2024. március 28., csütörtök

Gyorskeresés

PCL86 SE csöves erősítő házilag, lemezjátszó előerősítővel és számításokkal

Írta: | Kulcsszavak: csöves . erősítő . plc86 . ecl86 . se . építés . torzítás

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Ebben a bejegyzésben bemutatom, hogy hogyan építettem saját csöves erősítőt és számításokon keresztül azt is, hogy milyen beállításban működik, hogy mi adja azt, amit összefoglaló néven "csöves hangzás" alatt értünk.

Mivel ez nem címlapos írás, így fejezeteket kicsit nehezebb kezelni. A bejegyzés ezekre a részekre oszlik:

-------------------------------------------------------------------------------
I. fejezet: Elektronikai alapok, csöves hangzás mibenléte
II. fejezet: Építés
III. fejezet: Erősítő a rendszerben
IV. fejezet: Gondolatok

-------------------------------------------------------------------------------

I. fejezet: Elektronikai alapok, csöves hangzás mibenléte

Az erősítő kapcsolása nem nevezhető túlzottan komplikáltnak, az elektroncső mellett mindössze 10 alkatrészt tartalmaz.
A kapcsolást nem én találtam ki, hanem a neten található leírásokból indultam ki, pl:
http://www.elektroncso.hu/cikkek/pcl86se.php
https://logout.hu/bejegyzes/tjozsi_2/kis_csoves_erosito_pc-hez_pcl86-okkal_2.html

Viszont az alkatrész paramétereket újra kellett számolni, ezek függnek a tápfeszültségtől és attól is, hogy milyen hangzást szeretnénk. Sajnos ezekre nem térnek ki az általam látott cikkek. Továbbá azt sem feltétlen írják le, hogy pl. milyen típusú 1uF csatoló kondenzátorokat célszerű használni. Én maradtam a jól bevált "piros Wima" MKP10 tömbkondenzátoroknál, már több erősítőmben is bizonyítottak. :)

Az előerősítő trióda munkapont és hangzás beállítása

A trióda munkapontjának beállítása kritikus fontosságú a hangzás szempontjából és ha nem sikerül pontosan utánaépíteni egy interneten talált kapcsolást, mert pl. eltérő tápfeszültséget kapcsolunk az erősítőre, akkor újra kell számolni.
Nagyon alapos leírást lehet róla olvasni itt: http://www.valvewizard.co.uk/Common_Gain_Stage.pdf, az én erősítőm is ez alapján került beállításra. Az alábbi sorok egyszerüsített formában tartalmazzák az ott leírtakat. Néhány képet is kölcsönvettem a leírásból.
Mivel a PCL86 trióda része megfelel az ECC83 egyik triódájának, így nem kell külön leírást keresnünk a PCL/ECL86 csövekhez.

A munkapontot a megszokott, katód ellenállásos beállítással állítottam be, ennek számos előnyös tulajdonsága van, amit megtalálsz a leírásban.

Itt látható a trióda karakterisztikája, a Philips nagyon szépen dokumentálta ezt a csövet 1961-ben. Forrás:[http://www.r-type.org/exhib/aai0028.htm]

Első lépés a "loadline", vagyis a munkaegyenes felvétele. Az egyenes jobb alsó pontját a szűrés után megmaradó tápfeszültség adja meg, a kezdő pontját pedig ennek a feszültségnek és az anód ellenállásnak a hányadosa adja ki, így lett 275V és 2.75mA.

Az anódellenállás értéke azért 100kOhm, mivel ez körülbelül a kétszerese a trióda anódellenállásának és ez így optimális a cső számára. Erről többet a linkelt leírásban olvashatsz.

A munkapontot az előbb kiszámolt 2.75mA harmadára célszerű méretezni, ez 0.916mA-t jelent. Ekkor a munkaponti feszültség a tápfeszültség kétharmadára adódik, ilyenkor lehet a csövet legjobban kivezérelni, ez a "center bias", a B pont.

