Apánál voltam a hétvégén, most jöttem haza, és a délelőtti tanulás után délután olvasás volt betervezve, egyrészt mert muszáj, másrészt kezd megtetszeni a könyv, de mára elegem lett belőle. No de nem is ez a lényeg, délután volt egy kis időm, és körbenéztem a szobámban. Annyi mindent megtaláltam, ami felgyűlt ott az évek során, a karácsonyi ajándék első parfümös üvegem, az azelőtti karácsonynál elrontott videokártya és még sok másnak érdektelen dolog, amihez engem nagyon sok emlék fűz. Megtaláltam egy fényképet is, ami ahhoz a szobához kötődik nagyon, illetve a személy, aki rajta van. Jó is volt, meg rossz is.
Júniusba lesz egy éve, hogy elköltöztem onnan. Nagyon gyorsan eltelt az az egy év, és gyorsan telnek a két hetek is. (olvass vissza a megértéshez) Hihetetlen, hogy ilyen gyorsan elszaladt egy év. Az emlékek még így sem fakultak, hogy nem látom a tárgyakat nap nap után, csak ilyenkor. Ilyenkor kellemetlen rossz érzés tölti el a szívem… (fejezzük ezt itt most be így, egyszerűen nem tudok többet írni. Jóéjt nektek! Jóéjt családi ház, és nagy szoba!)