Az alábbi cikk célja, hogy összevesse pár népszerűbb Windows-os médialejátszó szoftver processzor- és memóriaigényét. Már az elején tisztázni szeretném, hogy mit nem kívántam tesztelni. Nem törekedtem a tesztelt lejátszók képességeinek részletes bemutatására. Idő hiánya, és a szubjektivitás miatt nem volt cél a képminőség elemzése, sem az egyes extra funkciók (pl. postprocessing) bekapcsolása hatásának vizsgálata. A tesztek esetében az objektivitásra törekedtem, és igyekeztem a programok és kodekek minél szélesebb körét bevonni, de természetesen a rengeteg variáció miatt sok alternatíva így is kimaradt.
A cikk két részből áll, az elsőben bemutatom a teszt alanyaiként szolgáló programokat, a tesztelés körülményeit és módszereit. A második részben olvashatjátok felhasznált filmrészleteket, a teszteredményeket, illetve az értékelést.
*****
A programok
A kiválasztott programok esetén - a teszt jellegéből adódóan - két csoportot különíthetünk el. Az egyik a ''mindenes'' lejátszók halmaza. Ebbe olyan programok tartoznak, amiket alkotóik integrált kodekekkel reklámoznak, ennek megfelelően egyben tartalmazzák a kezelőfelületet és a dekódoláshoz szükséges elemeket. A másik variáció, hogy adott a lejátszóprogram, és a dekódoláshoz szükséges függvényeket egy külön kodek készlet tartalmazza. Ez a megkülönböztetés jellemző a teszt egészére, a tesztek azonosak, de az elvárások különböznek. Kezdjük akkor a ''mindenevőkkel'', a korrektség jegyében ABC sorrendben:
használt verzió: 2.1.1
telepítő mérete: 4 261 040 byte
telepítve: 22 972 367 byte
megjegyzések: számos skin tölthető le hozzá, de az alapértelmezett is nagyon tetszetős; a program részletes beállítási lehetőségekkel rendelkezik a GUI-n keresztül; a mov fájlokkal nem tud mit kezdeni
---
használt verzió: RC1
telepítő mérete: 10 332 028 byte
telepítve: 22 972 367 byte
megjegyzések: van hozzá külön ''gyári'' GUI, de azt nem használtam; alapesetben nincs GUI, ahonnan kezelni lehetne a funkciókat, de parancssorban nagyon erős; nem használtam a kiegészítésként letölthető kodekjeit sem; telepítést nem igényel, egyszerűen csak ki kell csomagolni
---
használt verzió: 1.2-pre3 build 37 (GUI), dev-SVN-r22306-4.3.0 (mplayer)
telepítő mérete: 18 587 423 byte
telepítve: 31 333 607 byte
megjegyzések: MPUI-ként is ismert (bár nem feltétlenül az); alapja az előbb bemutatott MPlayer, a lejátszáshoz annak egy speciális, egyéni (by -MuldeR) fordítását használja; magába integrál sok kodeket, és egy külön dekóderkészletet is tartalmaz; rendelkezik egyedi GUI-val, ahonnan a fontosabb beállítások elérhetőek, van parancssori kiegészítés is; az mplayer.exe az adott processzor architektúrára optimalizálható, ez meg is történt
---
használt verzió: 0.8.6a
telepítő mérete: 9 453 630 byte
telepítve: 32 032 036 byte
megjegyzések: VideoLAN-ként is ismert; puritán, de sokoldalú beállítási lehetőségekkel felvértezett kezelőfelület
*****
Ezek után következzenek a tesztben részt vevő olyan lejátszók, amelyek szinte csak GUI-t jelentenek, nem képesek megbírkózni minden formátummal, ezért külső kodekekre van szükségük.
