Júniusban megszereztem gépészmérnöki mesterdiplomámat a Műszaki Egyetemen. Azóta a szakmámban dolgozom idehaza. De egyre inkább előtör belőlem a régi vágyam, hogy külföldön szerencsét próbáljak, nagyobb élettapasztalatra tegyek szert.
Bár 2 éve voltam Erasmuson fél évet Németországban, ízelítőnek jó is volt, nagyon tetszett, jól be is illeszkedtem a németek közé főként a nyelvtudás miatt, de mindenképpen haza akartam jönni, befejezni itthon a mesterszakot.
A mostani munkám tetszik egy multinál, bár tény, hogy töredékét hasznosítom az egyetemen tanultaknak, illetve csak magyarul megy a kommunikáció a jelenlegi szintemen, hiába beszélek több nyelvet is. Picit úgy érzem, ha itt maradok hosszabb ideig, megragadok egy szinten.
Illetve szeretnék még kicsit világot is látni, de a pesti megélhetési költségek miatt túlzottan sokat azért nem lehet félretenni.
Itt jött az ötlet, mi lenne, ha kimennék szeptembertől, picit több, mint 1 évi munkaviszony után külföldre, leginkább Bajorországba, elvégezni egy újabb mesterképzést. Viszont már 26 éves vagyok, picit bennem van, hogy „ennyi idősen másnak már a családalapításon jár az esze”.
Szóval ti mit gondoltok? Megéri külföldön tanulni, akár ennyi idősen is? Vagy érdemesebb itthon elkezdeni a karriert építeni, és pár év múlva már nagyobb szakmai tapasztalattal külföldön is próbálkozni? Esetleg megpróbálni néhány céges rotációs programot? Érdekelne mindenfajta vélemény, tapasztalat, pro, kontra, bármi.
Nem tervezem egyébként az ország örök elhagyását, de egy 5-10 évet szívesen megtapasztalnám, milyen a kinti élet. Aztán bölcsebb fejjel hazajönni, valami céget alapítani. Ilyen álmok vannak, bár ahogy említettem, azért tényleges rálátásom nincs még a dolgokra fél év munkaviszony után. 
