Ez egy hosszú és unalmas leírás lesz, ezért csak 2 Red Bull-al szabad elé leülni Tudom, picit most negatív leszek ezzel az szösszenettel, de ez van, én se örülök neki. Ha nagyon jó lett volna a film arról nem írnák egy sort se, nem vagyok egy ömlengős típus. Szóval megnéztem a Cloud Atlas, nálunk Felhőatlasz néven bemutatott nagy költségvetésű hollywoodi filmecskét. Őszintén szólva nagyon nagy csalódás volt a számomra, komolyan mondom vétek érte 1 petákot is kiadni, a rá pazarolt majdnem 3 órát (2 óra és 48 perc hosszú) meg pláne sajnálom! Mivel nem moziban ültem végig hanem otthon, ezért megtehettem magamnak azt a luxust, hogy nem egyszerre mentem rajta végig, hanem részletekben, és hát kellett hozzá gyomor, legalább 5x nekiugrottam de így is bő 1 hónap lett mire végeztem vele, és erre még nem volt példa. A jó filmnél az ember teljesen kikapcsol, teljesen rákoncentrál, és (ha tehetitek próbáljátok meg ilyenkor kicsit magatokra figyelni mert akkor észrevehetitek, hogy) alig vannak az embernek gondolatai, agyilag majdnem teljes a kikapcsolás. Ha rossz a film, akkor az ember fejben nem ott jár, hanem azon gondolkodik, hogy mi lesz a vacsi, holnap reggel melyik inget veszi fel, fog-e esni, befizette-e a gázszámlát, stb. Ilyen egyszerűen el lehet dönteni, hogy egy film jó-e vagy sem. Persze tudom ízlések és pofonok, de ehhez mindig elfelejtik hozzátenni, hogy ez a néző érdeklődési körétől és a mondjuk úgy tudásbázisától is függ a dolog. A madarak vonulásáról szóló film engem nem köt le, nem sok ismeretem van ezzel kapcsolatban, de az ornitológusok körében meg lehet, hogy non plusz ultra. Tisztázzuk, eleve azért megy az ember a moziban, hogy jól érezze magát, szórakozzon, esetleg tanuljon is valamit és nem azért, hogy 5 perc után felálljon és a gyomrában kavargó hányingerrel küzdve a pénzét követelje vissza. A legtöbb filmben sikerül egy nagyon gördülékeny egymásba ágyazott folyamatosan pörgő játékmenetet létrehozni, de itt nem. Egy normális filmben vannak lassú, és pörgős részek, folyamatosan haladunk előre, mint egy síelő lefelé a lejtőn. A legtöbb filmre ha beül az ember akkor fejben kikapcsol, megszűnik a tér és idő, csak a vászon van, mintha elvarázsolnák, nem véletlen nevezik Hollywood-ot hollywood-nak (varázspálca). Itt ez nem sikerült, mert állandóan megakad a sztori, és nem tudom beleélni magam mert máris ugrunk egy másik korra. Vagy 6 idősíkot mesélnek el egyszerre, és a megszakítások miatt mindig kizökkenünk, és szerintem nem én vagyok az egyetlen aki többször elveszítette a fonalat. Persze lehet pont ez a lényeg, nehogy már elsőre megértsd, gyere el megint, vedd meg újra a jegyet és akkor talán 2. megnézésre már dereng valami. Bár az is lehet ez már művészfilm, és túl hü...k vagyunk hozzá. Ez olyan mintha este az ember a gyereknek 6 meséből olvasna fel egyszerre. 1 oldal Vuk, utána 5 sor Süsü, 3 bekezdés Ali baba, és így tovább. Nem várható el szegény gyerektől, hogy egy ilyen katyvasz lekösse, a végére már tuti nem fogja tudni, hogy Süsü találta meg a 40 rabló kincsét vagy Vuk, esetleg a kiskacsa? Ráadásul a stílusát se lehet igazán meghatározni, mert szinte minden van benne, talán csak pornó nem. Illetve javítom magamat, mert egy lájtos még abból is belekerült. Legnagyobb részt talán kalandfilm, de a tartalma alapján rá lehetne húzni a sci-fi, akció, dráma, horror, kicsit dokumentumfilm beütése is van, meg a vallási vonulatot se hagyjuk ki, de szociológiai, társadalmi vonatkozásai is vannak, és picit karikatúra is egyben. Szóval mindent bele, mint egy korcs kutyába. Egyetlen 1 kategória nem húzható rá, az a vígjáték, mert bármilyen furcsa is a majdnem 3 óra alatt egyetlen 1 normális poén se hangzik el. Utálom a kritikákat, de ez a film annyira minősíthetetlen lett, hogy csak ki kell írnom magamból.

Kezdjük az elején a címválasztással. Vajon miért kapta a film ezt a címet? Az atlaszra mint térképre gondoltak? De hát a filmben semmi térképpel, vagy kincsvadászattal kapcsolatos dolog nincs. Amúgy is akkor földi atlasz lenne a neve. Esetleg ténylegesen szó szerint kell venni a felhőatlasz megnevezést, mármint egy olyan térkép ami a felhőkről szól? A felhőről, amiről ugye nem lehet térképet készíteni, mert folyamatosan változik, mozog. Bár lehet, hogy ezzel a múlékonyságra, az idő pörgésére, a megújulásra utalnának? Előfordulhat. Vagy Atlasz alatt a görög mitológia titánját kell értenünk? Hozzá sem igazán van köze a filmnek. Ő az akit arra kárhoztattak, hogy örökké vállain tartsa az égboltot, de ha megnézzük az ókori szobor ábrázolásait, akkor ott mindenhol a földgolyót tartja a vállán és nem az eget. Tudom, a művészek nem tudták megfelelőképpen megragadni és a kezébe adni az eget, meg ha sikerült is volna, akkor is kissé furcsa lenne ha bárányfelhőt tartana a vállán, nem lenne elégé erőteljes a megjelenítés. Mindegy hogyan vagy melyik irányból nézzük, de ez a megvalósítás így hazugság. Ez olyan mintha azt állítanám, hogy minden Ferrari piros, és közben rámutatnák egy olyan képre, amin éppen egy sárga van. De hát nem ez az egyetlen dolog amiben hazudnak nekünk. Gyerekként még eléggé furcsállja az ember az eféle hazugságokat, felnőtt korra valahogy megszokjuk a sok hazugságot és a sok hazug embert. Ki érti ezt? Lehet, hogy a „felnövés” egy bizonyos szintű morális csőd is egyben?