használt verzió: 6.4.8.4
telepítő mérete: 4 853 760 byte
telepítve: 4 853 760 byte
megjegyzések: MPC-ként is ismert; puritán, de sokoldalú beállítási lehetőségek; Media Player 6.4-et utánzó kezelőfelület; beépített felirat kezelés; mkv fájlok lejátszása; csak egy exe, nem kell telepíteni
---
használt verzió: 7.1.3.100
telepítő mérete: 19 666 504 byte
megjegyzések: az Apple lejátszószoftvere; a mov kiterjesztésű fájlok ''natív'' lejátszója
---
használt verzió: 11.0.5721.5145
telepítő mérete: 25 752 376 byte
megjegyzések: a Windows beépített médialejátszó programjának legfrissebb verziója; a wmv fájlok ''natív'' lejátszója; a lejátszás funkció csak a képességeinek egy részét jelenti; tetszetős kezelőfelület, nem túl sok beállítási lehetőséggel
*****
Azok a lejátszó programok, amik nem rendelkeznek minden szükséges dekódoló algoritmussal, igénylik a megfelelő kodekek használatát. Ezekből a választék rendkívül széles, mint ahogy a formátumokból is. Klasszikus kodek csomagokat nem mutatok be, használatukat sem javaslom, mert a sok felesleges, esetleg inkompatibilis kodek számítógépünk nem várt működését okozhatja. Mint látni fogjuk, meglehetősen kevés kodek elegendő a filmek nagy többségének lejátszásához.
AC3 Filter
használt verzió: 1.10b
telepítő mérete: 759 735 byte
megjegyzések: az AC3 kódolású hanggal rendelkező filmek lejátszásához lehet rá szükség
DivX
használt verzió: 6.5.1
telepítő mérete: 14 730 232 byte
megjegyzések: az MPEG-4 kódolású filmek ''hivatalos'' lejátszója, kvázi szabvány; a csomag tartalmaz DivX enkódert és lejátszószoftvert is
FFDshow
használt verzió: rev1006_20070307_clsid_sse_icl9
telepítő mérete: 4 417 693 byte
telepítve: 11 649 783 byte
megjegyzések: gyors működésű DirectShow filter, ami számos formátumot támogat; nagyon részletesen konfigurálható az audio és video rész egyaránt; SSE-t használó változat; a linkelt oldalon szinte naponta jönnek a frissebb verziók
Quicktime Alternative
használt verzió: 1.7.6.0
telepítő mérete: 13 453 171 byte
megjegyzések: A Quicktime saját kodekjeit leváltani kívánó dekóder azoknak, akik nem szeretik a Quicktime Player-t; képes a netes QT tartalmak lejátszására és lementésére; tartalmazza az aktuálisan legfrissebb Media Player Classic-ot is
XviD
használt verzió: 1.1.2-01112006
telepítő mérete: 643 144 byte
megjegyzések: az ingyenes MPEG-4 dekóder; sok DivX filmet is lejátszik
*****
Tesztkörnyezet
A teszt szempontjából fontos a környezet is, amin fut. Ennek van egy hardveres és egy szoftveres része. Az alkalmazott hardver a saját gépem, amit az alábbi komponensek alkotnak:
Alaplap: Asus M2N-E
Processzor: AMD A64 X2 3600+ (két processzormag, 2GHz-es alapórajelen)
Memória: 2 x 512MB DDR2 800MHz (5-5-5-18-1T, dual-channel)
Merevlemez: WD 320GB 7200rpm SATA + Seagate 120GB 7200rpm PATA
Hangkártya: integrált, alaplapi
Videokártya: Galaxy 7300GT DDR3 (alapórajelen)
Monitor: Samsung 173P
A monitor abból a szempontból lehet fontos, mert ebből látszik, hogy a maximális felbontása 1280x1024, ennek megfelelően az ennél nagyobb filmeket le kell méretezni. Látható, hogy a gépem nem egy erőgép, de azért mai viszonylatban jónak mondható. Az operációs rendszer és a filmek egyaránt a WD merevlemezen találhatók, de ez a mérés során nem jelentett problémát.
