2019. június 25., kedd

Gyorskeresés

2014.05.18 vasárnap - 46 km gyalogtúra és előzményei

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Szombat
Az első részt nyugodtan átugorhatjátok, mert csak a szombati előzményeket tárgyalom benne, ez inkább csak nekem memoár. Picit rosszul ment az egész hetem, valahogy állandóan időzavarban szenvedtem. Úgy éreztem magam mint egy nyugdíjas, alig kell valamit csinálni, de valahogy még sincs semmire se idő. Csütörtökön voltam anyáméknál, távozáskor megjegyezték, hogy péntek szombat vagy vasárnap (nem tudják melyik nap) hoznak nekik 10 köbméter fát, a kapuba fogják (tudják) lerakni, szóval fel kellene vágni és elrakni, úgy rendezzem a hétvégémet. Szóval a hétvégi fitneszprogramom rögtön meglett:) A legesélyesebbnek a szombat tűnt, de szombat reggelre lebeszéltem egy találkozott, egy srác bejött Miskolcra az eladó GTX 670 videokártyámért, és mivel nem volt bennszülött, ezért nem akartam, hogy eltévedjen, így inkább lementem hozzá a buszpályaudvarra. Miközben vártam rá, anyám rám csörgött, hogy jövő hét szombatra tolódott a favágó program. Ez így jobb is, mert nem éreztem most magam elég erősnek hozzá, ráadásul a láncfűrészhez a vateráról rendelt élező szerszám se érkezett meg, mégis csak jobb lesz a jövő héten kifent fűrésszel dolgozni mint most életlennel. Megjött a srác, odaadtam a VGA dobozát, bele se nézet, kérdeztem miért, azt mondta megbízhatónak tűnök, engedtem az árból neki és elköszöntünk.

