Igyekszem leszokni a hosszas tervezgetésekről, mert sokéves tapasztalat, hogy sokszor nem a jó irányba sülnek el az eltervezett dolgok. Többször előfordult már velem, hogy hosszas tervezést követően az utolsó percben megmásítottam a szándékom (új infók, pillanatnyi hangulat, miegymás miatt) és ez a spontán csavar meglepően jól sült el a végén. Megint máskor csak egy spontán gondolatom támad, ami szintén meglepően jól működik - azóta a spontaneitást valahogy jobban megkedveltem a hosszas tervezéseknél.

Nem terveztem most sem semmit, csak támadt egy hirtelen gondolatom. Kis előzmény gyanánt leírom, hogy gyerekkori hobbijaim széles tárházából (horgászat, ásványgyűjtés, legózás stb) felnőtt fejjel már csak három maradt, ami nagyjában-egészében kitölti a szabadidőm, egyik ilyen a videojáték (a könyvek és a kaktuszok mellett). Szeretek játszani és az a spontán ötletem támadt, hogy minden játékról írok egy kis beszámolót, amibe legalább 10 órát beleraktam. Ez egyetlen pillanat szüleménye volt, nem is egy különösebben eredeti ötlet, de én főleg a Nintendo világában mozgok, amivel már önmagában elkanyarodok a hazai játékos közélet fősodrától. Nagyjából fél perc agyalás végtermékeként megszületett az X-Projekt név is, az X a 10 órára utal, a fejezetszámmal és a bemutatott játék címével.

Játszom AAA Nintendós címekkel, retró- és jelenkori indie játékokkal is, bármi terítékre kerülhet, ami nem PS és Xbox. Még PC játék is becsúszhat egy-kettő, de mint írtam, főleg a Gombakirályságban érzem otthonosan magam. Lehet írok olykor - szintén a projekt keretén belül - a játékvilággal kapcsolatos észrevételeimről, ordas eszméimről. Kis dolgok, de a világmegváltáshoz már öreg vagyok Legendás lustaságom remélhetőleg minél később fog kiszabadulni a palackból, addig is sok-sok türelmet kérek mindenkitől