jól hangzik. remélem sikerül megcsinálni.

It's not a bug until it is in production. | Wake up and smell the ashes.

Hmm erről már hónapokkal, talán évekkel ezelőtt hallottam.
Bár úgy tudtam h már ki is próbálták... Bár ezt is, csak nem élesben.
Szondáknál akarják főként alkalmazni.
Pont ez a gond vele, hogy lassú, gyenge. Idő kell a felgyorsításra. De ha 39 nap alatt elmegy a Marsra, akkor okés

Az a fél kg tolóerő nem túl komoly. Túl nagy előrelépést ez nem jelent, egy emberes űrutazáshoz nagyon hurka. A Spirit-hez hasonló robotot eljuttathat ennyi idő alatt a Mars-ra, de azt is csak akkor, ha előtte egy jó erős kémiai rakétával felgyorsítjuk azt második kozmikus sebességre... És egy ilyen rakéta bizony batár nagy kell, hogy legyen. A Holdra jutáshoz Saturn V, vagy N1 méretű és teljesítményű rakéták kellettek. Az Apollo űrjármű ugyanis 45t-t nyomott. A Saturn V valamivel több, mint 3000t-jából 2761t csak arra kellett, hogy ezt a 45t-t plusz a gyorsításához szükséges S-IVb-t földkörüi pályára állítsa.

Egy marsi emberes expedíció járműve ennek legalább 2-3x-a tömegben, és akár van surlódás, akár nincs, akkor is fel kell gyorsítani. Eleve nem a surlódás a legfőbb probléma (ez csak az emelkedés első 15-20km-én mondható jelentősnek), hanem a Föld gravitációja. Márpedig azt le kell kűzdeni, és minél nehezebb egy jármű, annál nagyobb rakéta kell alá, hogy erre képessé váljon. Az Apollo űrjármű 45t-ját a Földkörüli pályáról egy 119,9t-s rakéta volt képes a már említett második kozmikus sebességre gyorsítani. Amennyiben a marsi űrjármű ennek 2-3x-a tömegre, akkor legalább ennyire meg kell növelni a marsi megközelítési pályára állító rakétát. A Hold gravitációs tere most irreleváns, azt az Apollo programban is kihasználták. Viszont a Hold gravitációs tere megint egy lekűzdendő akadály, ez megint növeli a szükséges teljesítményt. Majd ha már a Föld és a Hold gravitációs terén is túljutottunk, akkor lehet létjogosultsága egy ionrakétának. De addigra nem kevés kémiai hajtóanyagot el kell égetni. Szóval ez a 0,5kg tolóerejű kis micsoda sok változást nem hozhat. Majd ha ~100-200 szorosára növelik a tolóerejét, akkor talán. Jelenleg kb olyan, mintha széllel szembe fingana az ember.

A lábjegyzetek számait azért kiszedhetnéd a szövegből.

A Star Warsban is ionhajtóműveket használnak.
Legalábbis a nagyobb csillaghajók leírásából az tűnik ki.

Javíts ki nyugodtan, ha tévedek valamiben. :)

Hogyan fognak kísérletezni ha kidobják a kukába az ISS-t?
Meg kellett volna tartani azt a MIR-t

A Mir-en nem volt mit megtartani, szép lassan már önmagától darabjaira hullott.

Az ISS-t üzemeltetését meg nyugodtan átvehetné mondjuk az ESA, ha már állandóan akkora az arcuk. Elvégre nem NASA űrállomásról van szó, hanem nemzetköziről.

[ Szerkesztve ]

Az ISS-t nem azért fogják kidobni, mert megunják, hanem mert a szélsőséges körülmények miatt elfárad, nem lesz biztonságos maga a szerkezete sem. (hőmérséklet ingadozás, részecske sugárzás eszi, mint a rozsda)

ez is csak hatás-ellenhatás hajtómű

dobatnának már egy nagyot

MO. RIP. - az utolsó kapcsolja le a villanyt.

Jaja: ez kis tolóerőt tud hosszú ideig, a másik meg nagyot néhány percig.

Bennem az merült fel, hogy viszont az ion hatásfoka sokkal rosszabb, mert: a kilőtt anyag ugyanazt az impulzust tudja, ha fele a tömeg, de kétszeres a sebesség, ugyanakkor 2szer több energia kell hozzá -> I=m*v=(m/2)*2v, viszont E=1/2(m)*(v)^2, vs E=1/2(m/2)*(2v)^2
(Ionnál pedig elenyésző a tömeg, és hatalmas a sebesség)
Az látszik is, hogy egy 50-200kW-os motor simán felgyorsít egy autót 10-15mp alatt 100km/ó-ra, ami 27m/s, vagyis a gyorsulás 2-3m/s^2. Ha ezt tudná az ion éveken át, az már döfii lenne, hiszen ezt az energiát felhasználja. De csak a töredékét tudja.

[ Szerkesztve ]

Ezt írták is a cikkben, meg logikus is. A gravitációs térből való kijutás kémiai hajtőművel megy majd, míg a nagy távolság megtétele ionhajtóművel.

Igazán föltalálhaták már a teleportálást, nem kéne ennyit vacakolni ezekkel.