Hazamentem, megnéztem a helyi időjárás előrejelzést, amire a köpönyeg.hu oldalt szoktam használni. Mivel láttam, hogy 14 mm esőt írtak szombatra, ami azért elég sok ezért stornóztam a túrát. 1 óra körül meg is érkezett az eső, majd elállt, később megint esett, ráadásul vízszintesen, szóval jó volt belőle kimaradni. Mindegy, vasárnapra csak 3 mm volt az előjelzés, így azt választottam a túrához. Igaz a nagy VGA elkelt, de a i5-ös prociban lévő VGA elég volt, hogy netezzek, és ezzel ment el az egész napom. Két dolgot kellett sürgősen néznem, a VGA utódját és egy montit, mindkettő elég érdekes eredményeket szült, bár még egyik sincs lejátszva.
- VGA-nál nem volt bajom a 670-es tudásával, bár ref hűtéses POV kártya volt, de sose láttam 60 fok feletti értékeket, viszont 1,5 évente cserélni szoktam, és könnyebb volt még fél év garival eladni mint nélküle. Ha már másik kártya, akkor legyen a mostani GTX 770, ami a 680-as tuningolt változata. Néztem természetesen a hardverapron is, volt is néhány 2 hónapnál is fiatalabb kártya, írtam is mindegyiknek privit, viszont elkövettem egy ostobaságot, nem néztem meg az új árakat. Abban a tudatban voltam, hogy ezek még 100e közelében mozognak, és meglepődtem, hogy már 85 magasságában lehet OC verziókat is kapni. Amit használtan kinéztem 80-ért az egy Asus volt, ipon garanciával, ezért rákerestem mennyi újonnan. Az ipon webshopjában most is volt 86 ezresért, tehát egy néhány hetes cuccot megkaptam volna 6 ezressel olcsóbban, ez úgy nagyjából korrekt is. Ez volt egyébként a 3 db kinézet használt 770-es közül a legdrágább, de csak azért gondolkodtam ezen, mert még sose volt Asus cuccom, illetve még 98-ban vettem egy CDS340-es Asus ODD, de azóta sose jött össze. A többi még olcsóbb volt, de betérve az ipon oldalára azzal szembesültem, hogy akció van. 760-tól felfelé minden kártya mellé adtak egy vaci új még meg sem jelent Watch Dog játékot (next gen-es GTA klón), ami úgy alap hangon számolva is 10e, de inkább 12, illetve 770-től egy 16GB-os Kingston pendrive az ajándék, és én ezekre igényt tartottam. Magyarán, ha a mérleg egyik oldalát nézem akkor 6-al olcsóbb a használt, de 14-16 ezer forintnyi bónuszt elbukok, tehát összességében az a furcsa helyzet állt elő, hogy a 8-10 ezerrel drágábbra jött ki a használt mint az új. Ezért regisztráltam az ipon-ra és megrendeltem, de akkor már nem az Asus-t hanem Gigabyte változatot (megint lecsúszok az Asus-ról), amin 3 venti van, magasabb órajelen ketyeg gyárilag és még 3 ezressel olcsóbb is. Kicsit felhúztam magam az ipon rendelési metodikáján, mert mondjuk paypal-el is lehet fizetni, de nem elég nekik, hogy megkapnák előre a pénzüket, még valami 1750 forintos nevetséges adminisztrációs költséget is felszámolnak, amit máshol még sose láttam.
- A másik fontosabb dolog, amire a szombatom nagy része elment az egy kerékpár. Tavaly az öcsémnek adtam a Kona bringámat, ő megörült neki, több dolgot kicserélt rajta de alig ment vele. Jó 1 év után idén kiderült, hogy kényelmetlen neki, ezért nem használja. Tény és való hogy a 19” váz 175-185 centis magassághoz jó, ő meg 197 cm, szóval nem csodálkozom. Arra jutottunk, hogy vagy váz csere vagy bringacsere. Dobott is nekem 2 linket, az egyiken egy karbon hátsó villás alu váz volt, tetszett, a másikon meg egy eladó Trek monti. Volt e-mail cím, írtam neki, a rendszer visszadobta, hogy ismeretlen, felhívtam nem vette fel, később visszahív, kiderült már 2 hete eladta, csak nem törölte a hirdetést. Ez volt pénteken, szóval szombaton feltúrtam az összes nagy oldalt, vatera, jofogás, OLX (ki volt az a hülye aki az aprod.hu nevet erre a valamire lecserélte?) és a bikemag.hu oldal bazárját is. Elég sok linket elraktam, néhánynak írtam is, kértem jobb képeket, infókat, és ezen oldalakra a saját Kona bringámat is felraktam. Persze a kölcsön kenyér visszajár alapon nálam is megjelentek az érdeklődök és tőlem is kértek több képet, de már este volt. Nem tetszettek a telefonnal készült képek, hiába 8 Mpixel, de valahogy nem jó. Úgy döntöttem előveszem a Panasonic digi készüléket, elem nincs benne, találtam 2 bontatlan tesco gazdaságos elemet. Beraktam, annyi szufla volt csak bennük, hogy az optikát kitolják, és már ki is kapcsolt, bravo, vehetek elemet. Este fél 9, ilyenkor már csak a tesco jöhet szóba, elmentem meg is vettem meg be is vásároltam kicsit másnapra.

Vasárnap
Vasárnap reggel 9, a fényviszonyokkal nem vagyok elégedett, olyan lapos szögben süt a nap. Mindegy a teloval meg fényképezőgéppel is megcsináltam a képeket. Természetesen ez utóbbival jobbak lettek a képek, a Ferrari piros szín sokkal jobban kijött. Feltöltöttem a képeket, ettem egy 3 tojásos rántottát, müzli joghurttal, tea, néhány tabletta (például izom görcsre a dr. Chen koral kalcium). Bepakoltam: tartalék cipő, cipőkefe a sár letakarításához, rövidebb poncho, üres ivópipás flakon víznek, fél literes Soproni Radler lime-menta alkoholmentes mentás sör (bevallom picit rászoktam), találtam egy 3 decis almás energiaitalt, meg enni valami mars szerű csokiszeletet, túrabot, telefon, füldugó, zsepi. A terepszínű vastag túranadrág helyett egy szimpla tréning nadrágot vettem fel, egy jó nedvszívó túra inget, úgy ujjatlan élénk zöld mellényt ami elsőre melegnek tűnt és a kedvenc szuper könnyű Salomon cipőmet. Elméletileg illet volna kamáslit felvenni a sár miatt, de elfelejtettem.

