A cikk megírásának egyik oka egy, a tuning felől érdeklődő kolléga. A másik természetesen az, hogy szeretek ezzel szórakozni, és erről írni.

A tuning alapvetően eléggé kiszámíthatatlan dolog, de jópár törvényszerűség felállítható, ezekről lesz alant szó. Előre mondom, mielőtt még valaki panaszkodik, hogy a leírás hibás mert a processzor nem megy tovább 3,9 ghz-nél, minden hardver más (steppingre, sorozatra, sőt: darabra is). Lehet, hogy a Pistike kifogott egy szerencsés darabot a bolt polcairól, ami simán megy 4.5 ghz-et (ez mondjuk tényleg elég mázli), és te peches vagy, a tiéd csak 3,9-ig megy, és odáig is csak "agyonfeszezve" Ezenfelül: a kockázata annak, hogy bármit is tönkretennénk, igen kicsi, a mai eszközökbe már megannyi biztonsági rendszert építettek, de természetesen az itt leírtakat mindenki saját felelősségre alkalmazza. Ez nem azt jelenti, hogy ha véletlen tönkretettél valamit, akkor nem próbálok meg segíteni, sokszor korántsem biztos, hogy mindennek vége, de pénzt vagy hardvert adni a tönkrement darab helyett/ellenében nem áll módomban.

Először is néhány fogalmat vezetnék be/magyaráznék meg, a teljesség igénye nélkül. (Azokat magyarázom, amibe belefutunk, ha a leírást követjük, azaz nem fogok FSB : DRAM osztóval foglalkozni például, mert a RAM-okat eleinte békén fogjuk hagyni, valamint a tuningjuk egy-két szintetikus teszten kívül nem okoz semmiféle gyakorlati gyorsulást a gép használata közben)

A fogalmak, amikre feltétlen szükségünk lesz:
Bios: Az alaplap EPROM chipjére égetett szoftver, feladata az alaplap funkcióinak kezelése, és azok beállításainak módosítására egy felhasználói felület biztosítása. Megnyitása: a gép bekapcsolása után alaplaptól függően a Del vagy az F12 gombok nyomogatása, akik biztosra akarnak menni, vad és sűrű nyomogatása (ezek közé az emberek közé tartozom jómagam is)

FSB/Bus Clock vagy Bus Speed - Az alaplap által létrehozott órajel, AM3-as platform esetén az alapértéke 200mhz. Ebből az alap órajelből származik különböző szorzók alkalmazásával a rendszer összes órajele, például:
Északi híd: FSB (200mhz)*Szorzó (alap esetben 10) = 2000mhz, azaz 2 ghz
Processzor: FSB (200mhz)*Processzor szorzója (alap esetben az x4 955-nél 16) = 3200mhz, azaz 3,2ghz, így jön ki a gyári órajel
(az FSB kifejezés itt nem helytálló, az Intel nevezi így, de lényegét tekintve azonos, és így rövidebb és gyorsabb leírnom)

Northbridge és HT Link: Northbridge, azaz az Északi híd tartalmazza a PCI-Express és a PCI vezérlőket, valamint "hidat" képez a processzor és minden más komponens között a HT Link segítségével, ami egy rendszerbusz, órajelének emelése az Északi híd órajelének emelésével növelhető, a tuning hatására gyorsabbá válhat a memóriák és a PCI-E eszközök elérése

Vcore: Az a feszültség, amit a processzormagoknak ad az alaplap. Tuning kérdésében kulcsfontosságú elem, mivel a központi egység a magfeszültség emelésére pozitívan reagál, magasabb órajeleken képes hibázás nélkül működni. (A hiba kékhalált, fagyást okoz, ezért stabil értéket kell találni, ahol még nem hibázik a CPU.) Ellenben a magfeszültség emelésének, és úgy általában a tuningnak megvannak a hátulütői is, a legfontosabb a fogyasztás megemelkedése. Mivel ami energiát a processzor felvesz, azt hő formájában le is adja, ezért szükséges a megfelelő hűtés biztosítása.

A fentiek beállítása a BIOS megnyitása után lehetséges.

Kezdjünk neki!
Amire szükségünk lesz:
Egy csavarhúzó, a gépház oldalát leszedni, hátha nem indul el a gép, és BIOS-t kell resetelni, ami a CR2032-es gombelem eltávolításával és visszahelyezésével vihető véghez
A gépünk, rajta egy Super Pi nevű program és a hőmérsékletek mérésére egy CPUID Hardware monitor beszerzése ajánlot, ezek a programok ingyenesen beszerezhetőek egy kis Google keresés után,
Ezenfelül kell még egy kis bátorság is, hogy belevégjunk, de remélem mindenkinek meglesz

Az én konfigom, csak a rend kedvéért:
Asrock M3A770DE NB fesz:1,125V
Phenom II X4 1,425 V 210*19 ~ 4Ghz
Cooler: Hyper TX3 Sapphire 6870 930MHz,1300MHz
RAM: 2*2 GB DDR3 kingston 1333 + 2*2GB CSX 1333 (össz 8GB)