A jelölt B pont nem esik pont rá a -1.5V görbére, így meg kell saccolni a rács-katód feszültséget. Én -1.45V-ot saccoltam be, így azzal az katód ellenállás értéke így alakul: 1.45V / 0.916mA = 1.58kOhm. Ez pedig nagyon jó, mert csaknem 1.6kOhm, ami sztenderd érték.

A bekezdés elején linkelt dokumentumból származik ez a kép, amin pont az előbb említett munkapont beállítás látszik (és lilával az erősített jel), de feltűnhet, hogy a munkapont nincs jó helyen. Ennek az eredménye jelentősen megnövekedő torzítás (12%!!!), ezért kell ezt egyszer jól megcsinálni.

Gitárerősítőkben használják ugyan a képen látható beállítást a magas torzítással járó "telített" hangzás miatt (egyéb trükkök mellett), de az egy más felhasználási terület és az említett dokumentum nagyon jól bemutatja, hogy mi és miért történik olyankor. Itt most nekünk ez nem érdekes, mert pontos munkapont beállítással minimális torzítást értünk el.

A következő pontban látni fogjuk, hogy az erősítőnk a precízen beállított munkapontja ellenére mégsem lesz torzítástól mentes (ugye van terhelés is a valóságban amúgy sem ideális triódán és az alkatrészeinknek is van szórása). Az a torzítás pedig az alapjel egész számú felharmonikusainak megjelenését okozza a jelben, amit a 2. felharmonikus dominál, végeredményben pedig ez az extra felharmonikus tartalom okozta "teltség" felelős a "csöves hangzás" kialakulásáért a trióda szintjén.
Erről a felharmonikus témáról szintén az említett dokumentum ír nagyon alaposan, itt csak annyit jegyeznék meg, hogy a karakterisztika görbéinek sűrűsödése - egyenlő eloszlás helyett - a forrása ennek a jelenségnek.

Jelszintek, erősítés, hangerő beállítása

Ez az erősítő vonali szintre van tervezve, ami otthoni eszközök esetében -10dBV. Az átszámolva 0.316Vrms, ami 0.477Vpeak, az pedig 0.954Vpp-nek felel meg.

A vonali szintről még annyit meg kell jegyezni, hogy a gyakorlatban csak "nagyjából" stimmel, könnyű találni olyan vonali szintű kimenettel rendelkező forrást ami ettől eltér jellemzően felfelé, abból az egyszerű indíttatásból, hogy amit a fül hangosabbnak hall, azt eleve jobbnak is gondolja.
A kapcsoláson nincs feltüntetve, de szükség van a bemeneten hangerőszabályzó potméter használatára.

Én a hangerő beállításának kérdését az Ebay segítségével oldottam meg. :)

Ez egy távirányítható hangerő szabályzó, ami kínai létére tisztességesen meg van csinálva. Először a frászt hozta rám mikor bekötöttem és bekapcsoltam (a tápellátását a csövek fűtőfeszültségével oldottam meg), mert minden induláskor magától letekeri magát nullára, akkor is ha ott áll, majd pedig beáll negyed állásba. Nagyon jó megoldás, így sosem fog üvölteni bekapcsolás után a cucc, mert mire a csövek felmelegednek, addigra beáll negyed állásra, ami általában megfelelő hangerőt jelent mindenféle forráshoz.
4-5e forint körül kapni, akit érdekel, keressen rá erre az ebay-en:

"AC/DC 9V Infrared Pre AMP Motor Audio Amplifier Volume Remote Control Board HEA"

Szóval igen, azon kevés emberek egyike vagyok, akinek távirányítású csöves erősítője van. :)

Térjünk vissza a munkaponthoz, és a trióda terheléséhez. A 100kOhm - 470kOhm a jel szempontjából (továbbiakban AC) párhuzamosan kapcsolódik a csatoló kondenzátor miatt. Ez azt jelenti, hogy a csövet nem 100kOhm, hanem ezek eredője fogja terhelni, ami 100kOhm X 470kOhm, azaz 82.45kOhm.

Ezzel az ellenállással ha kiszámoljuk az AC anódáramot, akkor az 275V / 82.45kOhm = 3.33mA.

