Amikor olvassa a kommentárjaimat a tabletok és játékok használatáról, mindenki aktív technofób harmincas zöldnek hisz, aki gyűlöli a technológiát és az újításokat. Keménymagos Y generációsként a cyberbullying, a blogolás, a játékfüggőség csakúgy sorsommá vált, mint érettebbé válva a produktív számítógép-, internet-, okostelefon- és tablethasználat. Én voltam, aki az első Furby-ért hisztiztem heteken át, aztán pár nap múlva eldobtam, csakúgy, mint előtte a legspécibb tetris-t, vagy később a Nintendokat és a legújabb telefonokat. Mindig mindent megkaptam és meguntam rövid idő után - könnyen jött, könnyen ment. Ma már tömegesen élik át a gyerekek az interaktív és analóg játékok ilyen típusú használatát és megunását, aminek sok káros következménye van lelkileg is.

Ezen írásban nem szólok sem az iPadek, sem a konzolok, de még az interneten elérhető foglalkoztatók és játékok ellen sem arra az esetre, ha a gyermekedet szeretnéd lekötni. Sorozatom lényege, hogy le tudd kötni a gyermeked egyszerű, valós életben "manipulálható" dolgokkal, amelyeket nem kell a boltból megvenni, hanem otthon, együtt meg tudjátok csinálni. Mellette be fogom mutatni egy későbbi részben a gyerekek lekötésében a tabletok használatát is, illetve azt, hogy hogyan tudjátok a legtöbbet kihozni egyszerű eszközök használatából, újrafelhasználásából.

Az első részben tehát szeretnék néhány kulcsmondatot, kulcsgondolatot kiragadni, amelyek segítenek átérezni a gyermekkori igényeket, érzelmeket. Tudom, hogy ez elcsépelten hangzik, de a gyerekek a tevékenységeket, alkotást értékelik, és azon keresztül szereznek élményeket. Nem lehet nem imádni a színes játékbolti termékeket, de nem fogja kielégíteni a gyermekedet, ha mindennap viszel neki egy-egy ilyen kis mütyürkét, amit 3 perc alatt megun és soha többé elő se veszi.

"Meg tudom csinálni" - megtanulni, hogy hogyan használjuk a kezünket, eszünket

A gyerekek még kicsik, és gyakran ügyetlenek. Ez teljesen normális, hiszen most tanulják meg használni a testüket, a végtagjaikat, ujjaikat, szemüket, mindent. És ezért nagyon fontos nekik a mozgás, a mozgások ismétlése, és az, hogy minél több sikerélmény érje őket, mert "meg tudják csinálni." Sok ismétlés kell ahhoz, hogy valami jól menjen, így nem lehet eleget gyakorolni a színezést, gyurmázást, rajzolást, alkotást.

Ha legközelebb iPad helyett egy adag színes gyurmát adsz a gyermeked kezébe (vagy még jobb: együtt csináljátok meg otthon), lehet, hogy hálásabb lesz érte. Kérd meg, hogy csináljon egy dundi madarat az Angry Birds-ből. Kérd meg, hogy csináljon egy kötelet a Cut the Rope-ból. Kérd meg, hogy formázza meg a kedvenc gyümölcsét. A tabletos és a valós életben szerzett élményeket össze is lehet kötni - ezt a következő alkalommal írom le még részletesebben.

"Mi mindenre lehet még használni?" - a gyerekek alapvetően kreatívak

A gyerekek imádják a dolgokat úgy manipulálni, hogy nemcsak rendeltetésszerűen használják. Így tehát lehet egy duplo kockából teáscsésze, üvegek kupakjából szemüveglencse, pohárból hangszer, és még sorolhatnám. A legtöbb játék viszont nem erre van kihegyezve, így hamar unalmassá válnak.

Idén az angol táborban utolsó délután nagyon fáradtak voltak a gyerekek, és már nem nagyon volt alapanyag több kreatív projekthez, így fogtam néhány egyszerű, keményebb lapot, és odaadtam a gyerekeknek, hogy rajzolják le a kedvenc mesehősüket. Ezekből a lapokból csináltunk aztán "szuperkarkötőt," amivel hatalmas móka volt játszani annak ellenére, hogy egy papír volt a csuklójuk köré celluxozva és a fejükbe lett nyomva a mesehős neve angolul.

Rengeteg WC papír-gurigás, újságpapíros, és egyéb izgalmas, otthon "ingyen" fellelhető alapanyagból elkészíthető projekt van, így az újrafelhasználás módszereit egyszerűen megtaníthatjuk a gyerekeknek és később már maguktól fogják magukat elfoglalni, és hobbijuk szenvedéllyé vagy komoly szakmává is válhat, mivel ügyesek, kreatív gondolkodók lesznek.

Persze nem lehet mindennel könnyelműen játszani, így ilyenkor a korlátaikat is meg lehet tanítani. Ilyenkor megtanulhatja a gyermeked, hogy ne firkáljon a falra, ne törölje bele a festékes kezét a ruhájába. Nem mintha nem szólnánk ezekért a dolgokért, csak ha rendszeresen emlékeztetjük őket, akkor könnyebben megtanulják, mintha egyszer-kétszer leülünk velük játszani.

"Ezt is meg lehet csinálni?" - rácsodálkozás

Még én is gyakran szembesülök azzal, hogy olyan dolgokat is meg lehet csinálni otthon, amelyekről nem is gondoltam volna, hogy lehetséges. Legutóbbi ilyen felfedezésem a házi szilikonforma-készítés volt, de a házi táblafesték felfedezése sem volt kisebb meglepetés, vagy akár a kréta készítése otthon.

A gyerekekkel könnyen lehet olyan "foglalkozásokat" csinálni, ahol felfedezik, hogy a háztartásban fellelhető dolgokból mi mindent lehet készíteni. Ilyen például a finom, selymes, ehető gyurma, vagy a pufi házi ujjfesték.

Ilyen rövid, akár 10-20 perces foglalkozások alatt megtanulnak több dolgot. Először is, megtanulják azt, hogy elő lehet állítani a dolgokat, nemcsak megvásárolni azokat a boltban. Másodszor, megismerik, hogy lehet több mindent csinálni az otthoni összetevőkből, mint amiről tudnak, elkezdenek érdeklődni, mi mindent lehet még otthon csinálni. Harmadszor pedig megtanulják értékelni a saját munkájukat, és büszkén meg tudják mutatni másoknak, hogy mit képesek ők maguk előállítani. Az már csak hab a tortán, hogy azt is elmesélik, hogy apa és anya annyira ügyes, hogy velük még gyönyörű gyurmát is lehet csinálni!

Végszó az első részhez

A gyerekek nagyon ügyesek és fogékonyak, még éppen felfedezik a világot és tanulják egyre precízebben használni a testüket. Annak érdekében, hogy az ügyességük maximálisan fejlődni tudjon, érdemes rávezetni őket az alkotás örömére.

A következő részben arról lesz szó, hogyan tudjuk az iPadet vagy más tabletet gyermekünk maximálisan pozitív irányú fejlődésére használni anélkül, hogy zsémbes idősek megszólhatnának érte.

Köszönöm a figyelmet, és várom a hozzászólásaitokat, tapasztalataitokat!