Nagy levegő, indítsuk újra a gépet, ne reménykedjünk abban, hogy tuning közben a cikket a tuningolt gépen fogjuk olvasni! Nyissuk meg a BIOS-t, amikor a Wondows teljesen leállt, majd újra elindult a gép, ott ahol az alaplap üdvözöl minket, a DEL vagy az F12 (alaplapfüggő, hogy melyik) gombok nyomogatásával.
Itt kell megnyomogatni a fent írt gombokat:

Ezután valami ilyesmi fog minket fogadni, alaplaponként és gyártónként persze eltérő, van amelyiket már egérrel is lehet vezérelni (UEFI), de nekem most meg kellett elégednem egy ilyennel ni, a BIOS gyártója az American Megatrends, röviden ezek az Ami-bioszos gépek

Itt keressük ki a processzorra vonatkozó beállításokat, gyakran vannak a speciális vagy advanced fül alatt.

Ott át kell állítani, hogy a szorzót és a feszültségeket is mi vezéreljük, van opció, amellyel a magok külön szabályozhatóak, de nekünk elég lesz a minden mag beállítás választása.

Emelhető a rendszerbusz sebessége is, de ez nem ajánlott, mert hatással van minden másra, mivel ebből származtatik az összes többi órajel, köztük a memóriák és sok más egyéb is. Ezért inkább kezdjük óvatosan emelgetni a processzor szorzóját, a legtöbb darabnak 17,5-öt, azaz 3500mhz-et illik tudnia a feszültség változtatása nélkül. Még megpróbálkozhatunk 18 vagy 18,5 szórzóértékek használatával, valószínűleg menni fog. F10-el mentsük el a kész beállításokat, majd várjuk meg, elindul-e az operációs rendszer, jelen esetben nálam egy Windows 7 Ultimate. Ha elindult, betöltött a rendszer, nyisuk meg a Hardware monitort, majd Super Pi-vel terheljük meg a processzorunkat, hogy lássuk, stabil-e a rendszer. Amennyiben 10-20 percig stabilnak bizonyul a dolog, és a központi egység hőmérséklete sem lépi át a kritikus 68 Celsius-fokot, újraindíthatjuk a gépet, és emelhetünk a szorzón egy kicsit megint. Ezt elmenthetjük, bebootolhatjuk a Windowst, és megint ellenőrizhetjük, stabil-e.

Amint instabillá válik, kék képernyőt dobva elhalálozik a rendszer, indítsuk újra, lépjünk be BIOS-ba és emeljünk egy kicsit a magfeszültségen. Nagyon apró lépésekben kell ezt megtenni, 0,0125V-os lépésekben állíthatjuk a feszültséget. Fontos, hogy +0,0250~+0,0375 Voltnál többet nem szabad adni, mert könnyen megsüthetjük a processzorunkat. (kivételt képez a komoly vízhűtéses rendszer tuninfja, ott több is adható, de kétlem, hogy bárki is tutorialt olvasgatna, akinek durva vízhűtése van.) A feszültség emelése után az előbb megismert emelgetős-tesztelős játék folytatódik, amíg nem találunk egy feszültségértéket, ahol még a hőmérsékletek jók, és benne van a max +0,0250V-os keretben.

A feszültség emelésével megugrik a fogyasztás, a hőfokok is elkezdenek emelkedni. Ne adjunk öbb feszültséget, mint amit feljebb írtam, vagy ahol már túl meleg a rendszer, különben károsíthatjuk a hardverelemeket. Ha nem indulna a gép, nem töltene be a BIOS sem, annyira magas értéket sikerült megadni, akkor BIOS-resetet kell végrehajtani. Állapodjunk meg egy feszültség-értéken, majd teszteljük ki a hozzá tartozó legmagasabb, de még stabil szorzót. Példának okáért nálam:

Következzen az Északi híd tuningja, aminek köszönhetően gyorsul a processzor és a perifériák közti kapcsolat, csökken a bottleneck-effektus, azaz kevésbé válik a HT Link szűk keresztmetszetté. Ennek tuningolása ugyanúgy zajlik, mint a processzoré, csak kicsit alacsonyabb szorzók mellett.

Stabilizáljuk az értékeket, ugyanazon az elven, mint a processzornál.

Ezután állítsuk be a HT szorzóját a lehető legnagyobbra, amit enged, azaz a NB gyakorlati sebességére, jelen esetemben 2000mhz helyett 2400-ra. Kép alant ezt muttja:

Mit is tettünk ezidáig?
Megemeltük a processzor órajelét, az órajelet a feszültség növelésével stabilizáltuk
Gyorsítottunk kicsit a HT Buson, ami a rendszer "gerince", a processzor és az északi híd összekötője.

Mi van még hátra?
A memóriák. Ezzel vagy külön cikkben, vagy sehol nem fogok foglalkozni, még meglátom, hogy adja időm és kedvem.

Köszi, hogy elolvastad, ha bármi konstruktív hozzászólásod van, akkor örömmel várom a megjegyzéseid