Egy teljes hét dohányzás nélkül. Nagyon pengének éreztem magam, és ez nagyon sok kitartást adott a következőkben.
Első számú "fegyverem" a rágyújtás ellen a gondolat elterelés lett. Akármikor ha rá akartam gyújtani, azonnal elkezdtem valami mást csinálni. Ittam egy pohár üdítőt, felkeltem a székemből és menten egy kört vagy csak elmentem a mosdóba vagy akármi...a lényeg, hogy gyorsan elkezdjek valami más mozdulatsort. Jut eszembe egy pohár szénsavas üdítő nagyon jó a rágyújtási vágy csökkentése végett. Nekem jobban beválik, mint a rágózás.
A hét második felében bevetettem alkalom szerűen a fogpiszkálót. Ez akkor a legjobb, mikor iszogatás folyik és páran bejelentik, hogy elmennek rágyújtani. Ilyenkor én is rágyújtottam egy fogpiszkára. Meglepő módon a sörözés nagyon jól megy dohányzás nélkül. 
Második héten jött a gondolat, ha már azért is hagyom abba a dohányzást, mert a testem le van pukkanva újra kéne valamit sportolni. Az úszás mellett döntöttem (egyedül ez a legegyszerűbben kivitelezhető és mellesleg jó is, szeretem), ráadásul a cigi pénz pont fedezi a heti egy belépőmet. Így pénteken délután úszásba járás kezdődött. Azért is jó ez a mozgás, mert jól kitágítja a tüdőt és utána legalább 1 napig eszembe se jut a rágyújtani, úgyhogy még ezen is segít.
Összeségében nem kell sokat írnom a 2. hétről. Jelentősen kevesebbszer jutott eszembe a dohányzás, persze a tipikus kemény helyzetekben rákattan az ember. Utcán ilyenkor azért jó a rágó, haverokkal lakásban a fogpiszkáló. Az úszás újabb lendületet adott és pluszba az, hogy milyen könnyen ment a nem dohányzás ezen a héten. Azt hittem innen már sínen van a dolog az 1 hónapos célig, de azért picit tévedtem. A 3. hét fura elvonási tünetet hozott...
