Ezt én sem szeretem. 1 méter elégnek kell lennie még egy bizalmasabb személynél is (barát, munkatárs, családtag).

Ez a távolság egy megszokás mindannyiunk részéről (mint sok minden más), vagyis ebben nem kell semmiféle támadást vagy rossz szándékot feltételezni.

Lazíts egy kicsit...

A legtöbb társadalmi normánk megszokás, mégis bunkóság nem tiszteletben tartani őket, és ez erre is igaz szerintem.

[ Szerkesztve ]

"«Fuck does Cuno care?» The boy turns to you. (He doesn't care.)" [+] "The parasite makes nothing for itself. Its only tools are taxes and tithes meant to trick you into offering what it has not earned. In Rapture we keep what is ours." [+] 

De pont ezt mondja, hogy nála meg lehet az a norma. Amúgy én sem szeretem ezt.
Próbáltál már szólni? Nekem olyankor van egy kis szakadás a beszédben, de megértik és megy minden tovább, de már jobb távolságból.

Idézet az írásomból:

"Általában bőbeszédű, mondandóját azzal nyomatékosítja, hogy közvetlen eléd áll, az orrotok szinte összeér. Ha hátrébb lépsz, nem veszi a lapot, követ, ha kell, akár a falig, ahol már nem tudsz hátrálni.
A szép szóból nem ért. Hiába mondod neki, hogy ne közelítsen, lepereg róla.
Ha a mellkasa elé teszed a kezed, hogy ne közelítsen, félresöpri és már megint közvetlen előtted van.
Volt "szerencsém" hozzá. Csak úgy tudtam leszoktatni a gusztustalanságról, hogy miközben a mellkasa elé tettem a kezem, jó hangosan közöltem vele, hogy onnan is hallom, hogy mit mond, valamint céloztam áporodott szájszagára. Utolsó érvként azt mondtam neki, hogy hiába akar velem csókolózni, erre csak a feleségemmel vagyok hajlandó."

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Engem is zavar mikor valaki "beleáll a számba". Egyébként ez a jelenség széles körben megfigyelhető, ha boltban sorba állok, akkor is sokszor annyira mögém áll, hogy szinte hozzám simul a másik, pedig lenne hely bőven és attól nem kerül gyorsabban sorra, hogy a nyakamba liheg.

A legbosszantóbb verziója ennek az amikor kint a természetben csinálják. Van egy nagyon jó barátom akivel régen ha beszélgetni akartunk egy jót (általában olyan dolgokról, ami senki másra nem tartozott), akkor kimentünk a Pilisbe, kerestünk egy kellemes félreeső hegyoldalt, ahol senki nem zavar. Akárhány turista járt a közelben, már távolról kiszúrt minket, tuti, hogy odajött és letelepedett 2 méterre tőlünk. Ott a bitang nagy erdő, bárhol leülhetne, rengeteg hely van mindenhol. De nem, oda kell beülni a másik szájába.

Nem tudom miért van ez így, de engem is zavar mikor belemásznak a személyes aurámba.

Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

Én felrobbanok ha nem tisztelik a személyes szférám és gondolom az arcom eléggé árulkodó lehet ilyenkor mert eddig még sose kellett szólnom, mindig maguktól hátrébb léptek.

Thanos was right.

Én a kényszeres puszilkodást utálom legjobban. Bemegyek egy társaságba és akkor 5 idegen végigpuszilgat. Ez már bőven a járvány előtt is borzasztóan zavart és többször volt hogy én voltam a bunkó amikor előre közöltem hogy bocsi de én nem puszilkodok.

Nem vagyok germofób vagy ért valami tragédia, de rendkívül kényelmetlen ha bárki akaratom ellenére hozzám ér. Hálát adok minden repülő spagetti szörnynek hogy nem ázsiában élek... Ott nincs személyes tér, még annyira se mint itthon.

Amúgy én úgy gondolom/tapasztalom hogy ez tényleg nem bunkóság vagy szándékos, egyszerűen mindenkinek mások a határai és úgy érzi ezzel még nincs az aurádban. Az mondjuk ha szólsz neki de leszarja más tészta.

Nokia 3310->3410->3100->6500 Slide(RiP Nokia)->Acer Liquid Metal ->Xiaomi Hongmi-> Xiaomi Redmi Note 3

szerk: bocs, #5 Vakegérke írására ment a válasz, arra emlékeztem

Pont ez jutott eszembe

Egyet is értek de vitatkoznék is (#2) UnA hozzászólásával: valóban, ők nem is értik mi ezzel a probléma, természetesnek veszik (szangvinikus? extrovertált?), ilyen a személyiségük, így szokták meg.

De (akár kérés nélkül is a "jelekből", konkrét kérés után meg aztán végképp) azért illene észrevenni magukat.

[ Szerkesztve ]

"Bocs, főnök, de én csak két emberben bízom. Az egyik én vagyok. Nem maga a másik." || "Hóhahó, mégis van graffaló!"

kis odafigyeléssel ki lehet fejleszteni olyan hangképzési technikát, hogy közben némi - teljesítménytől függő mennyiségű természetes testnedv (nyál) hagyja el a megszólaló ajkait...
Külön élmény... amikor nem érti, honnan kapja a zuhanyt.
Jó felkészülni válaszként a problémára valami hosszabb monológgal. melyet, a delikvens hátrahúzódása esetén sem hagyunk abba, hisz mozgását lekövetve igyekszünk fenntartani a szükséges 2-7 cm-es távolságot.
(Működik).