A szereplőválasztással nincs gond, bár Tom Hanks-től a „halálsoron” meg a „Forest Gump” volt eddig csak nézhető, a többiben nem tetszett. Itt se alakít valami nagyot, hol túl játssza a szerepét, hol meg alul. Ha történik valami incidens, akkor rögtön elkezd remegni mint egy nyárfalevél, túlreagálja a dolgot. Amikor a skorpióhalas lány életére alkudozik (58. perc) akkor ott egyszerűen pocsék. Az ember nem így könyörög se a saját se valaki másnak az életéért! Hanem térdre esik, összekulcsolja a kezét, imádkozik, sír, potyognak a könnyei, könyörög, rimánkodik, valami csinál, de ez meg csak áll mint a faszent és elmondja a monológját, ennyi. SÍRALMASAN POCSÉK! A magyar szinkronhang egyébként remek, sokat javít a helyzeten, de ezt a gyenge színészi munkát ez se tudja rendbe rakni. Nagyon harmat gyenge lett, de komolyan! A Ryan közlegény sem jött be tőle, és amiben legutóbb láttam az „angyalok és démonok” abban olyan bugyuta szövegeket (művészi, történelmi és teológiailag szempontból nézve is komoly baromságokat) tettek a szájába (bár az egész sztori az volt), hogy hányingerem lett tőle. Halle Berry meg valószínűleg csak nagyon ráért és ezért vállalta el a szerepét, nem is igazán hagyták kibontakozni. Egyébként pont ő miatta néztem végig a filmet (nem tagadom meg a férfi vénám). Hugo Weaving az már igen, az hozta a már a Mátrix-ban is bemutatott formáját, remekül alakítja a felsőbbrendű, lekezelő, gonoszkodó, rábeszélő figurát. Ráadásul ő 6 különböző szerepet is eljátszik a film során, például még bögyös nővér (Nox nővér) szerepébe is berakták (a férfi szinkron maradt hozzá), és jól megállta a helyét. Ő az aki miatt esetleg érdemes végigülni, tényleg nagyon jó munkát végzett. Alapvetően szinte mindig negatív szerepet alakít a filmben, de azt tényleg maximálisan kihajtja. Tom Hanks hozzá képest langyi.

A kosztümök és a díszletek sem tetszettek, sok esetben oda nem illően túl steril környezetet teremtettek. Több jelenetnél nagyon látszik (nekem laikusnak is) hogy stúdióban vették fel, és ez jelentősen rontja számomra (ha szabad így fogalmaznom) az „élményt”. Egyes részek annyira giccsesek lettek, hogy nem tudtam sírjak vagy nevessek rajta. Például a kínai színésznőnek behullámosították és feltupírozták a haját + vörös szeplőket raktak az arcára. Iszonyat csúnya lett, egyáltalán miért lett kínai színész betéve a filmbe mikor egyik szereplő sem az, annyira elüt a többitől mint makkos cipő a szmokingtól. Most nem a nő tudásáról van szó mert az nem is igazán derült ki a film során, hanem, hogy elüt a többitől és értelmetlen (persze lehet kínai áron dolgozott és Hanks fizetését kompenzálták vele).

Aztán ott van a forgatókönyv, mint a hosszú bekezdésből is sejthető volt, ez a fő probléma. Néhány helyen annyira vontatott, hogy altató tabletta helyett is fel lehetne írni. A szövegekkel sem voltam elégedett, és akkor még enyhén fogalmaztam. Például elsütik a közismert kínai csepp a tengerben hasonlatot, de hogy a forgatókönyvírónak csak erre futotta, hogy eddig terjedt az írói fantáziája, az enyhén szólva is siralmas. Jó tudom, újszülöttnek minden vicc új, de most komolyan, kínai bölcseletekkel akarja a művét felturbozni? A hülyeségek tömkelege kronológiai sorrendben:
- „Egy igazi öngyilkosság, az megfontolt, fegyelmezett bizonyosság.” Ez így van, hiszen ha nem így lenne akkor azt balesetnek hívnánk. Ha tudatosan mászok fel a tetőre, hogy leugorjak róla az öngyilkosság (de utálom ezt a szót), ha azért mentem fel mert 2 összetört cserepet ki akartam cserélni, de közben elcsúsztam és leestem az már baleset, ha meg valaki direkt bevajazta a létrát az meg már gyilkosság. Mi ebben a nagy szám? Tudatosan emelem a kanalat a számhoz azzal a megfontolt céllal, hogy tápláljam magamat és nem véletlenszerűen. „Az emberek hajlamosak kijelenteni, hogy az öngyilkosság gyáva tett. De ez távolabb nem is állhatna az igazságtól. Az öngyilkossághoz mérhetetlen bátorság kell.” Azt csak nem nevezhetjük bátor tettnek, hogy szájába teszi a fegyvert és meghúzza a ravaszt? Vagy igen? Mi ebben a bátorság? Semmivel sem kell hozzá több bátorság, mint mondjuk ráfogni másra és akkor elsütni, sőt talán még annyi erő se kell hozzá. De ácsi, gondolkodjunk már el azon, hogy vajon miért is lesz valaki öngyilkos? A válasz pofon egyszerű, mert nem mer önmagával vagy a tetteivel szembeszállni (például egy drogos), vagy valamit nem tud megoldani, vagy valamivel/valakivel nem tud vagy nem mer megbirkózni, magyarán elmenekül önmaga, a társadalom, a feladat és a további kudarcok (de ezzel együtt a sikerek) elől is. Röviden megfutamodik mint egy gyáva féreg, az emberek ezért tartják jogosan gyáva tettnek, és PONT! Pedig hát az élet miből áll? Megoldandó problémákból a megszületéstől a koporsóig. Ezért az elmenekülésért hívják, hívjuk gyáva tettnek az öngyilkosságot, ami szerintem még egy óvodásnak is egyértelmű, de hogy a szövegíró miért nem érti meg az öt minősíti, és még csak a film 3. percénél járunk.
