Nos, azt már talán tudjátok, hogy mindenkit, aki filléreskedik, alkudozik dolgokra (használt, olcsó dolgokra is), vagy olcsón akarja megúszni mások dolgoztatását, olyan mélyen megvetem, hogy az minden képzeletet felülmúl. És amikor már azt hittem, hogy mindent láttam, amitől az utolsó idegszálam is szétpattanhat, akkor rátaláltam egy sorozatra, ami tanulságos mindazok számára, akik szeretnék megérteni a fillérb.szók logikáját. Jah.
Például egy öt(?)gyerekes család használt és mosott rongydarabokkal törli meg a hátsóját évek óta a vécén, és vendégeiket is a saját rongyaik használatára buzdítják. Ők egy "bébiszitter" szülői körben is benne vannak, és több másik szülő gyermekét látják vendégül otthonukban havonta egy alkalommal, amíg ők lazíthatnak kicsit. Persze arról fogalmuk sincs, hogy a hatalmas pizza, amivel a kedves nagycsalád várja őket, lejárt szavatosságú élelmiszereket áruló boltból származik (nos, igen, Amerikában ilyen is van!). Egy másik család elgázolt állatok teteméből csinált vacsorát a vendégeknek és ajándékot a szomszédoknak.
Az első részben Kate Hashimoto, egy legalább 5000 dollárt kereső könyvelő mutatja be a sz.rrágás tudományát, éttermek mellől kukázza az ételeit, és kizárólag apróval jár a boltba, ahol kiszórja a kis címletű pénzeket (szigorúan kevesebb pénzt, mint a termék ára), és úgy próbálja elérni, hogy olcsóbban odaadják neki a termékeket. Egy jó állással és fizetéssel rendelkező nőről van szó, aki egyszerűen félreteszi minden pénzét, és így spórol. Ő sem használ WC papírt, hanem szappannal megmosakodik, ha végzett. 8 éve nem vett ruhát, 3 éve nem mos, nemcsak az ételei, hanem a bútorai a lakásában mind-mind a szemétből származnak.
A "kedvencem" az a férfi volt, aki olyan moziba vitte a feleségét, ahol ingyen újratöltik a popcorn zacsit és az üdítős poharat. Találjátok ki, honnan szerezte be ezeket a kellékeket szeretett feleségének... Ugyanez az ember 5-6 alkalommal is újra használja a papírtörlőt és a teafiltert. A bankkártyáját jégbe fagyasztva tartja a mélyhűtőben, hogy ne tudjon vásárolni a felesége.
Fogadjátok tehát szeretettel a sz.rrágás "bibliájának" is beillő sorozatot, az Extreme Cheapskates-et.
Ja, és hogy mi ezzel a jelenséggel a bajom? Először is az, hogy ez létező jelenség, nem kamu, nem túlzás, hanem tényleg van ilyen, tudom, láttam élőben is (csak nem hittem a szememnek, hogy valaki tényleg lehet ENNYIRE pitiáner). Ezek az emberek nemcsak maguknak ártanak ezzel, hanem a családjuknak, barátaiknak, azoknak, akiktől tarhálnak, azoknak, akiket kihasználnak. Akiket átvernek.
És ezért nem szeretem azokat a facebookos posztokat, hogy a nénike árulja a piskótát a Nyugatinál az aluljáróban, és menjetek, vegyetek tőle minél többen, hiszen annnnnnyira rászoruló... Könyörgök, tudod, hogy mit tesz bele valójában? Hogy milyen körülmények között készíti el? És egyáltalán, tudjátok, hogy az ilyen embereknek van sz.rásig pénze? Nekünk is volt olyan nyugdíjas ismerősünk, aki házi tojásként adta el a tecsós tojást, amire láthatóan rá volt nyomtatva a számsor, és ugyanúgy ő volt az, aki kukázott, mocskos, büdös ruhákat és kiegészítőket adott el a nyugdíjasoknak fenntartott mini piacon. És az emberek vesznek tőle, mert sajnálják. Direkt jár csöves ruhákban, szándékosan ápolatlan, ő választotta azt, hogy igénytelen legyen...
Tudom, talán azt gondolod, belőlem csak az irigység beszél, hogy mások milyen jól tudnak spórolni, vagy hogy van bőr a képükön ilyesmit csinálni. Nem irigylem az ilyen embereket, mert ha valaki ilyen igénytelen és kisstílű, azt úgyis előbb eléri a végzete, minthogy élvezni tudná az összeharácsolt javait.
