Egy hétig csak nézegettem, mert nem volt időm beüzemelni. Legalábbis azt hittem. Amíg vártam a nyomtatót, megnéztem a honlapján, hogy mik a használat előtti teendők, és a leírás alapján olyan komplex folyamatnak tűnt, hogy legalább 2-3 három órát rá akartam szánni.

Mint kiderült túlaggódtam a dolgot, a valóságban sokkal egyszerűbben és gyorsabban ment mint gondoltam.

- le kellett töltenem egy virtuális soros port drivert
- telepíteni
-  le kellett tölteni a Repetier-Host nevű program 0.84-es verzióját
- telepíteni
- konfigurálni a nyomtatóhoz
- letölteni a pla-hoz és abs-hez való gyári konfigurációs fájlokat

Az első lépés aggasztott a legjobban, mert a honlapon ahonnan a soros drivert le kellett tölteni, elkapott egy kis barkács "fíling", és az általában a komoly szívás (sorozat) előjele. Szerencsére volt egy öntelepítő változat windowshoz, ami meglepően simán működött, és a telepítési folyamat végére lett egy virtuális soros portom az eszközkezelőben.

Ennek örömére le is töltöttem a Repetiert. Szigorúan az előírt verziót, mert a használati utasítás szerint bár van újabb, azzal még nem tesztelték a nyomtatót, és a leírás screenshot-jai is a 0.84-ről készültek. Ezt is telepítettem, ez is simán ment.

Jött a konfigurálás a nyomtatóhoz. Na ez már nem ment simán. A 3d modelleket egy SLIC3R nevű program konvertálja a nyomtató számára érhető kóddá, és ez integrálva van a Repetier-be, annak telepítőjével települ és azon belül van egy fül, ahol beállíthatók a szükséges paraméterek, illetve a nyomtatáshoz használni kívánt konfigurációs fájlok.

A leírás szerint a config gombra kattintva, kis idő múlva el kellene indulnia a SLIC3R-nek, de hiába kattingattam rá nem indult. Nem részletezem a kínlódást, a megoldás az lett, hogy a SLIC3R honlapjáról letöltöttem a legújabb  verziót, majd a repetier mappából kitöröltem az eredetileg telepített slicer mappát, és bemásoltam az újat (mert nincs telepítője, egy komplett mappa jön le a netről, abból fut az egész).

Reméltem, hogy célegyenesben vagyok, de nem... Hiába adtam meg a SLIC3R-nek a konfigurációs fájlok elérési útvonalát, azt hazudta, hogy olyan file nem létezik. Pedig de, mert én töltöttem le. Itt sem részletezem a kínlódás stációit, a probléma az volt, hogy a config fájlokat az asztalra mentettem, és ott valamiért nem látta őket. Bemásoltam a SLIC3R mappájába, úgy már jó volt neki.

Jöhetett az első nyomtatás. Az asztalt már bekalibráltuk korábban, mind a négy sarkának 0.1 miliméterre kell lennie az extruder aljától, mikor a z-tengely nulla pozícióban van. Nagyon beteg megoldással lehet állítani az asztal magasságát, azt egy kicsit túlspórolták.

A leírás az első nyomtatást a vezérlő elektronika burkolatának kinyomtatásával magyarázza, aminek .stl fájlja letölthető a cég honlapjáról. Én nem azzal akartam kezdeni. Egyrészt, mert szerintem nem a legjobb terv, majd tervezek jobbat és azt nyomtatom ki, másrészt a nyomtatóhoz adott alapanyag (filament) csak 7 méter, ami nem elég a teljes dobozhoz, az útmutató szerint menet közben kéne "betankolni" az új tekercset. Na azt nem akartam első nyomtatáskor, ráadásul a nyomtatóhoz adott szál kék, amit én vettem az piros, így kétszinű lett volna a doboz.

Inkább terveztem egy szelephézag állító szerszámot, amire amúgy is nagy szükségünk volt, és elég egyszerű feladatnak tűnt. A tervezéshez a Creo ingyenes verzióját használom. Azért egy kicsit megbolondítottam egy felirattal a szerszám nyelén (kinaiszerviz.hu).