- „...de a fogaikat kiköpték uram, mint ahogy ön, vagy én is kiköpnénk...” Ki az a barom aki egyáltalán szájába veszi bármilyen állat vagy éppen ember fogait? Cuppognak rajta vagy mi? Egyes tájakon a fog ínyenc csemege? Mert a csontban legalább van csontvelő amit meg lehet enni de a fogban?
- „... csak egy igazság létezik, a változatai hazugságok...” Hát ez se olvasott még normális filozófiai művet. Tudnák rá mondani néhány egyszerű példabeszédet amik kapásból megcáfolják ezt. Ja úgy mellesleg mi is az az egyetlen igazság amiről beszél? Nem derül ki, úgy látszik nem fontos, vagy ő se tudja, rémes!
- a 6. percnél a (rabszolgatartó korszak) vita az emberi természetről szintén siralmas, és nagyon sekélyes tudásra utal, a hangulat meg enyhén szólva is erőltetett. A végén hangzik el egy jónak tűnő mondat: „Ha Isten teremtette a világot, honnan tudjuk min változtathatunk és mi az ami szent és sérthetetlen?” Felteszi ezt a nagyzoló kérdést majd válasz nélkül (mert nem tudja ezt se megválaszolni, csak önmagát fényezi vele) másik szálra ugrik. De boncolgassuk kicsit ki ezt a mondatot. 1. Miért a „HA”? Mert ha nem hiszel Istenben akkor minek beszélsz róla és a tetteiről? Foglalkozni vele csak akkor érdemes ha hiszel benne, de akkor meg már nem kell a „HA”. 2. Ha nem ő teremtette a világot akkor ki? 3. Mitől lesz valami szent, és mi jelent az, hogy sérthetetlen? Az igazi gond pedig az, hogy ez egy alapvetően teljesen felesleges kérdés, ami sokkal fontosabb lenne feltenni az egy másik kérdés. Miért teremtett Isten? Így „ha” és az „embert” szavak nélkül, hiszen az ember is csak egy csepp ebben a grandiózus tervben. Ez a fő kérdés, emellett a többi eltörpül. Aki eddig a kérdésig eljut, és tudja rá a választ az már közel van a megértés legszéléhez.
- amikor a doki vizsgálja az elájult beteget akkor az inge kigombolása után már rögtön tudja milyen betegsége van, és persze pont volt is nála az ellenszerből (egyébként a fejével volt a gond tehát a mellkasnak mi köze hozzá?), az bevéve szinte azonnal jobban lesz és mindezt ingyen, még köszönetet se vár érte, sőt szabadkozik is amikor mégis megköszöni neki a beteg. Csupa ilyen orvosra lenne nekünk is szükségünk nem? Bemegy az ember a rendelőbe, kigombolja az ingét és már meg is van a diagnózis, a doki benyúl a zsebébe, kiveszi a pont oda passzoló szert amit persze ingyen ad és már gyógyultan távozhatunk is. Minek ide CT, EKG, röntgen, érfestés és a sok többi civilizált baromság amikor egyeseknek enélkül is megy csak simán ránézve?! „Egy tigris nem vetheti le a csíkjait.” újabb keleti copy. Egyébként később derül csak ki, hogy a gyógyszer mégse volt hatásos, hiszen hazafelé hajózva mégis csak belebetegszik a páciens, na ez a pici fordulat már hajaz a valóságra (sajna). 1 óra 23 percnél a doki ellopja az ügyvéd gombjait (és később a többi cuccát is), ezzel mintegy pofán köpi önmagát, hiszen előtte eljátszotta a jóságos dokit aki ingyen gyógyít, most meg hullarabló lesz belőle. Innentől kezdve az is kérdéses egyáltalán az volt-e a betegsége mint amivel kezelte. Haj, ez egyre jobban hasonlít a való világra
- 30. percnél amikor a nyakperec és egy távirányító segítségével kivégzi a felügyelő a menekülő klónt, ráadásul pont azt akivel kamatyolni szokott. A gondom az, hogy azon a távirányítón csak 1 gomb van, magyarán mindenkit meg kellene hogy öljön a lenyomásával. A másik, hogy egy vélhetően automata rendszernél ahol elég egy sávot átlépni a bumm-hoz ez minek is kell? Ja értem, dramaturgia, persze ettől még mérnöki szempontból nézve hülyeség marad. Amúgy a filmben lévő dobozos / szívószálas kaja (ami még mérgező is hiszen a felügyelő a túlkajálásba hall bele) neve miért szappan? Csak a fordítás volt ennyire együgyű, vagy a szövegíró volt ennyire ötlettelen?
- 31 perc a szárnyas ördög aki bőrgatyában, mellényben és hosszú bőrkabátban jár és hát szárnyainak száma az pont 0, ennyi erővel dinoszaurusznak is lehetett volna nevezni.
- 36 percnél az álom és a jövendölés annyira gáz volt De tényleg, több jelenetnél (mint ez is) az volt az érzésem mintha nem mozi filmet néznék hanem egy színházi előadást. „Ó Romeo mért vagy te Romeo” valahogy ez ugrott be róla.