Nem volt konkrét tervem illetve arra gondoltam megcsinálom a múltheti kört, esetleg kicsit csavarok rajta. A buszt pont lekéstem, a következő meg a 20-as volt, ami meg nem egészen arra jár, de felszálltam rá és a végállomáson Tapolcán meg le. A mobilt reggel csutira feltöltöttem, most a buszmegállóban elővettem, bekapcsoltam a GPS-t rajta és a rá telepített ingyenes AndroiTS GPS test nevű programot. Ezt a telefont (THL W200s) 2 hete vettem, így még nincs sok tapasztalatom vele. A héten felraktam a Mobileuncle nevű programot, mégpedig egyetlen ok miatt, hogy gyorsuljon a GPS holdak pozicionálása. A múlt heti túránál még olyan 2 perc volt mire beháromszögezte magát a készülék, most tízen valamennyi másodperc múlva már használható volt. Ilyen mértékű gyorsulásra nem készültem fel, meg is lepett. A múlt héten derült ki, hogy ennek a GPS test programnak van egy apró bakija. Ha képernyőn van ez a program, akkor nem engedi kikapcsolni a képernyőt, folyamatosan megy, de legalább így le tudom tesztelni az aksit. Van egy olyan lehetőség, amikor csak 6 paraméter van a kijelzőn, jó nagy betűkkel, monokróm beállítással, gondoltam ekkor talán picit kevesebbet eszik. A másik, ha a bekapcs gombbal mégis kinyomnám a képernyőt, akkor többnyire kilép a program is, és onnantól nem rögzíti az útvonalat, a múlt héten erre 18. kilométernél derült fény, szóval bekapcsolva hagytam.

Kékmező volt az elsődleges cél, arra innen két különálló jelölt turista útvonalon is el lehet jutni, én a kitaposottabb, de hosszabbat (vagy 500 méterrel) zöld jelzést választottam most is. A rövidebbiken (piros jelzés) nem nagyon járnak, én meg már vagy 20 éve voltam arra, de szerintem pláne így esőzések után elég nagy dzsumbuj lehet rajta.

Elindultam, itt néhány kilométer murvás rész jön a telkek végéig amit én speciel nem szeretek, de legalább nincs rajta sár. El a régi kőbánya mellett, piros/kék/zöld jelzés egyszerre, a nem működő csilléknél volt az elágazás, a piros ment arra amerre nem akartam menni, és a kék jelzés a Juhdöglő-völgy, ami egy teleksor, erre mentem tovább. Ennek az elején jött szembe egy autó, előzékenyen félre álltam, bár amúgy is elfért volna. Ezen a szakaszon jól ledöngölt murvás útról volt szó, amin Ferrarival is lehetett volna akár menni, de ez a terepjárójával (valami régebbi Pajero) lépésben haladt rajta. Nem volt utánfutó mögötte, nem volt teli pakolva, semmi sem indokolta ezt a csiga tempót. De még ez se lenne akkora gond, mert mazsolák mindenhol vannak, még mindig jobb hogy lassabban megy mintha száguldozna. De közben folyamatosan, jó látványosan végig stírölt engem az 50 év körüli tag. Annyira, hogy nem csak simán fejjel felém fordult, hanem egész felsőtesttel rám mozdult. Nem furcsálltam volna ha egy jó kis bögyös szőke maca lennék jó mély dekoltázzsal, de nem így van/volt:) Így utólag belegondolva, lehet, hogy a tag a hasonneműek rajongója? Brrrr ... van amikor jobb nem tudni az igazságot.

