Nem is tudom miért írok - az okosnak nincs rá szüksége a hülye meg akkor sem fogadja meg ha az élete múlik rajta. De jobb ha kiadom magamból, mert a feszültség olyan mint Orbán középső neve: ha rendes férfiemberben meggyűlik, az agyára húzódik és megőrül ;]

Olvasgattam a netet, autóbuzultam ahogy azt kell. Jön velem szemben a szokásos bullshit. Ráadásul egy szakportálon! Olyan emberek tollából, akik azért nem mondhatóak értetlen, a műszaki dolgokra vak felhasználóknak.

Hangzatos dolgok vannak leírva, lássuk csak milyenek is :
-"...nagy győzelem..."
-"Kíváncsi voltam az igazságra,..."

és csupa hasonló, eposzi jelzők és a történetmesélés báziskövei. A kemény újságíró, aki dirr-durr és irgum-burgum félelmet nem ismerve a nyakába veszi a gonosz nepper és privát használtautó(!) értékesítő világ ellenni országos harcot - jaj mindenkinek aki nem nem áll be a sorba és hunyászkodik meg!

Olvasom a szöveget, mint a katonatiszt. Per emlegetése, NAIH és személyes adat, itt egy feddés a nem kooperáló gyártóknak (milyen csúnya dolog már nem akarni a közismerten tyúkperes nemzet esetében állandó költségeket, phfejj) ott meg egy simi a fizetett reklámot ingyen kapó Máté gyereknek meg cégének! A szakújságírás kvintesszenciája, de tényleg le a kalappal!
Minden fontos dolog többszörösen leírva és kihangsúlyozva: a keményen drogozó kisemberen magát a halálf@szába kereső csaló, megkárosít, szemét márkaszervizek, tehetetlen rendőrség... nem is tudom kihagytam-e valamit?!

Hát persze, nem is értem hogy kerülhette el a figyelmemet?! Az önmagát becsapó, az évszázad vásárát jogosan magának követelő, mindenhez is értő használt autó vásárló!
Hogyan is lehettem ennyire vak. Hiszen a cikkben a Máté gyerek a felületért cserébe egy csomó okosságot csak elmond(nem). Ami igazából a teljes írás érdemi része kellene hogy legyen, valahogy elfelejtődik. Persze van az úgy, néha megcsúszik az ember keze a billentyűzeten és belefut az igazságba, de az néha annyira durván nyilvánvaló, hogy csak lepattan róla és hát mit van mit tenni, iramodni kell a klikkvadászat és megélhetés után. Szegény szalontulaj meg ott marad egyedül az árválkodó mondattal ami elhagyta szuvas fogainak bűzhödt odvát : Fel kell tárni az autó múltját!
Persze szerinte erre egy jó módszer van, megtudni mennyit futott az autó. :W Mert ugye fogyasztói társadalomban élük: öreg = szar. De ami cáfolhatatlan, az az a tézis, hogy öreg = olcsó! (persze egyik sem igaz, de a paraszt ezt akarja)

Drága jó Istenem, Te aki egy dolgot osztottál szét ebben a világban egyenlően: a hülyeséget az észt - mert ugye mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott, miért nem gondoltál az alapvető emberi hibák mellőzésére is?
Kezdhetnénk a már megemlített csodavárással. Idehaza mindenkit nyom a joga, hogy csak olcsó és hibátlan autója legyen. Meg keveset futott. És ne fogyasszon többet 6 liternél városban, csak menjen 200+-t alulról húzva. Meg persze soha, de soha nem szabad elromlania, a 99*-s töréstesztje mellé. Éppen csak a szemöldökömet befonom ...
Vicces látni, amikor már az elméletileg vérprofik által felajánlott segítség is abban merül ki, hogy jóvan paraszt vegyed, csak haggyánmán békibe.

De hagyjuk a fikázást, nézzük meg inkább mit lehetne ép ésszel javasolni ehelyett. Pl elmondani (mint illetékes elvtárs, aki érti is amit mond), hogy egy autó vásárlása majd fenntartása soha nem van ingyen. Hogy bármelyik autó -még a nullkilométeres is!- elromolhat. (ne kezdjünk el azon lovagolni hogy milyen valószínűségek vannak, mert sem jósok nem vagyunk, sem statisztikusok. Aki meg perverz módon szeret rettegni, legalább annyi belátással legyen, hogy másokat békén hagy a betegségével!) Azt viszont nem lehet túlhangsúlyozni, hogy használt autó vásárláskor soha de soha nem kibeb@szott futás teljesítmény számlálót nézegetünk és veszünk, hanem állapotot!
Ebben vérzik el a fenti cikk is: szerinte minden megoldás alapja ha jó sokat mutat, és ennek megfelelően jó olcsón lehet megvenni :W Te hülye állat! Holnap az asszony kezdhet rettegni, hogy betöltötte a 25-t és felb@szod az első hírdetési oldalra azzal, hogy megfutotta a javát vigye ki látja?! Vagy ami jobb a szemébe mondod hogy babám, messzire vagy te már attól hogy értéket képviselj? :D Megnézném utána a felállást, komolyan ;)

De ahogy már mondtam, állapotot veszünk. És nem kezdünk el szerviz előélet után futkározni - felesleges. Amikor erre lesz a nagy igény ezt kezdik el hamisítani. Mégis mit gondoltok, mennyire megerőltető gépi számlákat és pecsétet nyomni? Legott a büszkén megtalált szent grál mérgezővé válik. A sok beleföccölt energiát meg lehetett volna arra fordítani, hogy egy valóban jó állapotú autót találjon az ember piszlicsáré papírok helyett. Azt már meg sem említve, hogy attól hogy volt neki akármilyen papírja, még a gazdája lehetett egy marék lepkefosch aki szarba hajtotta, de na.
Ja hogy el kell magyarázni a vasvillás parasztnak, hogy a bevizsgálás pénzbe kerül és megkerülhetetlen invesztíciót jelent? Aaaaz más, akkor inkább biztassuk felesleges papírok beszerzésére és adjuk alá a lovat a gyártókkal szemben, mert az érzelmi manipuláció egyszerűbb, olcsóbb és a megélhetést jelentő klikkszámot is biztosabban hozza.
Egy használati tárgy esetében, különösen ha az ilyen bonyolult mint egy autó, hogy megfusson 3-4-500'000km-t, törődni kell vele. Magától nem megy. Az meg hogy 200'000 km-nél a nyakamba rohadjon minden , nem kell semmi. Akkor most melyiket válasszam? Azt amiről már tudom h biztosan elment sokat, tehát megkapott ehhez mindent, vagy azt ami megtette a felét, és nem is ellenőrzöm mert minek - fiatal még? Aki nem akar kocsira költeni, az ne vegyen autót. Mert még az újnak is vannak költségei.

Túlragoztam, bocsánatot kérek érte. Mindenki tegyen belátása szerint. Bárki szíve joga szopómaszkot húzni - csak kérem - könyörgöm, ne rántson másokat is a hülyeségbe!