A kiszámolt árammal és a munkaponttal megszerkeszthető az "AC loadline". Ebből az látszik, hogy az elérhető feszültség tartomány lecsökkent 100V és 255V közé. Ez az erősítés csökkenését jelenti, de egyben a torzítás növekedését is. A görbe pontjai alapján kiszámolható, hogy a torzítás 3.55% körül lesz.

Érdekesen nagy szám a 3.55% annak tükrében, hogy egy "mindössze" 0.1% torzítású -tranzisztoros- erősítő az egy kifejezetten rossz -tranzisztoros- erősítőnek számít. A különbség egy csöves és egy tranzisztoros erősítő torzítása között az, hogy a csövesnél a 2. és a 3. felharmonikus dominál, míg tranzisztorosnál magasabb felharmonikusok is domináns szerepet töltenek be, de azoknak az összetevőknek az emberi hallás már nem igazán örül. Ezért küzdenek tranzisztoros erősítőnél a lehető legalacsonyabb torzítások eléréséért, itt pedig ezért nem zavar senkit pár százalék torzítás. Bővebben ajánlom ezt a cikket elolvasni: https://www.researchgate.net/publication/228454941_Nemlinearis_torzitasok_audio_eszkozokben

Az erősítést eddig még nem számoltuk ki. Ehhez a cső u paramétere (100), Ri paramétere (45kOhm) és a korábban kiszámolt 82.45kOhm Rac szükséges. Az erősítés az u * (Rac / Rac + Ri) képletből számolható, ami 64.7-et eredményez. Az pedig dB-ben megadva 36.2dB-t jelent. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a legtöbb forrás esetén szükséges a bejövő jelet csökkenteni de így a nagyon halk felvételek / filmek esetén is elérhető a kívánt hangerő.

Végerősítő munkapont és hangzás beállítása

Ez a görbesereg a cső végerősítőjének görbeserege. Szokták mondani, hogy ez a fele a csőnek egy csökkentett teljesítményű EL84 pentóda de ez nem teljesen korrekt, mert míg az EL84 az pentóda, itt a végerősítő az egy sugártetróda.

A számításoknál szintén külső segédanyagra fogok hivatkozni: http://www.valvewizard.co.uk/se.html

Ez a végerősítő kapcsolása egy SE, azaz Single-Ended teljesítményerősítő. Talán a létező legegyszerűbb erősítő és működésénél foga egyedi hangzásvilágot képvisel. Az SE kapcsolás A osztályban működik, az ilyen osztályba tartozó erősítők fűtenek a legtöbbet, de közben ők nyújtják a legjobb hangzást is. Lakásba ideális.

Maga az SE kapcsolás egyébként felharmonikusokkal telített hangzást állít elő, ellentétben a nagyobb leadott teljesítményű, ellen ütemű (Push-Pull) kapcsolásokkal, amik jellemzően kiejtik a páros felharmonikusokat. Aki szemfüles, abban most felmerülhet a kérdés teljes joggal, hogy akkor most milyen is az a csöves hangzás? Mert csak eddig már 3 különbözőről volt szó, egy erősítő kapcsán... Nos, hát ki mit épített meg, olyan... :)

A végerősítő kapcsolás beállításához szintén elő kell venni a görbesereget.

Szépen látszik, hogy az anód disszipáció (Wa) maximum 9W lehet. Ebből és a tápfeszültségből kiszámolható, hogy az anódköri ellenállás (impedancia) ideális értéke az 275V * 275V / 9W, azaz 8.4kOhm - lenne.
Viszont a valóságban ennél magasabb ellenállásértékre van szükség egyrészt a disszipáció csökkentése (hogy a cső ne legyen túlterhelve és így sokáig üzemeljen), másrészt a felharmonikus torzítás növelése
miatt. Erről gondoskodik a kimenő transzformátor.

A kimenő transzformátor
A kapcsolásban a "J1" aljzat jelöli a kimenő transzformátort. Értelemszerűen a transzformátor primer oldala (sárga vezetékek a lenti képen) az anódtáp és a cső anódja közé kapcsolódnak, így a cső munkaellenállását a transzformátor képezi.

