5. nap:2008.07.07. hétfő

Újabb kórházi ébredés. Tegnap este megnéztem az Üvegtigrist, aztán lefeküdtem, szóval volt időm kialudni magam. A szokásos vizsgálatok után beszélgettem Simon doktornővel (a kezelőorvosom) és megbeszéltük, hogy a holnapi hörgőtükrözésen vagy min ébren leszek. Én választottam ezt, kíváncsi vagyok, hogy működik egy ilyen műtét. Mintegy mellékesen hozzátette még, hogy mivel az eddigi vizsgálatok negatívak, és ha ez továbbra is így marad, csütörtöktől házi őrizetre módosítják az ítéletet.. Tábor, meló továbbra is kizárva, de akkor is, ez elképesztő haladás! Nagyon feldobott, egész nap mosolyogtam. Úgy látszik, megérte imádkozni.
A holnapi műtéten valami izomlazítót fognak beadni, ezért délelőtt a doktornő a bal csuklómba a vénámba nyomott egy tűt. Ez rendben is volna, fájt, de kibírható, csakhogy benyomta a tűt hosszában, és nem ment bele vér! Eléggé meglepődtünk mindketten, ő próbálta tuszkolni, én meg összeszorítottam a fogamat… Aztán kihúzta, és megpróbálta pár centivel feljebb, ott már egyből sikerült. Nem volt kellemes. Úgy néz ki, mint valami fordított csap; beadagol rajta mindenféle folyadékot. Most le van kötözve, a bal csuklómat ha mozgatom, egyből elkezd szúrni bent. Fekvőzés kizárva, de egyébként jobbkezes vagyok, szóval nem gond. Ebédre kivételesen valami ehetetlen mocsok volt, így hozzákezdtem a 750g-os tortillacsomagom elpusztításához.
3 felé szokásosan meglátogatott anyu, és természetesen hozott kaját. Egész nap eszem, mégsem híztam semmit. Nem értem , hogy lehet ez, de már hozzászoktam, hogy itt sok olyan dolog történik, amit nem fogok fel.
A nap hátralevő része DVD-zéssel telt. Megnéztem a Brian életét és a Da Vinci kódot. Előbbi szerintem kifejezetten gyenge, nem tudtam röhögni rajta (pedig a Gyalog galopp tetszett), de utóbbi élményszámba ment. Szeretem a teológiai dolgokat, meg az összeesküvés-elméleteket is, a kettőnek egy jó kombinációja ez a film.

6. nap:2008.07.08 kedd

Ma fél négykor arra ébredte, hogy egy nővérke megitat velem egy pohár gyümölcslevet, és figyelmeztet, hogy a műtétig ne egyek és igyak semmit. Gyorsan visszaalszom, aztán, miután felébredtem reggel, beugrott, hogy ja tényleg, ma van ez a tüdőnézős dolog. Nem izgultam, bár tegnap a doktornő azt mondta, elég kellemetlen lesz, mivel nem altatnak, hanem helyi érzéstelenítést használnak.
Délelőtt a doktornő megkérdezte, hogy régebben nem készült-e rólam röntgenkép. Mondtam, hogy nem. Sajnálkozott, és azt mondta, lehet nem is vagyok beteg, csak alapból ilyen a tüdőm, de így betegként kell kezelni. Fasza, lehet nem is vagyok beteg, és mégis le kell mondani a nyári programokat. Merthogy 2 hónap múlva lehet csak kizárni teljes biztonsággal a betegséget.
Megvolt a műtét is. Először kaptam a torkomba érzéstelenítőt, ami elég kellemetlen volt. Utána ledugták a csövet, és nem is éreztem semmit. Egyszer rám jött a köhögés, gyorsan kaptam egy új érzéstelenítést. Sajnos a szemeimet letakarták, nehogy rámenjen a sóoldat (merthogy azt fecskendeztek be), így nem láttam az egészből semmit. Előtte a doki adott egy kék bogyót, amitől eléggé bekábultam, tántorogtam a műtőből visszafelé, és aludtam 5 órát egyhuzamban. Még akkor is elaludtam, amikor anyu bejött, nem tudom, mi volt benne, de kiütött az a cucc.
Gyorsan eltelt ez a nap, remélem már csak 2 van hátra. Holnap jön Eszti, már nagyon-nagyon várom!

7. nap:2008.07.09. szerda

Azt hittem, ma reggel sokáig alhatok, mivel nincs vizsgálat, de tévedtem. Fél nyolckor reggeli, felébresztettek. Ilyenkor már nem tudok visszaaludni, inkább megnéztem az Egészséges Erotikát. Úgy emlékeztem, ez egy jó film, csalódás volt. Utána olvasgattam kicsit, aztán behozták az ebédet. Tökfőzelék. Fúj. A leves a szokásos répás kotyvalék, azt még le tudtam küzdeni, de a tökfőzeléket én meg nem eszem. Itt rohadt az asztalon vagy 2-3 órán keresztül, amíg végre elvitték. Épp ekkor toppant be Eszti. Nagyon hiányzott már, jó volt újra látni. Sokat beszélgettünk, de azért volt bőven alkalom, amikor be volt fogva a szánk… Egész sokáig maradt. Elvileg fél hatig van látogatás, fél 8-kor ment el. A nővérek jó fejek voltak, nem cseszegettek minket. Végül, mikor elment, elkönyvelhettem egy szuper délutánt. Ezt a napot egy jó kis tortillázással zártam. Holnap délután tipli haza, hétfőn CT-re megyek a Heim Pálba, aztán az eredményekkel szerdán vissza ide. Remélem úgy van, ahogy a doktornő tippeli: alapból ilyen a tüdőm. Szuper lenne, visszakapnám a nyaram!

8. (reméljük utolsó) nap: 2008. 07. 10. csütörtök
Ma egész délelőtt az ágyban lustálkodtam. Még a reggelit is ott ettem meg. Járattam az agyam pár dolgon. Átgondoltam a nyaramat, mi mindent fogok csinálni, kikkel fogok találkozni, ilyenek. Amikor meguntam a semmittevést, 3. évezredet olvasgattam. Jó kis újság, sok érdekes, tudományos dolgot meg lehet tudni belőle, de egy átlagember számára is érthetően vannak megírva a cikkek. Közben Artoscsabát hallgattam. Hogy ennek az embernek milyen elvont szövegei vannak… Látszólag teljesen összefüggéstelen a rapje, de aki ismeri a jellemét, és tud a sorok között olvasni, annak élvezhető. Utána egy kis MC Gőz. "Ahol lakom Budapest city azaz BPC elkap, mint a TBC és eldőlsz, mint a WTC"-heh, ezt megjegyeztem…
Dél körül már nem tudtam magammal mit kezdeni, semmihez sem volt kedvem. Anyut 2 körülre vártam, a hátralévő időben összepakoltam, hogy minél kevesebbet kelljen itt eltöltenem.
Most már otthon vagyok. Még nincs vége ennek a mizériának, de már most sokkal jobban alakul a nyaram, mint egy hete reméltem. Ha beteg vagyok, nem mehetek napra, mert az antibiotikum miatt a bőröm nagyon érzékeny lesz a napfényre. Ha alapból ilyen a tüdőm, akkor jó, hogy végre észrevették. Jöhet a térdműtétem, viszlát kórház szeptemberig!