Miért is kezdem el ezt a naplóírást? Nos, azért, mert annyi minden történt velem az utóbbi időkben, hogy már nem tudom, és nem is akarom magamban tartani mindezt.
Ez egy mese. Mese a kezdetekről és a siker felé vezető rögös útról.
Remélem érdekes lesz számotokra ez az egész.
Az elejétől kezdeném, és próbálok időrendben haladni. Egy idő után talán sikerül utolérni magamat
Előre leszögezném, hogy nem célom megsérteni senkit, sőt, reklámozni sem akarok, így igyekszem kerülni a konkrét neveket. Ahol ez nem annyira okoz gondot, ott írom hogy hol voltunk épp.
Minden amit leírok, az a saját gondolatom. Mindez megtörtént, de nem biztos hogy mindenki ugyanígy látja ezeket a dolgokat mint én.
Gondoltam szólok.
Egy kis zene. Sok köze nincs ahhoz amit csinálok, de most, így éjfélkor ezt esik jól hallgatni
Akkor vágjunk bele!

Minden 2010. nyarán kezdődött. Iszonyat partik voltak mindenfelé és persze a legtöbbön ott voltam a haverokkal. Tudni kell, hogy az újkeletű french electro illetve hard electro ami engem főleg érdekel, így természetesen ezeket a rendezvényeket látogattam, ám egy idő után nem élveztem annyira hogy a tömegben állok, s üveges szemekkel meredek A Pultra a villódzó fények és elmosódó kezek között. Jó volt a tömeggel együtt üvölteni egy éppen akkori sláger szövegét, de nem ez kellett nekem. Nem így.

Illusztráció

Az egészre a pontot egy nyári este tette fel, amikor egy koncert után Zsolt haverommal úgy döntöttünk, hogy korán van még, elnézünk valami belvárosi szórakozóhelyre. Mivel ő még nem volt 18, így a Morrisons-t kilőttük. Gondoltuk elnézünk a nyugati fel, ismerek ott 2 helyet is, bár egyik sem a mi stílusunk, de sebaj, ennek az estének már mindegy, csak ne az utcán legyünk!
Végül kikötöttünk egy szórakozóhelyen ami a kisebbség fő szórakozóhelye arrafelé. Ehhez mérten a zene illetve a Dj igényességét vitatném, de ízlések és pofonok. Nem voltak sokan bent, úgy is mondhatnám hogy felejthető party volt.
Ugrunk egy nagyot az időben, másnap van és azon gondolkozom hogy igen, ezt mi is meg tudnánk csinálni. Sőt, jobbat!
Ekkor történt az, hogy írtam a klub tulajának, hogy nagyon szívesen csinálnánk oda egy partit egészen más stílusban, illetve Zsoltnak, hogy csatlakozna-e hozzám az ötlet megvalósításában...
Rengeteg dologgal nem voltunk tisztában, gyakorlatunk sem volt, de a tulaj bólintott! Itt jött a kérdés, hogy mit is akarunk mi tulajdonképpen? Összeültünk hárman (eddigre még egy barát csatlakozott hozzánk) Zsoltnál, ahol némi bor társaságában megbeszéltük ezt az egészet, és gyakoroltunk, kitaláltuk a nevet, ami a borozás után nagyon jól hangzott, illetve a komplett designt, arculatot is. Zsolt webdesigner, ért ehhez.
Visszatérve a gyakorláshoz: gyakoroltunk mixelni. Laptopról. Azt hittük, nagyon jól megy, nos nem így volt, de nekünk akkor tetszett .

Elérkezett az első saját szervezésű party napja! Végül úgy alakult, hogy sikerült elhívni baráti alapon egy akkoriban már eléggé ismert budapesti Dj-t, illetve egy szintén akkoriban még kevésbé ismert fiatal srácot, aki később majdhogynem állandó társunk lett.
Minden készen volt, facebookmarketinggel elég szép rajongótábort sikerült akkorra összeszedni, pedig még semmit sem csináltunk gyakorlatilag, ám a jól hangzó mondatok és a flyer meghozták a kedvet rengeteg embernek, hogy eljöjjenek. Na meg az, hogy ingyenes volt!

Tudni kell, hogy akkor még laptopról zenéltünk csak, a Traktor Dj-t használva. Szerencsére mindketten MacBook-al rendelkezünk, így legalább kinézetre jók voltunk .
Szóval a technikai háttér adott, hangosítás kipróbálva, visual megoldva. Lassan kezdünk, indul a zene, 2 óra warmup, hogy mindenki agya kellemesen laza állapotban legyen a gyomorrengető dubstep ütemektől. Lassan gyülekeznek az emberek, indul a party és hopp, most jön a srác, akit még sosem hallottunk zenélni azelőtt, fiatalabb mint mi, és olyan szettet lenyom hogy kiszakad az agyad! Megadta a party alaphangulatát, pont jó felvezető volt nekünk.

Namost. Képzelj el egy termet. Majdnem tele emberrel. Nem hallasz mást, csak a zenét, a szemedet égeti a stroboszkóp jéghideg villogása, a füst csípi a torkod és minden idegszáladdal csak arra koncentrálsz: NE RONTSD EL!
Végül minden jól alakult. A tulaj örült, mi fáradtan bár, de szintén örültünk.
Megvolt életünk első fellépése, és nem sikerült rosszul! Közel 150 ember mozgattunk meg úgy, hogy azelőtt soha senki nem hallott rólunk. Ezúton köszönném meg mégegyszer mindenkinek, aki ott volt!

Ennyi lett volna az első rész. Lehet kicsit zavaros még, igyekszem figyelni mindenre, de az emlékek sem mostaniak már. Ahogy haladunk előre az időben, minden egyre pontosabb lesz, és kevésbé törióra szerű, inkább az élményeket igyekszem leírni.
Az emlegetett híres Dj urasággal nem akkor találkoztunk utoljára, és nem mindig ilyen kellemes helyzetben, de ez már a következő "epizódokból" fog kiderülni.

Kérlek ne ítélj meg minket ezen írás alapján! Rég volt már....