- 46 percben a bérgyilkos az ajtó kukucskálójával szembe áll és ajtón át az újságíróra céloz. Most komolyan ennek így mi értelme van? Ha le akarja lőni ajtón át akkor tegye, persze ahhoz jó lenne látni a célpontot, de az egyetlen kukucskálót a fegyverével eltakarja, ciki. Ha pedig meg akarja várni bejön-e, akkor oldalt kellene állnia, sehogy se értelmes. Látvány szempontjából nem rossz, hogy látjuk az ajtó mindkét oldalát, de a dramaturgián kívül megint semmi értelme, és megint logikátlan.
- 49. perc, kiderül, hogy az idős zeneszerző neje zsidó, hát ennek a ruházatában (egyáltalán a külalakjában), és a lakásában semmi jele. Még egy csofadt zsidó gyertyatartó sincs az egész filmben, pedig az ilyenkor kötelező darab! Nem láttam még olyan zsidó filmet ahol ilyen nincs! Ennyi erővel azt is mondhatták volna, hogy kínai, igaz, hogy nem ferdeszemű de azért kínai!
- 51. perc az összes idősíkot összevágják egy rövid időre: „...és minden egyes bűntettel, vagy kedves gesztussal, jövőnk keletkezéséhez járulunk hozzá.” Ennél sablonosabb dumát elpufogtatni, fantáziátlan. Igaz, hogy megpróbálják fennkölten eladni, de attól még fantáziátlan. De most komolyan, ennyire nyilvánvaló dolgot leírni! Ez olyan mintha az mondanám, hogy minden egyes lépéssel a cipőm elkoptatásához járulok hozzá. Ez amúgy tény és való, de minek ilyet leírni? Vagy mit tudom én azzal, hogy befestem az egyik ingemet pirosra, annak az lesz a kihatása, hogy lesz egy piros ingem (vagy több). Ha csak erre telik akkor az már egy nagyon komoly írói válság! Azt már csak halkan teszem hozzá, hogy az emberek (de az állatokat is ide lehet venni) cselekedeteinek egy része (ráadásul a nagyobbik része) se a jó, se a rossz kategóriába nem sorolható bele! Tehát azzal, hogy mondjuk sok cukrot eszek, nem ártok senkinek, de az is tény, hogy megalapozok vele néhány fogorvosi látogatást.
- 54. perc „... de ne aggódj, ez csak egy szívességből elkövetett közösülési aktus volt.” Na ez azért már a szövegíró fejében lévő komoly idiotizmusra és erkölcsi fertőre utal, ami egyébként jellemzője hollywood-nak. Mintha azt mondanám hogy: Ne aggódjon uram, én csak a pénztárcáját loptam el, nincs ezzel semmi gond, hiszen gondoljon bele, innentől kezdve már nem kell attól tartania, hogy meglopják, és a cipelés, vásárlás, elköltés súlyos terheitől is megszabadítottam, remélem megköszöni nekem ezt a szívességet amit önért tettem! Na kb. ilyen színvonalú a duma, illetve a logikája, az erkölcsi részről meg hagy ne papoljak. Nem véletlenül mondják, hogy a nyugati világ erkölcsi bukásának oka jelentős mértékben a filmiparban keresendő, a politikusok csak utánuk jönnek. Ebből a logikából kiindulva, akkor van szívességből elkövetett bankrablás, hazugság, emberölés és még ki tudja mi minden. ISZONYAT! És mindezt a szeretőjének írja meg! Az egyetlen ember a világon akinek ezt nem kellene megtudnia, és pont neki írja meg. Haj milyen balhé lenne nálunk otthon, ha elmondanám, illetve maradva ennél a filmes megoldásnál leírnám az asszonynak, hogy a múlt héten megvolt a titkárnő az íróasztalon, ráadásul kétszer is. De nem tehetek róla mert annyira szomorú volt szegény. Tuti megértené az asszony, sőt még meg is vigasztalna!
- 55. perc végre kiderül a film címe honnan van. Az hogy miért, az még mindig a ködbe vész.
- 56. perc a könyvkiadó meglátogatja első szerelmét. Igaz, hogy uzsorások loholnak a nyakában 50 ezer fontot követelve, de ő pont most pont ezt a 30 éve hanyagolt feladatot választotta. Gratula a forgatókönyvírónak
- 1.06 „A zöld szója emberekből készül!” Ez mit jelent és mi értelme van itt? Elmondja vagy 3 alkalommal is, tehát csak van benne valami, vagy mégse?
- 1.18 „... szabadság … Csak az tudja igazán, hogy mit is jelent akit megfosztanak tőle.” Na végre egy értelmes, önállónak tűnő gondolat, csak 1 órát kellett rá várni. Bár igazából ez is sablonos, ilyet akár egy óvodás is össze tud rakni, de alakul. Lehet ezt is lopta valakitől, vagy súgtak neki? Könnyen lehet. Ahogy egy bölcs mondta: „A béke olyan mint az egészség, kicsit el kell veszítenünk, hogy tudjuk mekkora érték.” Na erre a színvonalra, erre a finomságra azért a forgatókönyv írónak még kell néhány ezer évet várnia de alakul.
- 1.23 „Éhség a szívükben, és az éhség erősebb volt mint az ész. Éhség, mire? A mindig többre!” Egy újabb hülyeség. A birtoklás, a mindig a többnek az akarása, szép magyar szóval az elégedetlenség, ami állítólag az egyetlen tulajdonságunk amivel csak az ember rendelkezik itt a földön, így mondhatjuk rá, hogy tényleg emberi tulajdonság. Az elégedetlenség pedig az értelem egyik eszköze, használja is bőszen, illetve hát a reklám szakemberek használják fel ellenünk, hiszen vágyakat generálnak vele az emberekben. De a szív az nem akar birtokolni, az adni szeretne és nem elvenni, felszabadítani nem pedig megkötni. Ez olyan mint a közismert hangya tücsök mese. A hangya az értelmi rész, a tücsök meg a szív rész (bár az értelem irányából nézve szükségtelennek tűnik a szív, a szív nem érzi az értelem szükségtelenségét) hogy melyik az erősebb arról meg kár vitatkozni.