Odébb vagy 500 méterrel hallom, hogy valami slattyog mögöttem. Hátra nézek, hát valami harci kutya szerűség jön a nyomomban. Ahogy ránéztem, megijedt és elindult a másik irányba, de vagy 100 méterrel odébb megint hátranéztem megint jött mögöttem, idővel lekopott. Elértem az utolsó telket, innen Kékmezőig földút, és rögtön a legelején egy olyan rész amin tudtam, hogy még hónapokkal az esőzések után is sár szokott lenni, tehát semmi jóra nem számítottam a több napos esőzés tükrében. Ennek letudása után jobbra tértem a sárga jelzésre, és nagyon sokáig ezen mentem. Volt ahol alig volt sár, az emelkedős részeken persze a víz a kivájt földúton gyűlt össze és ömlött le, így azokon a részeken elég óvatosan és lassan tudtam csak haladni. Hol jobb, hol rosszabb volt az út, de számomra is meglepő módon esés nélkül elértem Kékmezőig. Kékmező előtt közvetlen volt lehetőség jobbra menni a zöld jelzésen az erdei ösvényre, de én letértem a turista útvonalról és kimentem a murvás útra. A két út a Mázsai rétnél találkozott megint, itt volt az a katonai telep, ahol a DIGÉP-ben gyártott ágyukat belőtték. Este 10-kor mindig ezt lehetett hallani a városban. Néhány méter után a piros / zöld jelzés jobbra letért a Vöröskő-nél, de én maradtam az autóúton. Ez a murvás szakasz Kékmezőtől olyan 3,5 km a Szederbokor nevezetű mezőig tartott, ahol jobbról visszacsatlakozott a piros jelzés. A murva mindig megvisel, bár igazából arra jön rá az ember, hogy csak nem tudok rajta még jól menni, pedig ezt is csak tanulni kell, ugyan úgy mint a csúszós sáros úton való haladást.

A mezőn elővettem a telot, 15 km körül jártam, de nem ez érdekelt hanem a tengerszint feletti magasság. A készülék szerint 220 m volt ez az érték, az itt lévő táblán pedig 338 m szerepelt, tehát olyan 120 m különbség volt a kettő között. Később is ellenőriztem a magasságot, akkor 486-ot mutatott egy olyan helyen, ahol ~610 méternek kellett volna lenni. Tehát a 120 m itt is megvolt, és mivel Miskolc, tehát a kiinduló hely 120 m magas, ebből arra tippelek, hogy a kiindulóhely magasságát vette 0 értéknek, de ez csak tipp. Az eddigi szakasz legalább 85%-a emelkedett kisebb nagyobb mértékben, gyakorlatilag 15 kilométeren ~220 métert, de most csak felfele fogok menni és kevesebb mint 3 kilométeren fog 300 métert emelkedni, tehát a húzós szakasz csak most jön. Követtem a piros jelzést, igaz hogy erdő, de dózer út, nagy szerencsére sár nem igazán volt, mivel nem voltak nyomvályúk, és így a víz gyorsan le tudott folyt a meredek részekről. Egy részen a piros jelölés bevitt egy ösvényre (általában el szoktam nézni), de én a dózer úton maradtam, mert ugyan oda visz mint az ösvény, és bár erre hosszabb, de így nem annyira meredek. Ahol ismét találkoztam a jelölt úttal ott kezdődött az igazi meredély. Már az eleje is húzós, de utána tovább durvul, mondhatni négykézláb felfelé mászós szakasz. Na ez edzi csak igazán a tüdőt mert a szívet! Lehet furcsán hangzik, de ez az egyik kedvenc szakaszom. A leges legelején valami nagy hangyaboly lehet, mert eszméletlen mennyiségű hangya volt az úton, igyekeztem nem eltaposni őket. Dombra fel, aztán picit le, majd másik domb, picit megint le és megint egy dombra fel. Számokban kifejezve a rét ugye 338 m, utána a Sűrű bérc 509 m, nem sokkal később a Som hegy már 712 m, igaz, a turista út kicsit alacsonyabban halad el, Bükkszentkereszt meg 580 m, és ez a falu teteje, az alja sokkal lejjebb van. Ha az első dombot megmásztuk utána már annyira nem vészes, errefelé nyár végén több helyen terem vadszeder, jó kis vas beviteli forrás. Az egyik szakaszon egy Quad-al találkoztam, ketten ültek rajta, a korukat nem tudtam meghatározni (szerintem tinik voltak) mert úgy be voltak öltözve. Esküszöm, hogy a létező összes védőfelszerelés rajtuk volt, még talán herekötő meg fogvédő is. Amúgy indokolt is volt a felszerelés, hiszen kb. 15 km/h sebességgel száguldoztak:))) Azt hiszem ezen a szakaszon szemelt is egy kicsit az eső, de a fák között kit érdekelt.

