Ha már külsőst kérsz meg, hogy csinálja a Facebookodat vagy a blogodat, akkor nem ártana ezekre figyelni, hogy ne egy rakás kaktusz legyen az együttműködésből.

1. Ne verd át a szerkesztődet

Tartsd magad a megbeszéltekhez, vagy ha nem lehet, akkor tárgyaljátok újra a feltételeket. Az, hogy gondolsz egyet, és már csak magadnak akarsz jót, nem fog menni. (pl. hogy cikkeket kérsz termékekről, amiket küldesz tesztelésre, de végül nem küldesz tesztelnivalót, és nem kellenek eredeti cikkek, csak átfogalmazott termékleírások. Ja és fizetni sem kell, sem felhozni, hogy szeretnél fizetni egyáltalán - majd a hülye előhozakodik vele, ha akar pénzt, és még akkor sem feltétlenül kell kifizetni.)

2. Vond be a mindennapjaitokba a szükséges mértékig

Van egy új akció? El akarod adni a cuccodat? Mit akarsz, hogy előtérbe kerüljön? A semmitmondó napi p.csaképek helyett arról kéne képeket megosztani, hogy mit akarsz éppen eladni. De arról akár többször, több képet, több információval.

3. Ne várj el baromságokat

Ha a szerkesztőd már egy bejáratott bloggal rendelkezik, az nem jelenti azt, hogy a Te terméked, szolgáltatásod illik annak a profiljába. Más szóval élve, a prémium hajápolókat nem egy olyan blogon fogod tudni eladni, ahova azért járnak az emberek, hogy WC papír gurigából csináljanak karácsonyi ajándékot. Főleg úgy nem, hogy még csak nem is küldesz mintát, hogy legalább legyen miről beszélnem, hogy "hú de jófej volt az XY webshop, hogy küldött nekem egy ilyet". Nem voltál jófej. Nincs miről írnom.

Szerintem ez már bőven elég kezdetleges etikai kódexnek a bértollnokod kezeléséhez.

Szóljatok be, hogy már megint béndzsa voltam! (amúgy kivételesen NEM)