- 1.23: „A hit akár csak a félelem vagy a szeretet ugyan úgy megértendő erők mint ahogy értjük a relativitás elméletet vagy a valószínűség számítást.” A szeretet az tényleg egy erő, egy nagyon nagy erő, sokkal nagyobb mint az emberek gondolnák, de nem létezik fizikai szinten (max. megnyilvánul), nincs formája, színe, íze, nem mérhető és ezért az értelem számára megfoghatatlan, felfoghatatlan dolog. A szeretet nem megérteni kell hanem megérezni, nagyon nagy a különbség! Aztán ott van a hit ami már érthető dolog, jobban mint az átlag ember gondolná. Komoly téveszme az emberek fejében, hogy ez egyenlő a vallással, és Istennel. A hit az nem más mint egy még be nem bizonyított dologhoz kötödés. Tehát elmegyek reggel 9-kor a boltba mert akarok venni 2 doboz kefirt, akkor hiszek benne, hogy most nyitva van a bolt, lesz benne olyan kefir ami nekem kell, lesz belőle kettő eladó darab és lesz annyi pénz a zsebembe, hogy megvegyem. Ezeket a dolgokat nem tudom, hiszen bármikor bezárhat a bolt mondjuk egy áramszünet vagy leltár miatt, a kefir is elfogyhat, és az is előfordulhat, hogy otthon hagyom a pénztárcámat. De amikor ott állok a bolt előtt és látom, hogy nyitva van, amikor odamegyek a pulthoz és látom van 2 kefir a polcon, és amikor fizetek akkor lesz ezekből az apró hitekből bizonyosság, tudás, addig csak hit! Ennyire egyszerű. Magyarán a hit már tekinthető értelemmel felfogható dolognak, de csak addig, amíg olyan dologban hiszünk, ami mérhető, megfogható, az értelemmel felfogható. Isten például pont nem ilyen, Őt értelemmel megfogni nem lehet, így a bele vetett hitet sem. A valláshoz is kell hit, de az nem az értelemhez kötődik mint a fenti mindennapi létünkhöz kapcsolódó változata. Szóval a filmben lévő nagyzoló mondat elsőre talán helyesnek tűnik, de jobban belegondolva több sebből patakokban vérzik. Amúgy is a szív az értelem felett áll, az már más kérdés, hogy az értelem el tudja azt nyomni, és körbe tudja falazni. Ennek a falnak a lebontása pedig minden ember saját feladata, hisz ez szükséges az egység, és a világbéke (tudom sokak szerint illúzió) létrehozásához. A félelem egyébként egy nagyon érdekes dolog, mert alapvetően egy jövőbe vetett hitről beszélünk. Vegyünk egy példát rá, mondjuk szembe jön veled 4 db nagy, kigyurt, tetkós pali. Az alap koncepció ilyenkor az, hogy kikerüli őket az ember mert, tart, vagy fél tőlük, jobb a békesség. De nem is ismered őket, honnan tudod, hogy bántanának? Mi vagy te jövőbe látó? Varázsgömböd is van otthon? Ha van akkor rosszul használod mert akkor előre láttad volna a dolgot és nem is jöttél volna erre! Miért félsz akkor? Érdekes dolog ám a félelem és annak az emberek fejébe verése!
- 1.33 a Luger (ha minden igaz) ellopása. Miért van egy angol zeneszerzőnek német fegyvere? Csak nem kém? Baromira hazafiatlan dolog ám!
- 1.41 „.. a holtak sose maradnak holtak.” Akkor mik maradnak????
- 1.45 „.. darwin bölcs isten...” Bakker darwin mint isten?? Ennek tényleg ennyire hiányosak a történelmi ismeretei? Mert ha Jézusra azt mondaná, hogy Isten, vagy annak fia az rendben lenne de darwin? Csak úgy mellékletesen darwin annyira megszállottja volt a saját elvének, hogy ő meg néhány „zseni” akik osztoztak elveiben belterjes szaporításba kezdtek a saját családjukban, a családtagok egymás között házasodtak, amitől azt várták, hogy csupán 4 generáció múlva létrejön a szuper genetikai ember. De nem így lett! Hiszen a 2 generáció után az utódok vagy torzan születtek, vagy már az anyaméhben meghaltak, a néhány megmaradt pedig súlyos értelmi fogyatékos lett. Így tett keresztbe saját rokonainak, még a saját utódait is kísérleti nyúlnak használta. Ennyire volt darwin zseni és isten egy személyben. Azt már csak úgy mellesleg teszem hozzá, hogy angliában az eugenetika, majd később a 2. világháború alatti ilyen irányú német kutatások és szörnyűségek alapja is darwin elvei voltak, a szociáldarwinizmust és az eugenetikát (1900-as évek eleji tömeges sterilizálási láza amerikában és néhány európai államban) meg már meg se merem említeni. A nálunk „erősebb kutya ba..ik” mondott elv ami a filmben többször is szóba kerül azt pont darwin egyik fő elve volt az evolúciós elméletében. Ez alapján úgy tűnik az általános iskolás biológia könyvig még eljutott a forgatókönyvíró. Sonmi 451 mint kiderül, illetve már korábban is utaltak rá a bukás utáni maradék számára isten lett, de most fedik fel, hogy valójában csak egy ember volt a sok közül és ezért kiborul a bili. De fogalmam sincs mi ezzel a baj! Komolyan mondom, meg tudja valaki magyarázni, hogy mi ezzel a baj? Mert például ott van lord Buddha, ő is embernek született, Szitharta néven élt évekig és csak később cserélt nevet, de Jézus is ide tartozik, és Mohamed is ember volt. Az a baj, hogy úgy tűnik, a forgatókönyv írója megpróbált egy emberből, jelen esetben Sonmi isten csinálni. Igen ám, csak, hogy ehhez, kellett volna némi, sőt nem is némi hanem nagyon sok vallási, spirituális ismeret, ami viszont az írónak nincs meg. És nem nagyon bukik le a tudatlanságával, hiszen valljuk be őszintén a nézőközönségének nagy része sem rendelkezik ezzel a tudással. Egy ostoba embert csak egy okos ember tudna lebuktatni, az ö szintjén lévők nem. Miért tűnne fel a sötétség tánca a sötétségben? Igazából a tudásából, illetve a tudatlanságából adódóan a szövegeivel még a felszínét se kapargatta meg a vallásnak mint témának, nagyon komoly hiányosságai vannak az írónak (vallás, spiritualitás terén), ami arra utal, hogy vagy ateista, vagy csak szimplán alul művelt és így bizony ennek a feladatnak a megvalósításába (a számomra) csúfosan beletört a bicskája. Az 1.47-nél induló monológ is ezt erősíti meg az ott elhangzó erőteljes (bár logikusnak tűnő) materialista gondolataival (hiába is sző bele vallási elemeket, a rasszizmusról ne is beszéljünk).