Elmentettem a modellt .stl formátumban, majd betöltöttem a Repetier-Host-ba, az utasításokat követve elhelyeztem a "munkatérben", beállítottam a megfelelő .ini fájlokat majd elindítottam a nyomtatást. Először nem történt semmi látványos, csak a vezérlő elektronikán kezdtek ledek villogni, illetve a programban az asztal hőmérsékletét jelző görbe elkezdett lassan emelkedni. Nem volt valami gyors, de szemmel látható, a numerikus kijelzésnél szépen ugráltak felfelé a tized fokok. Néhány perc alatt elérte a kitűzött 50 fokot, majd hirtelen megmozdult az asztal, és elsőre elég meglepő sebességgel beállt alaphelyzetbe, amikor az extruder az asztal bal első sarkánál van. Ezután az extruder is alaphelyzetbe állt, és elkezdett melegedni a nyomtató fej (hotend) is. Itt már sokkal meredekebben szökött fel a hőmérséklet, elég gyorsan elérte a 180 fokot és elkezdődött a NYOMTATÁS!!4!!!

Sokkal mozgalmasabb dolog mint ahogy a videókon tűnt. A látvány is elég futurisztikus, ahogy az asztal mozog a szánjaival egyszerre két irányban, az extruder fogaskerekei ide-oda forognak, a kis venti ki-be kapcsol... Mint egy saját akarattal rendelkező fura kis robot. De a legmeglepőbb a hang volt. Mint valami nagyon elszállt zenekar. A videókon nem jött át ennyire a hang kavalkád. Ahogy az elektronika változtatja a motorok sebességét, ad egy változó magasságú érdekes zümmögést, ehhez jön a fogazott szíjak és lineáris csapágak morgása, pláne nagy sebességű mozgásoknál, amit megfejel az extruder fogaskerekeinek kerregése, mikor átállásnál visszaszívja az anyagot. Plusz néha felzúg a ventilátor.  Hangosabb mint amire egy ilyen finom szerkezettől számítottam, de nem zavaró.

Érdekes, hogy egy idő után a hangjából lehet tudni hogy épp mit csinál. Más hangja van mikor a falakat rajzolja, más mikor a kitöltést csinálja és megint más hangot ad amikor a tömör részeket satírozza.

Bár videón már sokszor láttam, élőben mégis nahyon futurisztikus volt a lárvány, ahogy rétegről-rétegre rajzolta ki a szerszámot a nyomtatófej. Nem emlékszem már mennyi ideig tartott az első nyomtatás, de viszonylag gyorsan kész lett. Íme az eredmény:

Nagy öröm volt az első saját készítésű tárgyat kézbefogni, de azért rögtön láttam a hibákat is. Egyrészt a felirat nem lett túl szép, a z betűk alsó és felső szára hiányzik, de ezt a SLIC3R követte el, mikor a kódot generálta a 3d modellből. Valószínüleg a vonalvastagság és az extruder "fúvókájának" átmérője nagyon közel volt egymáshoz és az zavarta meg az algoritmust. Vagy más. Mindegy, ez nem zavart nagyon, szoftveres dolog, majd javítják, vagy tervezéssel kompenzálható (más betűméret pl). Ami inkább csalódást keltő volt az az apró részletek eltaknyoltsága, a sarkok nem pontosak, az egyeneseken kis kitüremkedések vannak, mintha egy fogkrémes tubusból nyomták volna az anyagot és túl sok lett volna néhol.

Nagyon nem tört le a dolog mert már a vásárlás előtt utánaolvasva tiszta volt, hogy a nyomtató beállítása hosszadalmas folyamat, csak tapasztalati úton lehet kikísérletezni az adott munkához legmegfelelőbb beállításokat. Ez azóta meg is történt, egy másik postban majd leírom miket állítgattam, most már szép, pontos darabok készülnek.

Volt még egy furcsaság, a munkadarab felületén volt néhány fekete műanyag csepp, amiket körömmel le lehetett pattintani, és az asztalon is volt pár ilyen fekete csepp. Kis nézelődés után kiderült honnan származnak. A hotend tetejénél szivárgott az anyag, onnan csorgott le a munkadarabra és az asztalra. Itt látható:

Írtam a szerviznek, képeket mellékelve. Gyorsan jött a válasz, a hotend-et tartó két csavaron kell húzni egy kicsit, de nem túl sokat mert akkor kárt is lehet okozni. Megcsinálhatom én is, de ha bevisszük a szervizbe fél óra alatt megcsinálják. Nem akartam kockáztatni, inkább bevittük, és tényleg meg is csinálták fél óra alatt. Azóta már sokat nyomtattam, de nincs szivárgás. 

Folyt. köv. (ha időm engedi sűrűbben, mert anyag van bőven)