Az én esetemben körülbelül 12.4kOhm ellenállást (impedanciát) képez a kimenő transzformátor 8ohm-os hangfalakkal számolva. A kimenő transzformátor az egy eléggé komplikált dolog ami _nagyon_ hozzájárul a "csöves hangzás" kialakulásához, akit ez mélyebben érdekel annak javaslom ezt a cikket: http://www.elektroncso.hu/cikkek/otr.php, mély víz. :)
Maradjunk annyiban, hogy aki csöves erősítőt szeretne építeni, az ne spóroljon a kimenő trafón, szakemberrel tekertesse meg.

Mivel az SE kapcsolású erősítőknél mindig folyik áram a kimenő primerjén keresztül, így a vasmag telítődését megelőzendő légrést alkalmaznak. Az a kis fehér papír hézag a légrés a vasmagban a mag oldalán.
Az említett előmágnesezési áram miatt a transzformátor a mágnesezési karakterisztikájának egy lágyan válzotú részén dolgozik, emiatt alacsony fokszámú felharmonikusokat termel. További részletek erről: https://www.researchgate.net/publication/228454941_Nemlinearis_torzitasok_audio_eszkozokben

A kimenő transzformátor impedancia áttételét meg tudjuk mérni (nekem is meg kellett, mert már nem volt meg a levelezés, ami alapján anno tekerték nekem ezeket a trafókat :) ), ha megmérjük a feszültség áttételt. Valamilyen AC trafót kell kötni a primer oldalra és meg kell mérni, hogy az mekkora szekunder feszültséget hoz létre. Nálam ez 11.61V primer feszültségnél 0.297V szekunder feszültséget eredményezett, ami 39.1x-os áttételt jelent. - ezt ellenőriztem magasabb primer feszültségen is, ott 39.7x-es áttételt számoltam ki, szóval rendben van, lehet 39.5x-el számolni.

A kimenő trafó feszültség áttétele tehát 39.5, ennek a négyzete adja meg az impedancia áttételt, ami nagyjából 1560. Vagyis 8ohm-os hangfalnál körülbelül 8*1560, azaz 12.5kOhm ellenállást (impedanciát) kapunk. Ha ezzel visszaszámoljuk az anód teljesítményt, akkor kicsit több mint 6W-ot kapunk, ez így megfelelő.
Nézzük mit jelent ez a számítások során:

A kék görbe lenne a loadline, ha elosztjuk a 275V tápfeszültséget 12.5kOhm-al, akkor 22mA-t kapunk. Viszont a transzformátor primer tekercse energia tároló elem, így az anód nem a tápfeszültségről, hanem annak a duplájáról működik, ami 550V.
A zöld egyenesek mutatják, hogy hogyan jutottunk el a kék egyenestől a pink egyenesig.

Ezen a képen a rács karakterisztikája (segédrácsáram) látható, a jelölt pontok alapján a nyugalmi rácsáram és a nyugalmi anódáram hányadosa körülbelül 6,5.

Az előző kép alapján ez azt jelenti, hogy a rácsáram 55mA-es nyugalmi áram mellett 8.46mA lesz. Az ellenállás amin átfolyik ez az áram, az 330 ohm.

Grid stopper ellenállás

Amikor a görbeseregnél ábrázolt "pink" munkaegyenes mentén a munkapont kitér a legnagyobb áramú, VG1 = 0V görbét metsző bal felső részre, akkor az ellenállás ottléte miatt a rácsáram növekedésével együtt csökken a rácsfeszültség, ezzel korlátozza a rács disszipációját.
Ez a korlátozó hatás ugyanakkor ebben a dinamikus helyzetben a rácsáram karakterisztika összetömörülését is okozza, amitől hasonló torzítás keletkezik, mint amit láttunk a triódánál. - 4. olyan torzítás forrás, ami meghatározza a csöves hangzást!

A 330 Ohm-os ellenállás értékének számítására nincs egzakt képlet, néhány száz ohm és ezer ohm között szokott lenni.
A leírt működésén túl ez az ellenállás egy alul áteresztő szűrőt is képez, így sáv határolja az erősítőt ami ezáltal stabilan fog működni. Egy nem megfelelően megtervezett erősítőnél előállhat olyan helyzet, hogy a hallható tartomány felett gerjed, amire onnan lehet rájönni műszerek nélkül, hogy erősen melegszik a végfok -értelemszerűen tranzisztoros erősítőnél- akkor is, ha csendben van a cucc. Ezért is sáv határolnak egy erősítőt, praktikusan 100kHz körül.

