Az utóbbi időkben elég sokat foglalkoztam audió alkalmazásokkal, csütörtökön-pénteken például összedobtam egy DAC-ot. Jó ez ennél bonyolultabb volt, de akkor is.

Van nekem egy referencia CD-m amit meg szoktam hallgatni egy rendszeren, és ebből döntöm el, hogy tetszik-e vagy sem. Sajnos pont most kellett rádöbbennem, hogy nem jó számokat választottam a CD-re. Vegyük példának okáért a Pendulum 9000 Miles nevű számát. Úgy 2:00 környékén elkezdenek zenélni, utánna összecsinálja magát az összes hangrendszer amit eddig hallottam. Bejön egy dúrva zúgás, amit nagyon kihallani. Próbaképp ráeresztettem egy Replaygaint a számra. Hogy ne legyek nagyon részletekbe menő, megmondja, hogy mennyire hangos egy szám átlagossan, és mennyi a maximuma.

Maximum: 0,998901 Namost. CD a forrás, 16 bitnyi adatunk áll rendelkezésre, 2^16=65536
Ennek a 0,998901-ed része az 65534. Valószínű az a tökkelütött (finoman fogalmazva) hangmérnök mindkét oldalt hagyott 1-1 szabad bitet "biztonsági tartaléknak". És hol itt a gond, lehetne kérdezni?

Az a gond ezzel, hogy a konvencionális Sigma-Delta konverterek nem ideális DAC-ként működnek. A kimenetük egy bites, tehát egy darab árva tranzisztor van ide-oda kapcsolgatva a táp és a föld fele, ami előtte oversamplingon esett át. Van hibája. Például olyasmi hogy Integrális vagy differenciális nemlinearitás, ami a legnagyobb a teljes kivezérlés közelében. Dúrvábban fogalmazva a DAC-ok teljesen használhatatlanok a felső ill. alsó régióikban, a gyártástechnológiai és gyártási hibáik miatt.

Másik gond az, hogy mi van, ha a két leghangosabb maximum-minimum pont nem szimmetrikus? Ugye jól behúzdosta a számot, hogy jól kihasználja a jelet. Igen ám, de sajnos ilyenkor a szám közepe is arrébb megy, tehát nem ott lesz a 0 ahol lennie kellene (DC offset).

Persze a hangmérnök erről mit sem tud, ő csak azt látja, hogy hangosabb a zene, és nagyobb a dinamikatartomány. Ráscanneltem még néhány számra, de ott teljesen értelmezhetetlen 1-nél nagyobb maximum értékeket kaptam. Pedig egyszerű. Addig húzták a hangerőt, amíg a felvett anyag visszafordíthatatlan hibákat szenvedett (gyanítom a 9000 miles is). Erre még rádobták a Fraunhofer-ék által kitalált csodás tömörítést, kész is a baj.

Igazából biztos vagyok benne hogy a zenészek nem ezt játszották le.

Mit tehetünk? Semmit. Lejjebb lehetne tornázni évek alatt a maximum hangerőt amit eddig kiharcoltak. A normális audióalkalmazásoknál van hangerő gomb, fejjebb lehet tekerni. Érdeemes lenne az utolsó bitet meghagyni a leghangosabb részeknek, mert ilyen kell, Mozart is ilyeneket írt. Az utolsó bitet, ami -6dB hangerő változást hozna, ha nem tévedek (ha igen akkor -3), a teljes 96dB tartományból.Persze az iPodok és telefonok korában ezt már nem lehet megtenni, azoknál már annak örülhetünk ha hallunk a számból valamit a tömegközlekedésen. Aki meg zenét szeretne hallgatni az meg kapja ...

Szeretnék építeni egy 24 bites DAC-ot, hogy lehessen zenét hallgatni. De sajnos olyan zene is kell hozzá amit gyárilag nem rontottak el. Most gondolkodhatok azon vajon mivel lehet eltüntetni a konzumer piac szemetét.