Keresztúry Dezső: Sírvers
Hol nyugszunk, nem tudja barát, feleség, gyerek.
Elszórt
Testünk nyomtalanul nyelte magába a föld.
Szívetek őrizzen: milliók eleven milliókat.
Áldozatunk nem a gaz jogcíme. Jóra parancs.
1945. február 11-e jeles nap a magyar és a német nép történelemben. Ezen a februári napon Budán több tízezer katona halt meg, vagy esett szovjet fogságba. Budapest ostroma a Sztálingrádi csatához mérhető azzal a különbséggel, hogy ott a lakosság nagy részét evakuálták, míg Budapesten az emberek döntő többsége maradt - ezeket a kemény hónapokat szenespincékben, rettegve töltötték. A civilek közül 35.000-en haltak meg.
A II. világháborúról sokaknak az 1944-1945-ös nyilas hatalomátvétel és terror jut eszébe. Én az elfeledett katonáknak szeretnék emléket állítani ezzel a bejegyzéssel. Katonák, akik tartották magukat esküjükhöz, és tették a dolgukat: védték a hazát, pl. Gerhard Schmidhuber, a pesti oldal parancsnoka. A magyar katonáknak nem csak a szovjet-román csapatok ellen kellett harcolniuk, hanem a hátországbeli nyilas és elvakult német különítményekkel is.
Meglepődtél? Több tízezren vesztek oda a mai Széna téren, amit Cseh Tamás is megénekelt, vagy a Szilágyi Erzsében fasoron (régen: Olasz fasor)? Mai történelmünk elfeledett lapjai ezek, akár a Doni katasztrófa. Az ott elhunyt, vagy megsebesült és végül hazatért katonákat általános megvetés övezte, életük végéig megbélyegzetten éltek.
A Kitörés Hitler határozott parancsa ellenére zajlott le. Nagy valószínűséggel a szovjetek kémeik segítségével tudomást szereztek a tervről, nem érte őket váratlanul az elkeseredett, de mindenre elszánt roham. Volt idejük felkészülni, a csapataikat a Vár nyugati részéhez, a Széna tér - Vérmező környékére vezényelni. A bekerített budai várban összesen 28.000 német, 30.000 magyar katona és körülbelül 3000 nyilas volt. A kitörésben hozzávetőlegesen 24.000 német és mintegy 20–25 ezer magyar katona indult meg a jelre. A katonák ÉNY-i irányban indultak meg; a mészárlás elkezdődött. Aknavetők és géppuskák ezrei kezdtek egyszerre ropogni...
Margit körút
Az "eredmény": a Széna tér, illetve a Moszkva tér (akkor: Széll Kálmán tér) szabályos hullaheggyé változott. A második-harmadik hullámban kitörők a saját odaveszett bajtársaikon tapostak, annyi halott borította az utcákat, hogy nem lehetett őket kikerülni. A kitörők közül összesen 785 fő érte el a német arcvonalat, ebből a magyar kitörők közül 11 egyenruhás (köztük három egyetemista és egy csendőr), 25 nyilas és 44 polgári személy jutott ki.
A fogságba esett katonáknak jobb esetben hadifogság jutott. A Várban maradt sebesültek közé benzineshordókat gurítottak, majd felrobbantották őket. A sokak által várt felszabadítók megérkeztek, az ún. 3 napos szabadrablás megkezdődött. Budapest hatalmas károkat szenvedett.
A Budapestet védő erők parancsnokának, Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführernek rádiótávirata a Dél Hadseregcsoportnak (1945.02.11. 17:50):
"Az ellátmányt feléltük, az utolsó töltény a csőben. A kapituláció vagy a védőrség harc nélküli lemészárlása között lehet választani. Ezért az utolsó harcképes német részekkel, honvédekkel és nyilaskeresztesekkel támadni fogok. II.11-én a sötétség beálltával kitörök. Szomor és Máriahalom között kérem a felvételt. Kérem az ellenséges erők lekötését minden eszközzel, valamennyi arcvonalon."
Otto Wöhler tábornok, a Dél Hadseregcsoport főparancsnokának válasz üzenete:
"Német katonák! Magyar fegyvertársak! Abban a pillanatban, amikor hősi harcotok véget ér és katonasorsotok beteljesedik, köszönt benneteket még egyszer a hadsereg és a hon! Hálával és mély tisztelettel hajol meg Németország és Magyarország hős fiai előtt. Eskütökhöz híven az utolsó lélegzetig és a végső odaadásig kockáztattátok életeteket. Egyenlőtlen harc volt, amit többszörös túlerő ellen kellett vívnotok; s ez annál magasabbra emeli példamutató vitézségetek. Kötelességtudatotok és állhatatosságotok lehetővé tette a vezetésnek és a csapatoknak, hogy a nyugat-magyarországi arcvonalon harci intézkedéseket hajtson végre az ellenség ellen, amelyek meghiúsítják azt a tervét, hogy az egész hadszínteret összeomlassza, hogy Magyarországot lerohanja és Bécs alá vonuljon. Húsz szovjet hadosztályt, több nehézfegyver-seregtestet és megközelítőleg ezer repülőgépet vontatok magatokra és kötöttetek le. Eredményes védekezésetek jelentősen meggyengítette az ellenség harci erejét. Minden vöröskatona, akit leterítettetek, minden páncélos, amelyet megsemmisítettetek, minden repülő, amelyet lelőttetek, gyengítette az ellenséget, amely a német és a magyar nép megsemmisítésére özönlik előre. A történelem magasabbra fogja értékelni a kultúra- és néppusztító bolsevizmus elleni hajthatatlan ellenállásotokat annál a katonai sikernél is, amit minden idők egyik legnagyobb városharcában vívtatok ki, s idealizmusotokat, amellyel a keleti sztyeppe-özön elé álltatok. Budapest védőrsége mindig a kötelességteljesítés ragyogó példaképe marad az európai nemzetek közössége számára. Felrázó példátok elátkoz minden gyáva lemondást, emberi nagyságotok a jövő forrása, dicsőséges tetteitek az életet jelentik. Olyan szellemet tanúsítottatok, Budapest katonái, amely által Németország és Magyarország ismét új magasságokba emelkednek fel. Nagyon reméljük hogy egykor majd viszontlátjuk egymást egy nagy, szabad hazában. Tiétek segítő kezünk bajtársak, kik áttörtétek a Budapest körüli gyűrűt! Üdv és hűség a Führernek! Üdv Magyarország Nemzetvezetőjének!"