Ami a szoftveres részt illeti: a gépen a Windows XP SP2-vel és a legfrissebb javításokkal ellátott, magyar nyelvű verziója futott, az operációs rendszer kb. 1 hónapos. A feltelepített programok a már bevált dolgok, szóval semmi felesleges nincs fenn, ami érdemben befolyásolhatja az eredményeket. A háttérben a drivereken kívül egy NOD32 futott. A tesztelt programokból igyekeztem a legfrissebb verziókat használni, egyszerre mindig csak annyi kodek volt telepítve, amennyire feltétlenül szükség volt.
Tesztmetódus
A cél az egyes lejátszók és kodekek processzor- és memóriahasználatának mérése volt, különböző filmrészletek felhasználásával. Ennek érdekben szolgálatba állítottam a Microsoft saját, Process Explorer nevű programját, ami meglehetősen sok információval szolgál az éppen futó processzekről. ezek közül én mindig két értékre voltam kiváncsi. Az egyik a processz tulajdonságainál a Performance fülön olvasható CPU Total Time, a másik az ugyanitt található Peak Working Set. A mérés pontos menete a következő:
- elindítottam a Process Explorer-t
- a mérni kívánt alkalmazással megnyitottam a filmet
- filmenként különböző hosszúságú ideig (30-80 mp) játszottam a videókat, az időmérést először a karórám segítségével mértem, később jelenet alapján állítottam meg őket (minden lejátszót ugyanakkor és ugyanott)
- a tesztidő végén Pause gombbal (ami általában a Space) megállítottam a filmet, és leolvastam a fennt említett értékeket
- minden filmet minden lejátszóval legalább kétszer mértem, ha az értékek nagyon különböztek, akkor további 2-3 mérést futtattam, és a kirívó értékeket nem számoltam
- egy eredmény legfeljebb 3 mérési eredményt tartalmaz, a többit elvetettem
- a lejátszókat a gyári paraméterekkel használtam, a deinterlace és postprocessing szűrőket kikapcsoltam
A leírásból kitűnik, hogy az egyes programok indulása is szerepel a mérésben (minden alkalommal az elejétől kezdtem a filmet). A filmrészletek hossza miatt ez nem okozhatott jelentős hátrányt, ha egy program lassan indult, akkor előbb elindítottam egyszer, hogy legközelebb már a memóriában legyen. Ugyanakkor ezzel némileg több realitást csempésztem a tesztbe, bár nem gondolom, hogy ez az eredményeket érdemben befolyásolta.
Ezek után a grafikonon szereplő értékek az alábbiak szerint alakultak ki. A számolásokat és a grafikonokat egy erre a célra alkotott Excel táblázat végezte. Először is átlagoltam a 2-3 mérési eredményt. A Process Explorer-nél a CPU Total Time esetében az 1 másodperc az 1 mag 1 másodpercig tartó 100%-os terhelését jelenti. Ennek megfelelően az átlagos processzorterhelés (ha a kétmagos proci egészének teljesítménye 100%):
átlagolt processzoridő / filmrészlet hossza mp-ben * 50
A memóriahasználat esetén egyszerűen átlagoltam a mérési eredményeket. Fontos megjegyezni, hogy az Mplayer for Windows GUI-ja és a lejátszó része két külön processz. Ezek felhasznált processzoridejeit összeadtam és azt átlagoltam. Hasonlóképpen jártam el a memóriahasználati értékekkel is. Ez némiképp helytelen, hiszen az érték a maximális memóriahasználatot jelenti, és nincs sehol megírva, hogy ennek a két csúcsnak egyidőben kell fellépnie. Ezért meg kell említenem, hogy a GUI esetén ez a maximum stabilan 5800 KB környékén volt, kis eltérésekkel. Ugyanakkor a többi program processze magába foglalta a dekódert és a GUI-t is, tehát jogtalan lenne az MPUI-tól egyszerűen levonni ezt az értéket. A tesztekről és az eredményekről a folytatásban olvashattok.
