Mielőtt bármit is írnék, le szeretném szögezni hogy nagyjából negyed éve szinte naponta dolgozom Linux -al a munkám végett, illetve most már lassan egy éve itthon is egy házilag buherált Linux ossza a mobilinternetet. Látom a rendszer előnyeit, hogy mennyire kezes bárány tud lenni ha az ember jól ismeri a bash nyelvet és a konzol használatától nem idegen (nekem még mondjuk bőven van mit megismerni, de egyre többet tanulok a kollégákon keresztül). Az is nyilvánvaló hogy a rendszer kiváló kiszolgáló feladatokra, a kernel vitathatatlanul az egyik legjobb kategóriájában, számos mindent építhetünk rá. Tisztában vagyok azzal is, hogy a rendszert Windows -ról jött emberként helyén kell kezelni, a két rendszer működési filozófiája egészen más. Ebben az írásban nem is erről szeretnék elmélkedni, hanem hogy milyen felhasználói élményt képes nyújtani egy Linux kezelő felület, főleg ha összevetjük egy mai erősen design irányultságú OS -el, amelyet nem a minimalista megjelenítési beállítások mellett használunk. Nem lesz nehéz kitalálni hogy sajnos közel sem vagyok megelégedve a Linux -beli grafikus felületekkel; az írást érdemes is szubjektív véleményként kezelni.

RamboTux haragjától félek én, remélem megkíméli életem

Többször akartam már kis lépésekben átállni Linux -ra desktop -on, azonban hosszabb/rövidebb próbálkozások után mindig feladtam a dolgot. De miért is? Az egyik probléma nyílván a Linux alatt nem elérhető Windows alatt megszokott programokban keresendő, ám ez még kellő kitartással orvosolható lenne, Windows alatt is számos ingyenes programot használok. Valahogyan olyan érzésem van, hogy amint a szöveges terminálok földjéről átlépünk a grafikus felületre, az egész rendszer komolytalanabb jelleget vesz. Egyszerűen egyetlen grafikus felülettel sem tudok megbarátkozni. Mind komolytalannak és elkedvtelenítőnek hat egy Aero szintű UI után, de még az egyébként nekem kevésbé tetsző "egyen szürke" Mac féle Aqua is izgalmasabbnak hat.

Kereskedelmi riválisok, a Windows 7 Aero...


... és az Apple féle Aqua

Nézzük meg pl. a Gnome -ot, amely az én szívemhez közelebb áll. A felület próbál egyszerűnek és letisztultnak látszani, mégis gyakran sivárnak hat számomra. Zavaróak a gyakran nagy méretű kihasználatlan terek, a feleslegesen nagy gombok, ikonok az eszköztárakon. Gyakran az a vágyam támadt hogy miért is nem lehet globálisan a felület méretarányait kisebbre állítani, mert még a 22" -os monitoromon is megalománnak éreztem egyes elemeket. A gond nem is az asztali gépemen lenne, hanem mondjuk a notimon ahol 1280x800 -on el kell férnem, és nem ártana ha pl. a NetBeans kódszerkesztőjének is maradna még hely. Lehet próbálkozni témázással, betűtípusok cserélgetésével, a probléma továbbra is ott van. Úgy ahogyan kiszúrható minden GTK program grafikus elemeiben amelyet Windows alatt próbál az ember használni. Használható, de design díjat sem mostanság fog kapni.

Egy Gnome ablak az Ubuntu Human témával

NetBeans ablak 1:1 arányban, böhöm nagy eszköztár gombokkal.

Nézzük meg a konkurenciát. Nyilván a KDE -t, hiszen ez a másik legelterjedtebb ablak kezelő. Funkcionalitással itt sincs semmi gond, az egész felület elrendezését átvariálhatjuk kedvünk szerint. Figyeljünk azonban fel a rendszer ikonjaira, a pattogó töltést jelző egér mutatókra, a rikító színekre. Elég idéznem egy-két külföldi fórumon olvasott véleményt: olyan mintha a Fischer Price játékországban teremnénk, körülbelül egy óvodás gyerek lenne képes értékelni a cukorka szerű gombokat, csúszkákat, pöcköket. Habár a fent írtak leginkább a hármas KDE -ben voltak jellemzők, az új KDE 4 -ben is megfigyelhetjük ezek nyomait.

KDE3.2 - "Csak a gombokat ne! gumicukorból vannak!"