- 1.55 „.. a határ a zaj és a hang között csupán konvenció.” És a zaj az nem hang? A zaj nem része a hang halmazának (részhalmaza), ugyan úgy mint a beszéd, vagy a zene. Nem hanghullámokból áll? A zaj és a zene között, vagy a zaj és a beszéd között már lenne értelme különbséget tenni, persze ez lehet akár fordítási hiányosság is. A hab a tortán az, hogy ebben a részben összetörnek egy szép porcelán szobrot, ismét csak dramaturgia. Számomra egyébként elfogadhatatlan, hogy egy zeneszerző egy kalap alá veszi ezeket a triviálisan elkülöníthető dolgokat, hiszen pont a különbséget tanulják éveken át a zeneiskolában.
- „Minden korlát egy elfogadott szabály, ami arra vár, hogy átlépjenek rajta. De csak akkor léphetünk át bármilyen határt ha felfogjuk, hogy azt tesszük.” Két mekkora baromság! Az első rész tipikus antiszociális beállítottságra vall. A szabályok azért vannak, hogy korlátok közé, vagy ha így jobban érthető, hogy mederbe tereljenek, hogy megóvjanak a káosztól, a zűrzavartól. Hogy ezt jól vagy rosszul teszik és milyen egyéni cél van a háttérben (érdekcsoportok) az már más kérdés. A másik kérdés, hogy a szabályok nem mindig és nem mindenkinek jók, de hát valakinek mindig porul kell járnia, valakinek a jogai mindig sérülni fognak, hiszen a szabály pont ezért van, mert valakik máshogy gondolkodnak, ezért őket meg kell regulázni. Ha senki se menne városban 50-nél többel, akkor nem lenne szükség a szabályozásra, hiszen mindenki a biztonságos sebesség tartományban mozogna. De mivel sokan szeretnének ennél többel menni, ezért kell a szabály, hogy őket leredukálják vele ebbe a biztonságos tartományba, ez ennyire egyszerű.A monológ 2. részének cáfolatára meg mondjuk a sebességkorlátozás tökéletes példa. Miért kellene tudnom arról, hogy az adott szakaszon 80 a határ, anélkül ott már nem tudok 150-el menni? Most komolyan mi ez a hülyeség? Az tény, hogy a szabály átlépése csak akkor tudatosul a fejemben ha ismerem a szabályt, de ennek hiányában is minden gond nélkül átléphetem azt, maximum az esetleges következmények meg fognak lepni.
- „... az elszakítottságunk csak illúzió.” Egy tőlem több 100 kilométerre lévő embertől, fizikailag biztos el vagyok szakítva! Mert ha nem így érzi, akkor víziónál, és keresse fel gyógyszerészét. A végén miért kell annyi porcelán tárgyat összetörni? Nem értem az amcsiknak ezt az állatias rombolási mániáját, amit ráadásul úgy állítanak be itt (is) mintha alkotnának, mintha egy diadalmenet lenne (megy a hozzá szerintük passzoló diadalzene, pedig a látvány alapján valami szörnyű fémes rockzene kellene, amiben az énekes üvölt mint egy fába szorult féreg), és az eredmény csak egy jó nagy szemétkupac lesz, ez a nagy „alkotás” végterméke, még nézni is szörnyű! Komolyan mondom ez aberráció! Ez olyan mintha széttépnék egy könyvet és azt diadalnak tekinteném, pedig csak a legalacsonyabb szintű állati agresszió megnyilvánulása, semmi több. Elkészíteni ezeket a szobrokat, tányérokat az alkotás, az munka, az idő, az tehetség, az tudás, rombolni egy elszabadult elefánt is tud. A romboláshoz nem kell tudás, nem kell több éves tanulás, gyakorlás, tehetség, törekvés, alkotási képesség, csak egy baseball ütő és mehet is. Ezt egy 52-es IQ gödör is meg tudja csinálni. Nagyon, nagyon sajnálatos ez a fajta hozzáállás! Egyébként az ilyen dolgokhoz való hozzáállás nyugodtan tekinthető az ember érettségének és szocializálodottságának bizonyos fokú mérésére. Simán lehetne nevezni barom mérőnek, a mértékegysége pedig összetört szobor / másodperc lenne.
- 2.00 a szocotthonból menekülés, Nox nővért rászedik, bezárják, erre a kis üveg ablakon át látjuk, hogy felveszi a mobilját, képváltás, immáron kb. 1 méterrel távolabbról, de ugyan abból a szögből látjuk a szituációt, az előbbi ajtó előtt áll továbbra is a torzonborz könyvkiadó, de ez már egy olyan ajtó amin már nincs rajta az előbb említett kis üvegablak, tehát egy másik ajtó, gratula. Miért volt erre szükség? Elég lett volna picit ráfordítani a kamerát torzira, és ennyi. Az elindulásnál a kipörgő kerekek egy teljesen másik autóról. Jól is néznénk ki ha egy több mint 2,2 tonnás ranger-en ilyen tolótetős velorexre való 145-ös virsli gumik lennének.
