Mit ér a nő, ha nem buja?
Ha nincs benne vadság,
S kellőképp csalárdság.
Mit ér a szó, ha nem sejtelmes?
Ha a szeretett ember tekintete nem rejtelmes?
Mit ér a toll papír nélkül?
S mit ér a csókom, ha Ő bele nem szédül?
Mit ér a napsütés,
Ha nem váltja jeges eső?
S mit ér a Hold fénye,
Ha nem éled bennem farkasemberi erő?
Mit ér a fényes nappal,
Ha nem követi a sötét éjszaka?
Mit ér a gyilkos elme,
Ha nem izgatja a vér szaga?
Mit ér a hűség,
Ha nincs izgalom?
S mit ér a szívem
Ha nem ismeri a fájdalom?
Mit ér az ébredés,
Ha nincs előtte édes álom?
Mit ér a szabadság,
Ha mindig ugyanazt az utat járom?
Mit ér egy könnycsepp,
Ha nincs kiért hulljon?
S mit érnek a vágyaim,
Ha hagyom, hogy valósítatlanul elmúljon?
Mit ér a mosolyom,
Ha nincs kivel megosszam?
Mit ér a gondolat,
Ha nincs kinek elmondjam?
Mit érnek a szavak,
Ha tettek nem kísérik?
Mit ér a pillanat,
Ha órákban mérik?
Mit ér az ígéret,
Ha soha be nem váltják?
S mit érnek itt leírt szavaim,
Ha nem hallják, csak látják?
Mit ér a bizalom,
Ha azzal vissza nem élnek?
Mit ér a bátorság?
Unalmas, ha nem félek!
Mit ér, ha kérdeznek,
De nem hallják a választ?
Mit ér a szeretkezés,
Ha a végletekig ki nem fáraszt?
Mit ér a boldogság,
Ha nincs benne szenvedés?
S mit ér a nyugalom,
Ha nem társul félelem és reszketés?
Mit ér a győzelem,
Ha előtte nem buktál el soha?
S mit ér sok okos szó,
Ha nincs mellette egy ostoba?
Mit ér a gyilkosság,
Ha a vér nem az én kezemhez tapad?
S mit ér a születés,
Ha az új élet nem belőlem fakad?
Mit ér a küzdelem,
Ha előbb-utóbb úgyis feladod?
S mit ér a hatalom,
Ha nem minden nap a te napod?
Mit ér a bűntudat,
Ha a bűn nem táplálja?
Mit ér a rágalom?
Ha alaptalan, s helyét meg nem állja?
Mit érek én,
Ha nem tudok szenvedni?
Hisz az annak a tükre,
Hogy nem tudok szeretni!
Egyáltalán mi ér valamit ebben a világban?
Azt hiszem a legnagyobb érték nem a tökélyben van, hanem a hibákban.
És még mennyi kérdés......