KDE4 - az irány jó, de még mindig nem az igazi

Kitérhetnék még a betűtípusokra, amelyekről már nem egy fórum hozzászólásban olvastam, hogy kifejezetten rondák. Bár ezeket félig meddig orvosolhatjuk külső fontok telepítésével - böngészőbeli oldalak többnyire helyes megjelenítéséhez feltelepíthetjük az msttcorefonts csomagot - az ilyenkor kapott egyveleg megint csak felemás.

Nyílván a Linux előnye hogy mindenre vannak további alternatívák. Milyen lehetőségeink is vannak? Választhatjuk a minimalista XFCE -t, amely teljesen jó ha a sebesség a mindenünk, esetleg régebbi hardveren szeretnénk Linux -ot használni, ám design szempontból semmi extra. Eléggé ígéretes az Enlightenment ablakkezelő, itt viszont a készítők már gyakran átestek a ló túlsó felére, a kinézet oltárán feláldozták az eddig megszokott konvenciókat. Természetesen vannak még egyéb ablakkezelők, ezek részletezésétől most eltekintenék. A főbb kategóriákat a fentiekkel mondhatjuk hogy bejártuk.

XFCE - piszok gyors, de nincs itt semmi látványos


Enlightenment - Neo kedvence, csak nehogy nyisson egy OpenOffice -t mert megvakul a kontraszttól

A kedves olvasóban felmerülhet a kérdés hogy miért is bírálom a Linux megjelenését, főleg ha kereskedelmi rendszerekhez hasonlítom azt? Pontosan azért, mert a Linux mint asztali operációs rendszer egyre inkább megmutatja hogy produktivitás téren felnőtt kereskedelmi társaihoz; a netbook -ok térnyerésével egyre komolyabban kell venni. Ám egészen addig amíg megjelenésben képtelenek beérni a nagyokat, addig a felhasználói közönségének jókora részét elveszítik. Lehet jönni azzal hogy a produktivitáshoz nem az kell hogy füstös üveg hatású áttetsző ablakkeretek vagy nagyítószerűen megnövő docklet bár ikonok jelenjenek meg - valószínűleg jó páran vannak akik ezek nélkül nagyszerűen meg tudnak lenni, sőt kimondottan rühellik az eye candy -t - de mára egyre inkább fontossá vált a design minden "eladható" terméknél. A cool design kellemes munkakörnyezetet teremt, én legalább is szívesebben ülök le egy ilyen rendszer elé dolgozni. A Linux filozófiájából nyilván adódik hogy a funkcionalitás az elsődleges, és csak ezután a design, ám ezt az érvet már nagyon rég óta halljuk, közben pedig az akkori kortársakhoz képest tapasztalható még elfogadható lemaradás mára jelentőssé növekedett (legalább is szerintem). Lehet mutogatni a compiz kockát, az áttetsző terminálokat, egészen addig amíg a nagy összkép felemás, sajnos nem tudom szeretni a Linux grafikus felületét. Valószínűleg megjelennek majd páran hogy pont ezért nem terjed a Linux és ennek örülnek is, hiszen így legalább egy szűk réteg szórakozása marad. Nyilván nem lehet megmondani hogy egy ekkora webes értéknek mint a Linux mi a jobb, én úgy gondolom hogy ha több ember felé nyitnának az mindenkinek előnyére válna.

A főnökömmel is teljesen egyetértek. Nem értem hogy miért kell a közösségnek n+1 grafikus felület szekerét tolnia, miért nem képesek a tapasztalatokat egymással megosztani és a sok egyébként rendkívül értékes energiát egy közös célba beleölni. Persze én is tudom hogy az elképzelések egy-egy ilyen projekt mögött különbözőek, gyakran érdek ellentétek is húzódnak a team -ek között, ám a Linux térnyerését ez az egész úgy érzem csak hátráltatja. Nézzük csak meg az Android -ot amely lényegében pont abban más amit hiányolok, a Google egy a kor követelményeinek megfelelő könnyen módosítható felületet tett az egész elé, amelyet aztán minden gyártó átalakíthat igényei szerint. Meg is van az esélye hogy az Android talán az egyik legelterjedtebb grafikus Linux fajta lesz néhány éven belül.

Az Android -hoz sokan nagy reményeket fűzünk

Remélem a kommentelők meg tudnak maradni a higgadtság azon talaján amelyen én is igyekeztem tartózkodni. Kérek mindenkit hogy kerüljük a flame -et!