Katód ellenállás

A görbesereg kék egyenese szerint a nyugalmi áram 22mA.

A rács görbéket 200 és 230V anódfeszültségre adták meg. Nekünk ennél magasabb az anódfeszültség, így kénytelenek vagyunk besaccolni egy görbét, ez a kék görbe. A görbe és a 22mA-es egyenes metszéspontja -8V-ra adódik. Ez azt jelenti, hogy a katód ellenálláson nagyjából 8V-ot kell ejteni, így 8V / 22mA az 363ohm-ot ad eredményül. Mivel már van egy 330ohm az áramkörben, így nyugodtan foghatjuk itt azt is, nem kritikus az értéke.
A teljesítménye viszont igen, a 22mA áram miatt fél wattos vagy komolyabb ellenállás javasolt ide.

Összegzés
Ezzel végére is értünk a méretezésnek. Így végiggondolva annyira nem is bonyolult kiszámolni ezt az erősítőt és örülök neki, hogy a számítások alapján a neten túl sok magyarázat nélkül szereplő PCL86SE kapcsolások jól vannak megcsinálva.

II. fejezet: Építés

A magamfajta tervezőnek a készre szerelés a halála. Megtervezzük a kapcsolást, még a nyákot is megcsináljuk, de mikor be kellene dobozolni valami emberi módon, akkor gyakran inkább landol az egész projekt a fiók alján.
Nekem szerencsém volt, a dobozoláson apukámmal dolgoztunk a műhelyben.

"ALMD" alu műszerdoboz, sztenderd gépméretekben kapható. Még évekkel ezelőtt megvettem a dobozt ennek az erősítőnek, aztán feltettem egy szekrény tetejére a pincébe, és azt a néhány alkalmat kivéve mikor leesett, ott is maradt. :)

Először a hálózati transzformátort, néhány aljzatot és a szűréshez tartozó folytó tekercset építettem be. A fojtó tekercs az egyébként egy neon világításhoz tartozó hagyományos fénycső ballaszt.
A transzformátor piros vezetékpárjainak egyike 6.3V-os fűtésű csövekhez (ECL86), a másik pedig 13.3V fűtésű (PCL86) csövekhez készült.
Mindkét cső esetében AC fűtést alkalmazok (nincs egyenirányítás a fűtő feszültségen), a fűtés vezetékpárok egyik ágát viszont le kell kötni a GND-re az erősítőn, így lesz brumm mentes az erősítő.

Azután pedig felkerült a bekapcsoló gomb. Maga a gomb, és a később látható bemenet választó valamint dupla tengelyes hangerő szabályzó is egy régi kazettás deck szétbontásából került hozzám.

A képen a "tápegység látható" Nem kapott külön nyákot, mert mindössze 5 alkatrészből áll:

Trafó -> egyenirányítás -> CLCRC szűrés -> lemerítő ellenállás + LED.

A kondenzátorok 400uF értékűek, az ellenállás 100 Ohm 5W, az induktivitás pedig valamekkora... Hogy lekapcsolás után biztonsággal bele lehessen nyúlni a dobozba, így az anódtáp és a föld között van egy lemerítő ellenállás (azt hiszem 68kOhm 3W), ami kisüti a kondenzátorokat. Kikapcsolás után 1-2 percen belül kialszik a LED, ekkor lehet hozzányúlni a belsőségekhez.
Lemerítő (bleeder resistor) ellenállás nélkül senki ne építsen csöves erősítőt!!!

A nyák ami látszik a képen az a lemezjátszó előerősítő, EAR-834 néven lehet veni az Ebayen KIT-ként:

Szépen meg van csinálva, önálló modul, saját tápja van neki. Ez utóbbi részét én kiiktattam, mivel minden gond nélkül tudja használni a már kialakított tápegységemet és a csövei fűtőfeszültsége is pont stimmel az erősítőben lévőkéhez.
Az egyetlen problémám az EAR-834 kit-tel, hogy néhány alkatrészt nekem kellett megvenni, mert kifelejtették a zacskóból. :) 18-20e Forint egy ilyen kit. Hallva a hangját, véleményem szerint megéri.

