Előszó

Januárban írtam az utolsó cikkemet, aminek több oka is van. Az első mindjárt az volt, hogy nagyon elfoglalt voltam tavasszal, bár sajnos nem minden ténykedésem koronázta siker. Az életem részévé vált ITF Tae Kwon-Do harcművészetben feltettem egy kis koronát az eddigi 25 éves gyakorlatomra. Levizsgáztam III. Danra (a 25 év az bruttó, ebben van egy év sérülés miatti rehab, 3 év teljes kihagyás, 3 év részleges edzés látogatás, de szeptember 17-én ünneplem a 25 éves pályafutásom a sportban...).

Ez egy jól elkapott pillanat

Az utána következő megmérettetés azonban ismét keserédes lett. Az újabb próbálkozásom a polgári jog záróvizsgán ismét nem zárult sikerrel, bár tovább jutottam, mint legutóbb, amikor a 2. tétel közben inkább felálltam és kimentem. Azonban az jól látszik, hogy ha tudsz 3-ból 2 tételt teljesen magadtól, 1-et pedig úgy, hogy a kérdező kérdéseire tudod a választ, az még nem elég... Eleinte megpróbáltam felkészülni a félév végén tartott javító vizsgára, de aztán rájöttem, hogy a munkaköröm nem kifejezetten teszi lehetővé, hogy minőségi munkát végezzek a tanulásban. Na de majd most...

A projekt

Egy ideje már kártyafüggetlen telefonokkal garázdálkodom a virtuális térben. Ez a trend a SGS4-es készülékemmel kezdődött, aztán folytattam egy Xiaomi Redmi 2 Pro-val, majd januárban - az előbbiről készült írásom okán - a Tinydeal oldaltól kaptam tesztelésre egy Redmi Note 3-at, amit aztán meg is tarthattam és a mai napig minden további gond nélkül használok. Mit használom... egész egyszerűen perverzül imádom, mindösszesen egyetlen gondom van vele, a MicroSD bővítési lehetőség hiánya. Lassacskán megszokom, és eszembe sem jutott volna a váltás, hacsak nem kellett volna némileg nagyobb adatforgalmi csomagra beneveznem a kék propelleres szolgáltatónál.

A dolgot két előzmény indukálta: az egyik a nagy hype-pal körülvett Pokémon Go, melyet én is művelek szabad időmben, és amelyre már az egész család rákapott. A hétvégi program jellemzően az, hogy kimegyünk az egyik látnivalóktól hemzsegő budapesti happening területre, és ott begyűjtjük, amit lehet. Mivel a páromnak nincs túl sok adatkerete, a gyerekeknek meg nyilván semennyi - a telefon, amin játsszák, az is kölcsönben van, tőlünk (egyébként buta telefonja van mindkettőnek, pusztán vész esetére) - így az én 1 GB-os adatkeretemet kell megosztani. Hát hadd ne mondjam, mennyi adatforgalom megy át a kártyán egy ilyen happening alatt... Szóval elhatároztam, kell egy nagyobb adatcsomag, és mivel amúgy is átlagban 10 rugó a számlám, hát váltsunk nagyobbra, legalább legyen értelme ennyit fizetni.

A másik dolog, ami az új vásárlását célozza az az image, vagy másképpen az, hogy mit mutatsz kifelé magadról. Korábban egy témában már elemeztem az esetet, hogy egy ismerősömnek is azért kellett prémium kategóriás autó, mert azzal ismerték el, ha meg akart kapni a cégének egy munkát. Ugyan ez megjelenik a telefonválasztásban is: megjelenek valahol, előhúzom a méretes készüléket a zsebemből és mindenki nekem szegezi a kérdést: "Ez milyen telefon?"... Amikor rávágom, hogy Xiaomi Redmi Note 3... egy-két helyen cseng ismerősen a név, többnyire inkább ráncolják a homlokukat...

Nem jó. Apám - aki nem egy geek - megkérdezte, miért nem iPhone-t használok? Aztán magyaráztam neki árról, meg teljesítményről, meg miegymásról, de nem értette. Szerinte az a legjobb.

Ha ő - aki aztán tényleg nem egy Super User (én jelenleg IT-n dolgozom tesztelőként, szóval van némi fogalmam arról, hogy mit jelent ez a kategória) - meg van győződve arról, hogy az a legjobb, az miért lehet? 1: Reklámok, amik azt mutatják, milyen szuper a cucc.
2: Tapasztalat, ami meggyőzte arról, milyen szuper a cucc.
Tudom, hogy hozzám hasonlóan nem igazán néz TV-t. Viszont azt tudom, hogy használja, és meg van vele elégedve. Sőt... Amikor szolgáltatót váltott akkor is iPhone lett a választás.

Én is régóta tudom, hogy rendszer optimalizálásban az iOS a király. Tudom, hogy egy androidos erőművész hardverhez képest gyakorlatilag ennek az op. rendszernek nincs közel sem ilyen hardver igénye. Több ismerősöm is van, akiknél a céges telefon is iPhone, sőt edzésen többen is erre esküsznek (van köztük olyan is, aki droidról váltott...). Nem utolsó sorban pedig presztízs.

Így aztán most ott vagyok, hogy ha már úgyis tarifát kell váltanom, akkor elhozok vele egy iPhone 5S-t, mert hát az ujjlenyomat olvasó szívemhez nőtt, és az 5S még mindig nagyon kellemes hardverrel bír, hogy a felhasználói élményt maximalizálja. Tudom, hogy már 3 éves, de még mindig etalonnak számít bizonyos szinten. Azt is tudom, hogy az eddig megszokott 5.5" után jelentős lesz a különbség, de legalább egy kézzel magabiztosan fogom tudni kezelni... Aztán meg bármikor tudok majd visszafelé váltani, mert a NOTE 3 azért megmarad...