal és osztálytársaimmal. Bár még nagyon fiatal voltam, azért döntöttem úgy, hogy belépek, mert a magam szintjén válaszokat kerestem a bennem akkor már tíz éve cikázó kérdésekre. Tudásmorzsákat szedegethettem a "dologról", az incidensről, amiről az oroszok mélyen hallgattak.

Nekünk Gorbacsov, Gorbi egyszerre volt a peresztrojka és glasznoszty, az új szelek, a "változás szelének lovagja", egyszerre a posztszovjet, ténylegszabadszovjet, másodhullámban érkező invázió gátja, talán Csernobil hőse, a magyar függetlenség reménye. ...a ködölt hétköznapi beszélgetéseink egyik témája.

Én akkor, a módszervál(tozta)tás környékén éreztem először, hogy a kis országunk két nagyhatalom, két birodalom közé szorulva, ékelve, ékelődve vár, zavartan pislog a nagyokra. Emlékszem a napjainkra, amikor a tv-ben, az MTV-n Depeche Mode-ot, Madonnát, RUN DMC-t, Iron Maident, Scorpionst, BonJózsit néztünk-hallgattunk, mindent ami új, majd a nyitott ablakhoz rohantunk a szovjet MIG-ek pilótáit lesni, hiszen olyan alacsonyan repkedtek és úgy fordultak a házunk felett, hogy azt is látni lehetett, melyik "szása" a bajuszos és melyik nem.

A sorozatban, a reaktor oltása közben látható MI harci helikoptereket már korábbról ismerhettük. Égi táncuk addigra a hétköznapjaink, beszélgetéseink és gyermeki fantáziánk része lett, belénk égett, hangjuk ma is bennem visszhangzik, ismerősen, és durva, de barátságosan cseng. Ahogyan a díszlet, az akkori épületek szürkesége és sivársága is. ...ez utóbbiak inkább ismerősek mint barátságosak.

A fiatalabb nézőket biztosíthatom arról, hogy a díszletet és jelmezeket nagyon-nagyon eltalálták az alkotók. Engem maximálisan visszavitt a '80-as évekbe;
10/10. Srácok, ez tényleg ilyen volt.

Az akkori magyar sajtóvisszhang egy példája:

"Moszkvai sajtóértekezlet a csernobili balesetről
Tolna Megyei Népújság, 1986. május 7.

Anatolij Kovaljov, a Szovjetunió első külügyminiszter-helyettese kedden fogadta Hans Blixet, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) svéd nemzetiségű vezérigazgatóját, aki hétfőn a szovjet kormány meghívására érkezett Moszkvába.
Hans Blix látogatását vasárnap a szovjet tévéhíradó már előzetesen bejelentette.
A tárgyilagos hangvételű eszmecserén részt vett Leonard Konsztantyinov, az IAEA szovjet vezérigazgatóhelyettese, Morris Rosen, az IAEA nukleáris biztonsági osztályának amerikai igazgatója és Vlagyimir Petrovszkij, a szovjet külügyminisztérium kollégiumának tagja.

*

Tovább tart a Csernobili Atomerőműben április 26-án bekövetkezett baleset okainak pontos felderítése, a további súlyos következményekkel már nem fenyegető szerencsétlenség folyományainak felszámolása. Erről a tevékenységről számoltak be kedden Moszkvában megtartott sajtóértekezletükön a baleset kivizsgálására létrehozott szovjet kormánybizottság tagjai, akik egyenesen a baleset körzetéből érkeztek a Szovjetunió Külügyminisztériumának sajtóközpontjába.