Tervezgetjük a kimenő trafók helyét.

És úgy általában az egész beltartalmat. Anno 4 csatornában gondolkodtam, így ezért olyan széles az erősítő nyákja, amilyen.

Aztán lett belőle két csatorna. Köszönhetően a FLEX-nek. :D

Így néz ki a huzalozása az erősítő csatornáinak, egy oldalon be lehetett huzalozni az egészet, a hátoldal összefüggő GND.
Nem lenne muszáj nyákot csinálni ide, de a fene fog légszerelést alkalmazni...

Ugyanakkor a nyák csavarokkal felrögzítése nem várt akadályokba ütközött, mivel a nyákon nem voltak furatok a csavaroknak ezen az 5 helyen. Eredetileg alulról lett volna rögzítve a nyák a fenéklemezhez, de az nem volt kivitelezhető a lemezjátszó erősítő és a trafók elhelyezkedése miatt, így improvizálni (fúrni) kellett.

A fekete szikszalag nem csak a fúrás nyomait tünteti el, hanem ha az áramkör GND része fémes kontaktusba kerül az alu házzal, akkor az egész erősítő gerjedni fog. A szikszalag ezt megakadályozza. Nem szép, mert nem szép, de működik. :)

Első blikkre ilyen lett az erősítő, itt még nem volt beszerelve a távirányítós hangerőszabályzó.

Aztán itt már elnyerte végleges kinézetét. A két zöld gomb arra való, hogy le lehessen kapcsolni a lemezjátszó előerősítőt, ha nincs rá szükség. Egyik gomb az anódtápot, másik pedig a fűtőfeszültséget veszi el az EAR-834 paneltől.
A jobb oldali hangerő szabályzó az csak a lemezjátszó hangerejét állítja, mivel két tengelyes, így rögtön megvan a balansz funkció is. Az így beállított lemezjátszó hang ettől függetlenül még átmegy a távirányítós hangerőszabályzón is.
Az USB-s DAC számára terveztem külön 5V-os tápegységet építeni az erősítőbe, de aztán az egészet letudtam azzal, hogy egy kapcsolós elosztóba van bekötve minden, így egy gombnyomással lehet mindent működtetni.

III. fejezet: Erősítő a rendszerben

Felmerül a kérdés, hogy mire is használjuk végül is az erősítőt? Nos, mivel vettem egy okos TV-t magamnak, így nem akartam lemondani arról, hogy a TV-t mint média centert használjam. Persze nem magában, de a TV-nek van optikai kimenete, ahová pedig rá lehet kötni valamilyen minőségi DAC-ot. Én erre a barátságos árú, SMSL M100 DAC-ot választottam: [link]

Szóval a TV-n keresztül elérek mindent a pendriveon lévő filmektől a Netflixen át a netrádiókig. E mellett természetesen ott van a mindentől független lemezjátszó bemenet és két külön vonal szintű bemenet. Ez utóbbiak egyikére rádió van kötve (bár itt nálunk csak vacak rádiók vannak, amiket nem érdemes hallgatni se), a másikra pedig lehet telefont vagy akármit kötni, ha jön valaki.

Végezetül a képen látható hangfal pedig egy Magnat pár, nos Magnatban még nem csalódtam. :)

IV. fejezet: Gondolatok

Szubjektív véleményem a csöves hangzásról és a zenehallgatásról

Tapasztalataim szerint a szakmabeli zenehallgató emberek két csoportra oszthatóak. Az egyik csoport esküszik a csöves hangzásra és gyakran a lemezjátszó hangzására is, hogy azoknál nincsen jobb. A másik csoport mindeközben a minél precízebben visszaadott előadásra törekszik a lehető legkisebb torzítású erősítő megépítésével.

