Sűrű fekete köd gomolygott az erdő fái között, árnyak mozgolódtak a sötétben, suttyomban, vészterhesen - a Hét Törpe volt az, épp a reggeli betevő zabkásájukhoz lopták el a zabot szegény jó Piroska nagymamájától... A kis mocskok.

Látván tettüket az erdő kapitánya, Metálmackó utánuk igyekezett szolgálati triciklijén, melynek kormányán Bagoly ült, az ügyeletes sziréna - akit éppen serény tolltépkedéssel próbált meg rávenni a kapitány arra, hogy izomból szirénázzon...

De Bagoly nem adta olcsón a tollait ezért hősünk tele volt már karom- és csőr nyomokkal - bizonyítván, hogy veszélyes szakma az övé, a csendőrségi tricikli pedig veszélyes jószág - főleg, ha egy felbőszült medve tekeri a pedálját...

Gumifüst és fékcsikorgás a kanyarokban, nem menekülhetnének a törpék, csakis és kizárólag akkor, ha macit baleset érné - de maci szívós, nem állhat útjába semmi és senki!

Szent küldetése volt - fülön csípni a tolvaj törpéket és visszaszolgáltatni a Nagyinak a zabot, mert biza Hősünk szíve meg kell hagyni erősen dobogott a kis Piroskáért, aki meglehetősen szemrevaló teremtés volt a köpenykéje nélkül - főleg, hogy azalatt Éva kosztümben tartózkodott csak.

Szóval...

Hősünk veszett tempóban hajt a törpék után, akik látván üldözőjüket, rögtön belerittyentettek a nadrágjukba - ismervén maci agresszív természetét és feltétlen becsvágyát.

Ezzel a laza húzással meg is úszták egy időre az üldözést, mert a használhatatlanul csúszóssá vált úton Hősünk megpördült triciklijével és akkora maflást kapott pörgés közben az egyik útszéli fa lelógó ágától, hogy azt hitte augusztus van, csillaghullással.

Magához térvén elsőre az ugrott be neki, hogy haza kéne ugrania a kis csillagász készletéért, hiszen nincs szebb látvány, mint egy rakás hullócsillag - feltéve, hogy nem az ember nyakába esik és nem magyar médiasztárokról van szó.

Szóval – újra bútolt az elméje, bár a nagy zakó után szüksége volt egy rendszer visszaállításra is, ehhez elővette bundájának belső zsebéből, a nagypapa féle kerítésszaggató pálinkát rejtő csatos butykosát és jót húzott belőle.

Bagoly ez idő alatt megpróbált matrica mivoltából kivetkőzni, azaz igyekezett elszakadni attól a fától, amibe becsapódott a pörgést követően... ( közben halványan nínózott, de a kék-kék jelzést nem használta, teljesen szabálytalanul kezelve ezzel a megkülönböztető jelzés fogalmát)...

Eszmélés után feltűnt, hogy a szolgálati verda összetört, kerekei kókadtan lógnak a helyükről - ráférne egy centírozás, meg egy küllőhúzás a teljes kerék állományra...

"Szárnya szegetten" ugyan de nem kevésbé elszántan gyalog eredt hát a pernahajderekhez, akik azóta már hazaértek és jól kiröhögték szegény macit, gondolván, hogy vége van, mint a botnak.

Ámde... Maci jelmondata a következő: Karom erős, szívem bátor, én vagyok a Terminátor - ezzel cseppfolyóssá alakult és felvette egy lánctalpas buldózer formáját, utána pediglen utat tört magának a sötét erdőben - nem kímélve sem fát, sem egyéb akadályokat...

És elérkezett végre a hét csibész rejtekhelyére, ahol Hókefélke ahelyett, hogy a vacsorát csinálta volna kis bányászkáinak éppen Hókuszpóknak tartott Káma Szutra leckéket a törpék nagy megrökönyödésére, főleg miután meghallották, hogy Hókuszpók törplevest kért reggelire, miután megtöltötte Hókefélke bukszácskáját...

Medvénket - meglátván ezt a rossz pornófilmbe illő jelenetet - először a rosszullét kerülgette, mert megbotránkozott azon, hogy Hókefélke csak úgy odaadta hamvas testét ennek a kéjenc szatírnak, de aztán ráeszmélt, hogy Hókefélke biza egy fehérmájú céda, aki hajlandó akár még a legyet is a röptéren...

Felülkerekedvén rosszullétén, berúgta az ajtót, mitől a hét törpe úgy összerezzent, hogy megint összerittyentették a nadrágjukat.

Hősünk ekkor úgy döntött, hogy hagyja az egész sz@ros bagázst a fenébe és vesz egy zsák zabot Nagyiéknak, és azt viszi vissza... Így is tett - volna, ha olyan egyszerű lett volna a dolog, mint az elsőre látszott...

Ugyanis...

Ugyanis mint kiderült, Hókuszpók egy zsír új verdával jött, egy M6-os bimmerrel, amin még normális rendszám sem volt, éppen intézték rá a szlovák rendszámot, mert ez a sóher varázslók szégyene ki akarta kerülni a hatalmas költségeket, amik egy ilyen autó birtoklásával járnak...

Medvénk elkobozta hát a járművet, majd vissza kettő, padlógázzal elszáguldott a V10-es motor hörgését kéjesen hallgatva az éjszakába...

Hajnalban a piacon megvette a zsák zabot, majd beficcenve új szerelmébe elindult, hogy meghódíthassa végre a régit.

Elérve nagyi házát, megnyomta a tizenkét hangos dallamkürtöt működtető gombot, minek hatására felhangzott a Yankee Doodle polifonikus verziója, melyet úgy töltött át amr formátumban a telefonjáról a fedélzeti számítógépre, ami ezt a lépést kicsit merengve fogadta ugyan, de tekintve, hogy alapvetően hülye sznobok számára készítették, nem sokáig agyalt a problémán - megszokta már az ilyet....

Tehát - dallamkürt, üvölt a V10, majd miután felkeltette a háziak érdeklődését ( hogy az .stenb@sszameg - mormolta Nagyi, aki sokáig kívánt volna aludni ) megkérdezte a maga egyszerű módján Piroskát: Szia szivi, kő kóla? Mire megjött a válasz is: Meg hát!

Beszálltak hát csóresz hatos bömbibe és elhúztak a majdani lenyugvó nap irányába - és boldogan éltek, míg tartott a benzinjük...

Epilogus:

Nagymama: elhunyt agyvérzésben, amikor meglátta, hogy az előző nap a törpékre sózott zsizsikes zab helyett most van egy zsák pont olyan ócska zabja, amivel megint nem tud mit kezdeni.

Törpék: A Hókuszpókos kaland után kivágták Hókefélkét az utcára, ahol szerény összegért cserébe furuja órákat adott az arra járó rászorulóknak...

Hókefélke: Lásd fent, kiegészítve annyival hogy boldogabb már nem is lehetne, mert megkap mindent, amit csak a fehér mája megkíván...

Bagoly: Miután felépült, otthagyta az erdei rendőrséget és kiadta emlékiratait Egy Bagoly viszontagságai címszóval - a könyv bestseller lett...

Maci és Piroska: Boldogan éltek, míg az M6 le nem zabálta mindkettejük gatyáját a kedvező fogyasztásával - ezek után Medve értékesítette Piroskát egy éppen arra járó lázadó csapatban mosogató lánynak, valamint elboltolta a már üres tankú M6-ost is...

Sic Transit Gloria Mundi - Azaz, így múlik el a világ dicsősége...