Borisz Scserbina miniszterelnök-helyettes, a bizottság elnöke közölte, hogy a szakemberek még nem fejezték .be a vizsgálatot, még nem készült el a bizottság jelentése, amelynek összeállításához további alapos kutatásokra van szükség. A baleset jelenleg feltételezhető legvalószínűbb oka az erőmű negyedik blokkjában bekövetkezett vegyi robbanás. Ennek következtében nagy mennyiségű sugárzás szabadult el.
A szerencsétlenséget követően azonnal megkezdődtek a mentési munkálatok. Az atomerőmű harminc kilométeres körzetéből kitelepítették a lakosságot. A lakóhelyükről távozni kényszerültek többsége kijevi családoknál lelt ideiglenes otthonra. A baleset során két ember veszítette életét. Egyikük a testfelülete nyolcvan százalékát elborító súlyos égési sérülésekbe halt bele, a másik személy halálát pedig a robbanásnál lezuhanó tárgyak okozták. A baleset során 204 ember kapott sugárfertőzést, s közülük tizennyolcán vannak súlyos állapotban. Április 28. óta mindannyiukat Moszkvában kezelik, s minden, az orvos- tudománynak jelenleg rendelkezésére álló eszközt felhasználnak megmentésükre. A gyógyító munkába két neves amerikai szakember is bekapcsolódott — Gale professzor, a csontvelőátültetés szakértője és Taraszaki professzor, világszerte ismeri immunológus.

Borisz Scserbina beszámolt arról is, hogy a megsérült energiablokk jelenleg lefojtott állapotban van, ami azt jelenti, hogy megszűnt az erőmű rendes működésénél az energiát szolgáltató mag- hasadási láncreakció. Ennek megszüntetése automatikusan történt, ahogyan azt a balesetvédelmi rendszer biztosítja. A radioaktivitás csak a reaktor szigetelésének részleges sérülése következtében jutott a szabadba. A másik három reaktoregységet tartalékba helyezték. Jelenleg 150 ember tart állandó ügyeletet az atomerőműben, ellenőrizve a berendezések állapotát. Az első két energiablokk bármikor újra kezdheti a termelést, míg a sérült résszel szomszédos harmadik blokk esetében alapos műszaki felülvizsgálatra lesz szükség az újraindítás előtt.

A kormánybizottság elnöke szólt arról is, hogy a szerencsétlenség következményeinek felszámolására tett intézkedések eredményeként Csernobil körzetében normalizálódnak a sugárzási viszonyok. Az atomerőmű közvetlen közelében a kezdeti 10 —15 milliröntgen/óra sugárzási érték már felére-harmadára csökkent. A rendszeres ellenőrző mérések tanúsága szerint Ukrajnában, Belorussziában és Moldáviában a radioaktív szennyezettség mértéke nem lépte túl azt a normát, amelyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is a Szovjetunió Egészség- ügyi Minisztériumának szabványai még veszélytelennek minősítenek.

Jurij Szedunov, az állami hidrometeorológiai szolgálat vezetőjének helyettese kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a szovjet szakemberek értékelése, méréseik eredményei szerint a Csernobilből származó sugárzás sem a Szovjetunió távolabbi vidékein, sem a környező országokban lakó emberekre nézve nem jelent veszélyt.

Andronyik Petroszjanc, a Szovjetunió Atomenergetikai Állami Bizottságának elnöke elmondta, hogy folytatódik az atomerőműveknek kiemel- kelő szerepet szánó szovjet energetikai program végrehajtássá. Emlékeztetett arra, hogy az atomerőművekkel baleset több országban, így az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is történt már. A mostani szerencsétlenség is arra figyelmeztet, hogy az atomenergiával, mint új energiaforrással nagyon óvatosan, gondosan kell bánni. Ez azonban semmiképpen sem jelenti az atomenergetika fejlődésének lelassulását. Az atomerőművek építése megállíthatatlan, világszerte folytatódó folyamat.

Anatolij Kovaljov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese a Szovjetunió köszönetét tolmácsolta mindazoknak a külföldi kormányoknak, társadalmi szervezeteknek és magánszemélyeknek, akik részvétüket nyilvánították a történték kapcsán, s felajánlották jóindulatú segítségüket. Egyszersmind felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyugati országok tömegtájékoztatása rágalmak, koholmányok özönét terjeszti a baleset kapcsán. A propagandakampány irányítójaként az Egyesült Államokat nevezte meg, azt hangsúlyozta, hogy az amerikai militarista körök ezt az esetet is fel akarják használni a nemzetközi légkör feszültebbé tételére, az államok közötti bé kés együttműködés akadályozására.

*

A legújabb — keddi — mérési adatok alapján hazánk légterében a levegő rádió- aktív-szennyezettsége igen alacsony, a hétfői szinthez képest tovább csökkent."