Én ebben igazságot tenni nem szeretnék, mert mindkét csoport érvei teljesen helytállóak a saját nézőpontjukból. A sok tranzisztoros erősítő után azt mondom, hogy én a csöves csoportba tartozom mert nekem nagyon tetszik az, amit hozzátesz a zenehallgatás élményéhez a a cső működése.

Ugyanakkor a gond ezzel az, hogy ezt a "csöves hangzást" nem lehet leírni, ezt csak megtapasztalni lehet. Aki csak olvas róla, az nem fogja megérteni, hogy ez miért jó. Sajnos manapság ritka, hogy valahol meg lehetne hallgatni egy normális csöves erősítőt, így aki nem a csöves világban nőtt fel (én sem), annak marad az, hogy szerencsét próbál és megépíti magának. Nekem ez bejött.

A végére egy kis csöves csendélet:

*No és némi válogatás, hogy szerintem mivel érdemes meghallgatni egy erősítőt. Én legalább is ezeket engedném rá, ha te lennék! ;)


Márti dala... az az énekhang...


Ha már győnyörű énekhang...


Johnny Cash-t azt hiszem nem kell bemutatni senkinek.


Az egyik legszebb érzelmes szám, Lemmy előadásában.


A szerelmi bánat száma, szintén Lemmy előadásában.


Keményebben hangszerelt Motörhead.


Overkill - az emberi teljesítőképesség vége.


A szám, amitől végigfut a hátadon a hideg a sötétben.


Egy klasszikus.


Dolorez (RIP), ilyen hangja se lesz már másnak.


What's going on?


Helplessly hoping a SYA előadásában.


The Kelly Family - mestermunka, szerezd be minőségben, megéri.


Bob az utcamacska zenéje eredetiben.


Másvilág :)


Auróra Akusztik


Ken Hensley, nem is kell többet mondani.


Kalapács! :K


Itt és most, szintén tőlük :)


És még egy, mert jó! :D


Roger Waters, na őt se kell bemutatni azt hiszem!


Egy kis instumentális csoda a végére.

Köszönöm, hogy elolvastad.

Hozzászólások

(#1) joghurt


joghurt
addikt

Magához a cikkhez :R

Pár dolgot azért nem értek:
- Most akkor jól értem, hogy az a bizonyos egekig magasztalt csöves hangzás az tulajdonképp egy bazi nagy torzítás? És itt direkte még növelődik is? Csak mert az tranyósra is rá lehet tenni, és akkor marad kisfeszültségű, könnyű, kompakt.
- Ha már kiemeled a kimenő trafók minőségét, az miért nem ferrites, miért nem toroid stb.?

fojtó, ugye?

A tej élet, erő, egészség.

(#2) CPT.Pirk válasza joghurt (#1) üzenetére


CPT.Pirk
Jómunkásember

Thx!

"- Most akkor jól értem, hogy az a bizonyos egekig magasztalt csöves hangzás az tulajdonképp egy bazi nagy torzítás? És itt direkte még növelődik is? Csak mert az tranyósra is rá lehet tenni, és akkor marad kisfeszültségű, könnyű, kompakt."

Igen és nem. Más a jellege a két torzításnak, számszerűleg nem lehet összevetni őket. Kerestem hozzá némi összeszedett magyarázatot:

"Ha a két karakterisztikát Taylor-sorba fejtjük, akkor azt láthatjuk, hogy az elektroncsőnél a
torzítás jóformán csak második és harmadik harmonikust hoz létre, a magasabb harmonikusok
elhanyagolhatóak, azonban a tranzisztornál a magasabb harmonikusok amplitúdója is viszonylag
nagy.
A magasabb harmonikusok két okból is zavaróak az ember számára: egyrészt az emberi hallás
számára a magasabb harmonikusok önmagukban sokkal zavaróbban hatnak mint a 2. vagy 3.
harmonikusok, másrészt a magasabb harmonikusokat előállító karakterisztika nagymértékű
intermodulációs torzítást is okoz, ami különösen zavaró a hallás számára."

https://www.researchgate.net/publication/228454941_Nemlinearis_torzitasok_audio_eszkozokben

"- Ha már kiemeled a kimenő trafók minőségét, az miért nem ferrites, miért nem toroid stb.?"

