Na jó, nem igazi CAD. Objektum-orientáltságról olvasgattam, amikor szembe jött az egyik első csírája az objektumoknak, ami egy korai CAD kísérlet kapcsán volt emlegetve.
Hirdetés
A Sketchpad nevű kísérletről van szó , ami pár évvel a fényceruza megalkotása után jutott eszébe Ivan Sutherlandnek. Ez 1963. Régóta léteztek vektoros megjelenítők, de videoterminálok még éppen nem, általában még sornyomtatós (de billentyűzetes) terminálok előtt ültek a számítógépek operátorai. (Rosszabb esetben lyukszalag volt használatos.) Az egyes alakzatok olyasmi módon voltak kezelve, mint később az objektumok p. a C++-ban, tehát lehetett őket sokszorosítani, stb., örökölték az eredeti tulajdonságait. Az egyes elemek közötti összefüggéseket is lekezelte, vonalak szögét, ilyesmit.
(A videóban Alan Kay beszél, aki szintén elég ismert, a Smalltalk révén)
Ez az izé pedig a MIT TX-2 gépén (mai fogalmakkal nagygép) futott, ami főleg kísérleti célokat szolgált (1955-től 1977-ig). (Amúgy ezen a gépen próbálgatták az első csomagkapcsolt hálózatokat is, ami később... 
) 36 bites, 64k (36 bites szavakból) RAM-mal, és 50MHz-nek megfelelő órajellel (bár erre jó forrást nem találtam, de ezek akkoriban elég high-end értékek voltak). 
(És SIMD utasításokkal, még a SIMD fogalmának létrejötte előtt ) Persze ez így "nem akkora csoda" (nem a francot nem), hogy meg lehetett rajta valósítani egy ilyen programot, de mekkorát üthetett ez 1963-ban?
(Tegyük hozzá, egy LCD-kompatibilis fényceruza ma is nagyon jó lenne 
)