Elértem a Bükkszentlászlóról Bükkszentkeresztre felvivő aszfalt út legtetejét, irány az 500 méterre lévő falú. Megálltam, elővettem és felbontottam a sört mert lassan kezdtem kiszáradni. Innen el lehetett volna menni jobbra, olyan 3 km Fehérkőlápa, onnan meg már lefelé 2 km Lillafüreden a buszvégállomás, de szó se lehetett róla, még friss voltam és kívánatos:) Be a faluba, le a völgybe, majd az emelkedőn fel a falu túlsó végére. A buszmegállóban kidobtad a kiürült alu flakont. Elővettem a telot, valahol 21 km felett jártam már, de nem is ez volt az érdekes, hanem, hogy az aksi már csak 32% mutatott. Persze bő 4 órája folyamatosan ment a HD kijelző + GPS + 2 SIM, így annyira nincs min csodálkozni. Mondjuk rátehettem volna még egy lapáttal ha a zenét is hallgatok rajta:) Átszámolva még 12-13 km és kikapcsolja magát. Lenyomtam a home gombot, bejöttek az ikonok, majd nemsokára kikapcsolt a képernyő magától. Arra voltam kíváncsi mér-e így is, és később megnézve igen. Mentem egy ideig lefele a kék jelölésen a Száraz-Szinván, majd az éles jobbkanyar után balra letértem a sárga jelzésre. A sárga jelzés a pirosba torkollt, de előtte volt a másik kedvencem, egy fenyőerdős rész szűk ösvénnyel, rengeteg lehullott tűlevéllel, amiken puhán lehet lépni, és időnként erőteljes a karácsonyt idéző gyantaszag terjeng, most sajnos nem. A sárga jelzésen bandukolva a telefon és a fényképezőgéppel készített képek közötti különbségen gondolkodtam. A telos képeken olyan mintha egy fátyol lenne. Elővettem, megfordítottam és tényleg, a lencsén rajta van az alig észrevehető fólia, probléma megoldva. Szóval piros jelzést elérve balra felfelé és már ott is voltam Hollóstetőnél.


fa az út közepén, néhány hete ez még nem volt iitt, és mindkét oldalán ott van a nem túl régi guminyom

Mentem néhány métert az Egerbe vezető aszfalton, tudtam, hogy valahol itt van egy ösvény. A múltkor nem találtam meg az elejét ezért mindenen keresztülgázoltam, pedig akkor éppen csak zöldelt az erdő, most meg szinte dzsungel van, de most érdekes módon mégis elsőre meglett a nagyon szűk ösvény. Ez a kék négyzet jelzés (ami a Ledeczky útra vezet közvetlenül a Kurta bérc előtt, vagy a Lusta-völgy eleje ha valaki így jobban ismeri) szinte végig emelkedik, és a végén van egy néhány 100 méteres lejtő. Itt balra fordultam, a kék csíkos jelzésen a murván haladtam, majd több km után végre elértem a Nagy mezei elágazás, ahol a pihenő szépen fel lett tavaly újítva, ki is van faragott fatáblákkal táblázva. Nagyon be volt borulva, de mégse esett. Itt találkoztam egy bringással, és a tárolóba bedobtam a kiürült energiaital flakonját, ennyi folyadék volt nálam, bár mindjárt elérem a Jávorkúton lévő forrást, ami miatt hoztam magammal egy kulacsot.


Jávorkút felé, az útra rádőlő fákat felvágták, de az egyik nagy letört ág ott maradt és a bal oldalon lévő fának dőlt, bármikor eldőlhet