- 2.03 világosan látni, hogy az ütközésnél egy álló autóba ment bele a világosabb verda. Igazából, ha kicsit jobban elkezdi nézegetni az ember a hollywoodi filmeket, akkor főleg az akció filmekben tucatszám találni ilyen és hasonló (már bocs a szóért) de szarul kivitelezett jeleneteket. Ezek rendezői, pénzügyi, tervezői, trükkmesteri hiányosságok, és van egy rész amit meg nem is lehet kivitelezni (ekkor jönnek a számítógépek), de így több jelenetből, más-más kameraállásból összeollózható és eladható a buta közönségnek (mer bocs, de ezekkel minket is minősítenek).
- 2.06 kilövi az üldöző autó első kerekét, képváltás, látni, hogy ép a kerék (legalább feljebb vitték volna a kamerát). Belső kamera, világosan látni, ahogy ráhúzza a kormányt és ezért megy neki a kukának, miért kellett a belsőkamerás felvétel a végére, miért nem volt jó a külső, cefet amatőr megvalósítás.
- 2.08 a kutya lelövése, ezek szerint állatbarátnak sem mondható az író, én maximum belerúgtam volna a kutyába, bár erre némiképpen magyarázatot ad a későbbi franciakulcsos rész 2.10-nél
- „Egyetlen szabály van csak ami mindenkit összeköt. Egy fontos vezérelv van ami minden kapcsolatot meghatároz a világban. A gyenge a préda, és az erős felfalja.” A 3. mondatot többször is elmondja a film során, így most már ideje rá kitérnem, mivel komoly erkölcsi, illetve pedagógiai problémát sejtet. Az első 2 mondat egy újabb sablonos baromság, tucatszám meg lehetne cáfolni, hiszen millió dolog összeköt minket. Vezérelv van, de ez nem az, ez csak az erősek baromsága, amivel megprobálják bebeszélni a gyengéknek, hogy nekik ehhez joguk van, de nincs. Az utolsó mondat arra vall, az illető leragadt a primitív állati tudatnál, és ezzel a gondolattal, hozzáállással önmagát minősíti. Az ilyenek miatt van megannyi bűn, erőszak, háború, és nem mellesleg reklámozza is ezt az állati hozzáállást. Ráadásul úgy adja elő, hogy megpróbálja azt szalonképessé tenni, és azt elhitetni velünk hogy ez természetes, ez a világ rendje és ennél fogva az erősebbnek joga van eltiporni a gyengébbet. De nincs joga hozzá, csak lehetősége van rá!!! A kettő nem ugyan az! Egyszerű a kérdésem: emberek vagyunk vagy állatok? Én ember szeretnék lenni, egy gondolkodó, és a többiekkel, a környezettel, az élővilággal, a földdel egyensúlyban élő ember nem pedig egymás köpködő lámasereg tagja.
- 2.14 Ezt az embert feldolgozom és kaja lesz belőle dolgot valahogy előre sejtettem. Mondjuk már jó néhány scifi-ben elsütötték ezt az ötletet, szóval ez se az író saját szellemi terméke. De végre kiderül a szappan mibenléte is, amiről nekem a holokauszt jut eszembe, arról meg a fasizmus és a népírtás.
- 2.17 „... mind tisztavérűek vagyunk.” Ez a tisztavérű nem megint valami fasiszta ária duma?
- 2.19 „Létezni annyi, mint érzékelhetőnek lenni!” komolyan mondom ezt a sablon hegyet. Ez már azért komoly gödör. Ez olyan mintha azt mondanám autónak lenni, olyan mint 4 keréken gurulni, nagy semmi katyvasz az egész. És a következő mondat: „Így hát önmagad megismerése csak is mások szemén keresztül lehetséges.” Első gondom ezzel a második mondattal, hogy semmi köze az elsőhöz, tehát az oksági viszony bukta, de ez lehet fordítási hiányosság is. A másik, hogy nem ismerem magamat, de mást meg igen? Ki az az ember a világon aki bárkit, ismétlem bárkit jobban ismer magánál? Mutassatok már egyetlen 1 embert aki jobban ismer titeket mint ti magatokat! Szerintem van ilyen, de az már nem ember hanem Isten, az ő szemével meg sajnos, de lehet, hogy szerencsére nem látjuk magunkat, és másokat se. Mást még fele annyira sem ismerem mint magamat, hogy tudnám vele magamat mégis jobban megismerni? Nekem úgy tűnik, az író tényleg olvasott 1-2 távol keleti bölcstől, de nem értette meg a legapróbb lényeget sem! Lopkodott innen, onnan, de hogy ne legyen annyira feltűnő, hogy saját gondolatnak tűnjön csavart egyet rajtuk mint a Rubik kockán, és ennek lettek eredményei ezek a selejtes gondolatok. „Halhatatlan életünk alakulása szavainknak és tetteinknek a következménye.” Ez a csóka nem tudja, hogy mindenki halandó ebben a fizikai világban? Hogy az anyag legalapvetőbb tulajdonsága a halandóság, a pusztulás? Vajon kinek van a világon „halhatatlan élete” ha nem a halhatatlanoknak, de sajna egyet se ismerek, legalábbis itt ebben a fizikai síkban. És ha még kijavítanánk is az első szót halandóra, akkor is csak egy sokadik sablon dumát kapnánk, és már 1-2 alkalommal amúgy is elhangzott a filmben, minek ismételni?
