A 2019 (és 2020-as) űrhajózás blogbejegyzés formázásánál tartok, és ezt a részt végül kioperáltam belőle, mert nem tartottam oda illőnek. De azért ha valakit érdekel, itt megosztom érdekességnek:

Iráni Safir-1 rakéta az indítóálláson

Iránról nem nagyon beszéltünk eddig, leginkább azért, mert noha kétségkívül azon kisebb országok közé tartozik, amely képes műholdat a világűrbe juttatni (ebbe a sorba tartozik például Izrael, Dél-Korea és Észak-Korea is), látványos eredményeket nem tudtak felmutatni. A Safir-1 rakéta nagyjából 65 kg-ot képes alacsony Föld körüli pályára állítani, és 2009-ben sikerült ez először vele. A rakéta feltehetően észak-koreai segítséggel lett megépítve, és az 1950-es évek végi, 1960-as évek eleji szovjet és amerikai hidrazin-üzemanyagú rakétáihoz mérhető. A nagyobb Safir-2 már 150 kg-ot lenne képes pályára állítani, de a fejlesztés vontatottan halad. Összességében sem igazán voltak sikeresek az iráni űrprogram indításai az utóbbi időben, a Safir-1 részéről egy sikertelen és négy sikeres indítás a mérleg és a legutolsóra 2015-ben került sor. A Safir-2-vel egy sikeres szub-orbitális teszten túl két (2020 februárjában már három) sikertelen indítási kísérletet tudnak csak felmutatni. A Safir-1 esetében 2019 februárjában volt egy kudarccal véget ért indítás, és 2019 szeptemberében egy újabb rakétát állítottak az Irán északi részén található Komehnini Ajatollah Űrközpont indítóállására, amikor feltehetően hajtóanyag-feltöltés közben a rakéta felrobbant. Az eset pikantériáját a regnáló amerikai elnök adta, aki Twitteren megosztotta a baleset helyszínéről készült kémműhld-felvételt, azzal a kommentel, hogy az Egyesült Államoknak semmi köze a történtekhez, és sok sikert kíván az Iráni hatóságoknak a baleset körülményeinek kivizsgálásához...

A Trump által megosztott kémműhold-felvétel az indítóálláson felrobbant Safir-1 rakétáról

Irán űrprogramjának megítélésén nem segít sokat, hogy az állami propaganda igyekszik kihasználni a benne rejlő lehetőségeket, de esélyesen a nélkül, hogy erről egyeztetnének a szakértőikkel. Így aztán az Iráni eredményeket méltatva festmény készült, melynek a hátterében az amerikai űrrepülőgép látható például. Egy hasonló baklövést a Mohammad-Javad Azari Jahromi, az iráni kommunikációs és információ technológiai miniszter követett el, aki egy gyerekeknek készült farsangi kosztüm átszabott változatát posztolta a Twitteren, amire hamarosan rámutattak a hozzászólók. Az üzenetben egyébként arról írt a miniszter, hogy az űrprogram végső célja, hogy Iráni zászlót tűzzenek a Hold felszínére. A helyzetet pedig csak tovább keserítette, hogy az Iráni Iszlám Forradalom 41 éves évfordulójára időzített Safir-2 indítás is kudarcot vallott egy nappal később.

Iráni propagandafestmény, középpontban az iráni zászlóval és felirattal díszített amerikai űrrepülőgéppel

Még a 2010-es évek elején egy Iráni űrhajóst a világűrbe juttatni szándékozó program is elindult, sőt, 2015-ben még az ajatollah is egy életnagyságú makett előtt adott interjút, arról beszélve, hogy legkésőbb 2019-ben (az iráni iszlám forradalom 40. évfordulóján) Irán embert küld a világűrbe. Két évvel később nagy nehezen kiderült, hogy a programot időközben jegelték. A hasonló fordulatok nem ritkák, és persze tudni kell, hogy az Iráni űrprogram még a legkomolyabb évében is mindössze 73 millió amerikai dollárnak megfelelő riált kapott, és a hírek szerint ez azóta a töredékére csökkent...

A 2015-ben bemutatott űrhajómakett