Ferrites, porkohászati úton készített magot azt nem hangfrekvencián használnak, az magasabb frekvenciákra van.
A toroiddal meg az a gond, hogy telítődne a mag. A primer körön állandó áram folyik SE kapcsolású erősítőben, a telítődést elkerülendő légréssel látják el ezeket a magokat. Amit linkeltem elektroncso.hu-s cikket, ott ezek jól össze vannak szedve.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

(#3) Klaus Duran


Klaus Duran
senior tag
LOGOUT blog

Jók ezek a szakmai cikkek. :R :R :R
Gondolkodtam hogy próbaképpen rendelek egy kicsi kinai csöves erősítő kit-et magamnak hogy valahol elkezdjem.+ jó zenék a végén.

OFF
4 Non Blondes - What's Up (Official Video) He-Man

Itt eltört a mécses és csak a rákkeltó videó jár a fejemben.

[ Szerkesztve ]

A Doctor nem hal meg, csak átalakul. https://www.youtube.com/watch?v=0C3zgYW_FAM

(#4) #90088192 válasza CPT.Pirk (#2) üzenetére


#90088192
törölt tag

A leírás nagyon jó :R

Egy észrevétel tapasztalat alapján, a két kimenő trafót messzebb raktam volna egymástól vágy valami mágneses szigetelőt tettem volna közéjük. Ha már a hangzás fontos, mert a kettő így mágneses csatolásban van :K Fringe hatás miatt.

(#5) CPT.Pirk válasza #90088192 (#4) üzenetére


CPT.Pirk
Jómunkásember

Thx!

Ezen én is gondolkodtam, de helyhiány volt. Viszont ezek a magok a légrésnél szórnak kifelé, azok meg azonos irányban néznek és párhuzamosak.

Klaus Duran: heeyayaaayaa az nagyon adja! :D

A kínai cuccok meg jellemzően hibrid erősítők, ahol ha egyébként része a cső az áramkörnek (mert van, ahol csak piros led világítja meg alulról dísznek), akkor az előerősítést csinálja.

Ha látsz használtan Morgan Jones OTL csöves erősítőt, azt tudom javasolni megvételre, nagyon megéri. Itt a PH!-n is van aki csinál ilyet.

Nekem most a következő projekt egy hibrid csöves erősítő 12 voltos csövekkel, már csak pár alkatrészt kell megrendelnem hozzá, ennek a tervei alapján készül:
[link]

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

(#6) bambano


bambano
titán
LOGOUT blog

:R

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

(#7) mötálhed


mötálhed
tag

Jó cikk, élmény volt olvasni :R :D

(#8) Speeedfire


Speeedfire
nagyúr

Mennyi volt a végösszeg?
Nagyon régóta agyalok én is egy hasonlón. Sosem építettem még csövest, csak ic-st.
Van egy nagyon jó puccini erősítőm, de néha ilyenen se lenne rossz zenét hallgatni. :K

Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com

(#9) CPT.Pirk válasza Speeedfire (#8) üzenetére


CPT.Pirk
Jómunkásember

Tulajdonképpen nincs benne drága alkatrész a trafókon meg a fém dobozon kívül, az erősítő maga meg nevetségesen olcsó, - főleg ahhoz képest, hogy egy ilyen filléres elektroncső milyen hangzást tud nyújtani.

Műszerdoboz kb. 10k
Trafók tekerése kb. 15k, de ebben nem vagyok up-to-date
Nyák Kínából: filléres tétel
Alkatrészek kb. 10-15k, beleszámolva cső foglalatokat, RCA aljzatokat, puffer kondikat, etc.
Csövek: én a többségét a Pécsi vásárban vettem, pár száz forintért. Használt piacon mondjuk 1000Ft körül mennek, szerencsére anno mindenben használták ezeket a csöveket.

mötálhed: Köszönöm! :)

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

(#10) Speeedfire válasza CPT.Pirk (#9) üzenetére


Speeedfire
nagyúr

Az tényleg nem vész, cakkli-pakkli ~50e. Mekkora a teljesítménye? Lehet elsiklottam felette.
2*3W, vagy 2*5W?

Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.