Szeretek zenét hallgatni. Főleg a magyar együtteseket preferálom. Szerencsére zeneileg ''mindenevő'' vagyok, tehát sok előadó muzsikája eljut hozzám.
Előnyben részesítem a hazafias lelkületű dalokat, így pl.: a Kárpátia, a Kormorán... számait.
Amikor megjelent az előbbi együttes új lemeze, a Piros-fehér-zöld, arra gondoltam, hogy megveszem. El is mentem a közeli lemezboltba, s hidegzuhanyként ért a CD árával való találkozás... 3700Ft.
Igen, szeretem a zenéjüket, és valóban jó lenne, ha eredeti korongon lenne meg, de ilyenkor azért elgondolkodok, majd itthon belövöm azt a bizonyos ''CitromosKábelt'' és szépen nekiállok törvényt szegni.
Hogy hol a hiba? (Mint általános magyar állampolgár természetesen nem magamban keresem először a hibát.)
A gond ott kezdődött, hogy a lemezkiadó társaságok telhetetlenek voltak. Szépen feltolták az árakat, s minthogy anno még nem létezett az internetes fájlcsere, vagy csak kevesen rendelkeztek otthon internetkapcsolattal, szépen dőlt is a pénz.
Aztán elterjedt a DC++ és egyéb fájlmegosztó programok és drasztikusan leesett a CD vásárlások száma. Ekkor az oktondi kiadó mit mondott?
''A bevételcsökkenés nem megengedhető. Megemelem az árakat, hogy pótoljam a kiesést.
Ezzel pedig saját maguk alatt vágták a fát, ugyanis aki eddig meg is vette volna az eredeti lemezt, a horribilis árak miatt inkább megkérik egy haverjukat, hogy karcolja ki CD-re.
Csak az első lépést kellene megtenni: levinni a műsoros CD-k árait, s akkor (ugyan nem rohamos tempóval) újra a lemezboltokba lehetne csalogatni az embereket.
olyasmi ez mint a 990.-es DVD. lehet annyiért is árulni, meg lehet 7-8ezerért is. csak az a különbség, hogy a mozikból jó bevétele van a kiadóknak, Beyonce koncertre meg senki sem megy el, mert szar