- 2.25 Monológ a homokostól, amiből én már csak arra lettem volna kíváncsi miért is ölte meg magát? Mert eme fontos kérdésről valami miatt nem esik szó, azt viszont bőven ecseteli, hogyan készül fel rá. Tárgyalja, hogy mikor meglátja a szeretőjét az mennyire szép is volt számára, mennyire kötődik hozzá, mennyire szép a kilátás, de azért a végén (bocs nem is a végén mert már a film 3. percében) csak meghúzta azt a ravaszt, micsoda baromság már. Öngyilkos szerintem csak az lesz, aki mindenről lemond, semmihez se kötődik, akit az e világ már nem vonz, nem talál benne semmi érdekeset, mindent elvettek tőle vagy magától dobta el, de itt meg bőszen ecseteli mennyi szép dolog van ebben a világban, idióta! Arról meg ne is beszéljünk (és ebbe nem gondol bele egyetlen öngyilkos se), hogy milyen fájdalmat okoz tettével a hozzátartozóinak. Fegyvert fog a zsaroló zeneszerzőre, remeg a keze mint valami nyárfalevél, nem meri meghúzni a ravaszt, közben meg saját magát simán hidegvérűen fejbe lövi minden apelláta nélkül? Teljesen logikátlan és hiányos az egész megoldás.
- 2.35 tábortüzes jelent, na ez az aminél annyira látszódik a stúdió felvétel, a végén a korona, a fő (holywood szerint ki nem hagyható) giccs elem a hullócsillag.

A vége nagyon lapos lett. Több dolog megmagyarázatlan maradt, hogy lett például Sonmi-ból isten, illetve nem jól fogalmazok, mert szerintem csak próféta, bár ez sem derül ki a filmből, illetve mégse, mert ha próféta lett volna mint Mohamed akkor beszélt volna egy tőle külön álló Istenről, de ezt nem tette meg. Mert az az 5 mondat amit 3x elmondott a filmben (elég csak a Biblia méretéhez viszonyítani) ehhez édeskevés. Azt már meg se merem kérdezni, hogy a többi vallással mi lett? Mi volt Sonmi-ban különleges? Mert arra utaltak, hogy kiválasztott meg valami miatt egyedi, de hogy pontosan mi is az, nos ez az az információ ami a sötétbe vész, illetve rosszul fogalmazok, mert sötétbe csak az tud veszni ami létezik, itt meg egy nem létező dologról beszélünk. Mi az amit egy klón jobban tud mint Buddha vagy Krisztus? Azért a filmnek ez a felfogása kicsit az ő tudásuknak a sárba tiprása is egyben! És ez ebben a formában már szentségtörés kategória! A nagy bukás is magyarázatra szorult volna, nem tudjuk meg mi volt az és mikor történt, bár a radioaktív szennyezés szóba kerül, de a filmben semmi erre utaló jelet nem látunk. Az üstökös tetoválás se lett kifejtve bár ezzel próbáltak némi összefüggést kelteni az időszakok között, de ez édes kevés, ennyi erővel a napfelkeltével is összeköthették volna a korokat. Vagy a hegy tetején lévő épület is érdekelne, mert a filmben csak annyi látszik, hogy látványos kapcsolókkal beüzemelnek valami nagy antennát, de hogy ez mi célt szolgált, miért volt annyira fontos az már nem derül ki. És az egész eredményeképpen látunk egy videót amit akár szóban is el lehet volna mondani. Emiatt kellett hegyet mászni? Ez volt amit a szárnyas démon meg akart akadályozni? Mi volt ebben olyan nagy szám? A filmben említett minden összefügg mindennel olyan pillangó effektus feeling, de sajna olyan gyatrán lett kivitelezve, hogy nem igazán esik le a néző számára. Mert az hogy minden idősíkra betettek egy embert akinek volt egy üstökös tetkója, az semmire nem ad magyarázatot, pedig illet volna, de erre se került sor.

A legnagyobb gondom az, hogy több szálon, pontosabban több korszakban is fut a történet. Tovább bonyolítja (nem is kicsit) a dolgot, hogy a színészek több szerepet is játszanak, és több korszakban is szerepelnek, kicsit olyan mintha játszana x, majd a következő korban már x unokája (akit ugyan az játszik) és így tovább, (egyébként nincs is semmi közük egymáshoz). A legnagyobb gubanc viszont az, hogy valami érhetetlen elgondolás miatt nem végigjátszanak egy korszakot és kronológiai sorrendben ugranak a másikra, az túl egyszerű lenne. Nem, hanem itt 3 másodperctől 5 percig terjedő részeket vetítenek le egy korszakból, majd jön a másik, a 3. a 4. és aztán megint vissza, nem számoltam de legalább 60 alkalommal váltanak időt a majd 3 óra alatt. És hogy még bonyolultabb legyen néhány koron belül sincs meg a kronológiai sorrend, például hamarabb van a kád a pisztollyal, és csak jóval később mutatják meg az oda vezető utat. A másik nagyon zavaró momentum, hogy azonos színészekkel nyomulnak a különböző időkben. Láttam már jó időugrálós filmet, például a „Nyolc tanú” (Vantage Point) olyan színészekkel mint Dennis Quad, Forest Whitaker (kicsit túljátszotta a szerepét), Sigourney Weaver. Abban 4 alkalommal néztük meg ugyan azt az időperiódust 8 ember szemszögéből és a végére rakodott csak ki a puzzle, nagyon jó forgatókönyve volt, ez a Cloud Atlas csapnivaló hozzá képest, szörnyű, és akkor még nagyon finoman fogalmaztam!!!!

NE NÉZZÉTEK MEG, IDŐ ÉS PÉNZ PAZARLÁS, CSAK HA SEMMI MÁS DOLGOTOK SINCSEN VAGY HA SZERETNÉTEK EGYET ALUDNI. És ezt a bejegyzést se olvassátok el mert, túl hosszú, és unalmas, de lehet hogy most már későn szólók?