Hirdetés

CAD 1963

ÚJ bejegyzés

Na jó, nem igazi CAD. Objektum-orientáltságról olvasgattam, amikor szembe jött az egyik első csírája az objektumoknak, ami egy korai CAD kísérlet kapcsán volt emlegetve.

Hirdetés

A Sketchpad nevű kísérletről van szó , ami pár évvel a fényceruza megalkotása után jutott eszébe Ivan Sutherlandnek. Ez 1963. Régóta léteztek vektoros megjelenítők, de videoterminálok még éppen nem, általában még sornyomtatós (de billentyűzetes) terminálok előtt ültek a számítógépek operátorai. (Rosszabb esetben lyukszalag volt használatos.) Az egyes alakzatok olyasmi módon voltak kezelve, mint később az objektumok p. a C++-ban, tehát lehetett őket sokszorosítani, stb., örökölték az eredeti tulajdonságait. Az egyes elemek közötti összefüggéseket is lekezelte, vonalak szögét, ilyesmit.


(A videóban Alan Kay beszél, aki szintén elég ismert, a Smalltalk révén)

Ez az izé pedig a MIT TX-2 gépén (mai fogalmakkal nagygép) futott, ami főleg kísérleti célokat szolgált (1955-től 1977-ig). (Amúgy ezen a gépen próbálgatták az első csomagkapcsolt hálózatokat is, ami később... :DDD ) 36 bites, 64k (36 bites szavakból) RAM-mal, és 50MHz-nek megfelelő órajellel (bár erre jó forrást nem találtam, de ezek akkoriban elég high-end értékek voltak). :D (És SIMD utasításokkal, még a SIMD fogalmának létrejötte előtt :D ) Persze ez így "nem akkora csoda" (nem a francot nem), hogy meg lehetett rajta valósítani egy ilyen programot, de mekkorát üthetett ez 1963-ban? :D

(Tegyük hozzá, egy LCD-kompatibilis fényceruza ma is nagyon jó lenne :) )

  • zolikaDB
    veterán

    Nem semmi!
    El tudom képzelni, hogy az akkori nagyöregek hümmögtek, hogy "ebből se lesz semmi, ha ilyen béna marad", és nyugtával zárták a napot. :DDD

    Az 1982-es AutoCAD-ig nem is volt igazán nagy áttörés a PC-n futtatható CAD-ben, és azt hiszem a filmiparban (és autóiparban) is csak a 90-es évek körül kezdtek megjelenni az első komolyabb wireframe + surface modellező megoldások.
    Az ILM (Industrial Light and Magic) is ekkortájt kezdett el a practical model-ek után digitális irányba is nézelődni.

    Valamiért azon gondolkoztatott el, hogy a mai AI-nak nevezett bukdácsolás is csak egy hasonló kezdet, ami majd 10-20 év múlva bontakozik ki igazán.
    Izgalmas és félelmetes egyben.

    Érdekes ez. 190-es Merci promó videó.
    Nézd csak, 7:16-nál: [link]
    Ott már látszik egy XYZ koordináta :)
    De hogy miféle program, és mit akarnak vele, azt nem vágom...

  • Nem semmi!
    El tudom képzelni, hogy az akkori nagyöregek hümmögtek, hogy "ebből se lesz semmi, ha ilyen béna marad", és nyugtával zárták a napot. :DDD

    Az 1982-es AutoCAD-ig nem is volt igazán nagy áttörés a PC-n futtatható CAD-ben, és azt hiszem a filmiparban (és autóiparban) is csak a 90-es évek körül kezdtek megjelenni az első komolyabb wireframe + surface modellező megoldások.
    Az ILM (Industrial Light and Magic) is ekkortájt kezdett el a practical model-ek után digitális irányba is nézelődni.

    Valamiért azon gondolkoztatott el, hogy a mai AI-nak nevezett bukdácsolás is csak egy hasonló kezdet, ami majd 10-20 év múlva bontakozik ki igazán.
    Izgalmas és félelmetes egyben.

    Igen, egy technológiát leszarozni az elején, az mindig vicces. Ugyanez volt a belső égésű motoros autókkal is, az 1800-as évek végén. Sőt, ugye valahol az 1700-as években azt is megírták, hogy az emberi szervezet max. 14km/h sebességet visel el, szóval a vonat hülyeség :D

    Amúy az CAD-nek minősül, hogy az Intel procikat a 80-as években már bőven mainframen, automatikus layoutolással tervezték? :D Persze nem úgy, hogy rajzolgatták a levilágításhoz a vezetőpályákat, hanem egy batch progi pakolta össze.

    "Az 1982-es AutoCAD-ig nem is volt igazán nagy áttörés a PC-n futtatható CAD-ben,"
    Ja, ami akkor a PC megfelelője volt, azok mind harmatgyenge cuccok voltak.

  • Aljasvip
    őstag

    Nem semmi!
    El tudom képzelni, hogy az akkori nagyöregek hümmögtek, hogy "ebből se lesz semmi, ha ilyen béna marad", és nyugtával zárták a napot. :DDD

    Az 1982-es AutoCAD-ig nem is volt igazán nagy áttörés a PC-n futtatható CAD-ben, és azt hiszem a filmiparban (és autóiparban) is csak a 90-es évek körül kezdtek megjelenni az első komolyabb wireframe + surface modellező megoldások.
    Az ILM (Industrial Light and Magic) is ekkortájt kezdett el a practical model-ek után digitális irányba is nézelődni.

    Valamiért azon gondolkoztatott el, hogy a mai AI-nak nevezett bukdácsolás is csak egy hasonló kezdet, ami majd 10-20 év múlva bontakozik ki igazán.
    Izgalmas és félelmetes egyben.

Tovább a fórumba.