Innentől elég jó aszfalt, és enyhén lejtett Jávorkútig, de mint minden igazi turista az aszfaltot utálom a legjobban. Volt egy rész (jelölik is) amin vagy 500 métert le lehet vágni az aszfaltból, de magamon kívül még mást sose láttam rajta menni. Ittam, tankoltam, egy 4 fős család éppen indulni készült, mindenki kerékpárral, és a Garadnáig való legurulást beszélték meg. A 2 felnőttel nem volt gond, csak az egyik gyerek olyan 9 éves lehetett a BMX-nél eggyel kisebb bringán, még ő is elmegy de a másik gyerek 6-7 éves ha lehetett és egy örök hajtós műanyag bringán ült. Na ezzel ezen az úton lemenni Garadnáig azért az elég izzasztó lesz, van néhány meredek szakasz, meg kettő 180-as visszafordító. Vagy 300 métert mentem a forrás után, addig velem egy tempóban gurultak, de én letértem jobbra a fenyőfatenyészet előtt a piros jelzésre a Kuhne Andor útra, majd piros +, erről áttértem a becsatlakozó sárga jelzésre, aminek a (szerintem közutálatnak örvendő) meredek Vesszős völgy részén jutottam le Lillafüredre.

Ezen a részen viszont sár volt, és több megcsúszás után, elővettem a túrabotot, 3 lábbal mégis csak biztonságosabb. Valamivel több mint 600 méterről le kell jutni ~300 méterre kevesebb mint 2 km távon, és a sár csak az egyik nehezítő tényező a gyökerek, a keresztbe kidőlt fák, a patak által eláztatott talaj, a vízmosás, és a guruló kövek mellett. De legalább a tetején lévő fakivágást mostanra nagyjából eltakarították végre és nem kellett keresztül vergődni rajta mint hónapokon át. Úgy a táv első harmadán találtam egy bontatlan fél literes XIXO citromos jeges teát. Ez pont a legmeredekebb részen volt, egy kő mögé volt beékelődve, és fentről érkezve elég jól látszott, de lentről felfelé szerintem nem nagyon. Ráadásul pont az úton volt, tehát simán rá lehetett lépni a hengeres testre, ami meg balesetet okozott volna, ezért felvettem. Féltávon volt egy forrás, itt megmostam a túrabotot, elraktam, innentől már nem volt annyira vészes, és palackot is leöblítettem. Már csak vagy 150 méterre voltam a buszmegállótól, amikor hallottam, hogy a busz elindult, innentől kezdve nem volt értelme sietni.

Lent a buszvégállomáson leültem, leállítottam a GPS-t, ami 45.9 km mutatott és megittam a XIXO-t. A képernyő kikapcsolása bejött, mert az utolsó 21-22 kilométeren 32-ről csak 22%-ra ment le az aksi. Elmentettem az értékeket és exportáltam is későbbi felhasználásra (GPX formátum). 7 óra 45 perces túra, 45,9 km táv, ami ha jól számolom 6 km/h átlag, nem is rossz. A szintkülönbség valahol 1200 méternél lehet, de 1500-on se lepődnék meg, ez a GPS progi sajna ezt nem rögzíti. Később a városba visszaérve még elmentem vásárolni, ide-oda, meg a reggeli sétát is belevéve, 50 km közelében lehetett a vasárnap folyamán gyalog megtett összesített táv. Nagy izomlázam nem volt a végére, ha nem cseszem el reggel az időt a fényképek készítésével és vagy 2 órával korábban elindulok, na meg lett volna nálam még 1 kalcium tabletta akkor 10-15 még simán belefért volna. Na majd legközelebb, ami nem a következő hét mert akkor favágás lesz, de utána lévő hétvégén talán összejöhet. Viszont arra már jobban fel kell készülnöm majd, korábban kell elindulnom, és meg is kell terveznem a komplett útvonalat. Otthon megnéztem a lábamat, úgy látszik a technikám is sokat fejlődik, mert 1 vízhólyagom se volt, pedig van amikor 5-6 is összejön.

Aki kedvet kapott, az nyugodtan nekivághat a leírt távnak. Az útvonalat leírtam, a szintidő is adott, és ha valami közbe jönne, ezen a távon van több menekülési pont is. Az egyik a Szederbokornál, ahol pihenő, meg szalonnasütő is van, a murván tovább menve el lehet érni a falut és ott van helyi busz. A másik pont Bükkszentkereszten van, vagy onnan a leírt úton Fehérkőlápa felé lemenve, a 3. pont pedig Hollóstetőnél. Ha valaki Jávorkúton robbanna le, annak rossz hír, hogy ott nincs térerő, és nem tud segítséget hívni magának, hacsak nem valami műholdas telefonja van:)

  • Nem lehet hozzászólni
Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.