2024. március 29., péntek

Gyorskeresés

A tartozás elévülése

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Beleszaladtam egy csúnya tartozásba még 2003-ban...

Nem szeretném közhírré tenni, így csak az idevonatkozó jogi kiskaput osztanám meg azokkal, akiknek több mint 5 éves tartozásuk áll fenn egy szolgáltatóval, díjbeszedővel.
Meg lehet úszni a tartozást, de nem akárhogy. Itt nem az mellett lobbizok, hogy tartozni jó, ne fizessen senki ha kintlévősége van. Inkább a szolgáltatók hanyagságára hívnám fel a figyelmet.

El kell indulnom haza, így beteszem inkább ide azt az irományt, ami lényegében elmagyarázza, miként kell kezelni az ilyen ügyeket.

Néhány óvintézkedés betartásával elejét vehetjük az újabb és újabb közműtartozások megjelenésének. Óvatlanságunk esetén azonban csak a bíróságban bízhatunk.

Mit tegyünk, ha a földből bújnak elő tartozásaink?

Olvasónk levelében a Díjbeszedő Holding gyakorlatát kifogásolja, illetve ingyenes jogi képviselet lehetősége iránt érdeklődik. Mint írja, 2002-ben valóban tartozott a társaságnak, de a helyi önkormányzat segítségével végül fizetni tudott. Később újabb tartozásait is kimutatta a cég, melyek között már '93 előtti, olvasónk szerint valótlan elmaradások is voltak.

Levélírónk ekkor bemutatta a díjbeszedőnek összes rendelkezésre álló papírját, amelyek befizetéseit igazolják, természetesen az általa kitaláltnak vélt tartozások kivételével. Adósságának ügye ekkor már bíróság előtt volt, ahol fölajánlották neki a részletfizetés lehetőségét, holott ő a tartozás létét is megkérdőjelezte. Másrészt úgy tudja, hogy ha lenne is tartozása, öt év elteltével az is elévült volna - a bíró viszont azt közölte vele a tárgyaláson, hogy tartozása nem évül el. Olvasónk azt is kifogásolta, hogy a díjbeszedő számítógépes rendszere nem képes egyszerre kimutatni az összes tartozást, ezért fordulhat elő, hogy sorra kerülnek elő régebbi résztartozások.

"Ami a tartozások elévülését illeti, levélírónk információi csak részben helyesek. Az elévülés időtartama valóban öt év, de ha a követelés behajtása érdekében a díjbeszedő írásban fölszólított bennünket tartozásunk rendezésére, vagy bármilyen megegyezés született a tartozás rendezésére vonatkozóan, esetleg az adott tartozást bírósági úton kísérelték meg behajtani, akkor az elévülés folyamata megszakad. Eszerint az írásbeli felszólítás kézhezvételétől, vagy az esetleges megegyezéstől kezdve újraindul az ötéves elévülési periódus" - magyarázza dr. Ruszthi Hunor, a Szikora és Ruszthi Ügyvédi Iroda tagja. A megegyezés fogalma ráadásul kiterjesztve értelmezendő: ha például a díjbeszedő időközben olvasónk számára csekket küldött, amit levélírónk befizetett, az a körülményektől függően úgy is értelmezhető, hogy a felek megegyeztek a részletfizetésben.

A postás tehet mindenről

Ha olvasónkat írásban szólították föl tartozása rendezésére, és a társaság ez alapján követeli járandóságát több, mint öt év múlva, igazolnia kell a felszólítások tényét, valamint azt, hogy olvasónk meg is kapta azokat. Csak ezzel bizonyítható, hogy az elévülés az évek során megszakadt, hiszen a fogyasztó tudomást szerzett fennálló tartozásáról. A periratokhoz tehát csatolni kell a felszólítás átvételét igazoló tértivevényeket. A bíró azonban akkor sem feltétlenül szünteti meg az eljárást, ha a felek elévülésre hivatkoznak: a bíróság ilyenkor jellemzően bekéri valamennyi bizonyítékot, mérlegel, végső ítéletében pedig vagy figyelembe veszi az elévülést, vagy nem, attól függően, hogy megítélése szerint annak feltételei fennállnak-e. Ebből a szempontból tehát nem számít, mit mond a bíró a tárgyalás alatt.

Kötelező részletek

Levélírónk azt is gyanúsnak tartja, hogy a bíróság már az ítélet meghozatala előtt fölajánlotta számára a részletfizetési lehetőséget. Ebben azonban nincsen semmi gyanús, hiszen a bíróság törvény által előírt feladata lehetőséget biztosítani ahhoz, hogy a peres felek egymás között, egyezséggel rendezhessék jogvitájukat. A bíróság tehát fölhívhatja a feleket megegyezésre, vagy arra, hogy ügyüket részletfizetéssel rendezzék - tudtuk meg dr. Ruszthi Hunortól. Olvasónknak persze nem kötelessége beleegyezni a részletfizetésbe, megvárhatja a per végkimenetelét is. Addig is kérnie kell a díjbeszedőtől, hogy igazolja az elévülést megszakító fizetési felszólítások meglétét, vagy bármely olyan esemény tényét, ami ugyancsak az elévülés megszakítását eredményezi.

Hamis a baba

Mivel esetünkben a tartozások ténye is vitatott, a per során azok létezését is igazolni kell. A saját befizetések megtörténte megőrzött csekkszelvényekkel támasztható alá, ha viszont a csekkek nincsenek meg, bankszámlák vizsgálata is kérhető. Erre azért van lehetőség, mert a per során a díjbeszedőnek kell igazolnia, hogy követelése valóban fennálló tartozás-e.

Levélírónk egyébként igazságügyi szakértő kirendelését is kérheti, aki betekinthet a díjbeszedő könyvelési irataiba, nyilvántartási rendszerébe, és az alapján megállapíthatja, hogy fönnáll-e a tartozás vagy sem. A szakértő díját a díjbeszedőnek kell megelőlegeznie, de a költség viseléséről a bíró ítéletében később dönteni fog: ha olvasónk teljes költségmentességet kap a perben, és a bíróság jogosnak ítéli meg a díjbeszedő követelését, akkor semmiképp nem kell kifizetnie ezt az összeget. Ha viszont csak részleges költségmentességet kap, a bíró mérlegelésén múlik, kell-e fizetnie.

A tartozás megállapítására tehát igazságügyi szakértő is kirendelhető, arra azonban nem kötelezhető a díjbeszedő, hogy javítson számítógépes nyilvántartásán, és új rendszert hozzon létre a tartozások kimutatására.

Pártfogolt ügy

Ha olvasónk perében nem akar jogi képviselőre költeni, pártfogó ügyvéd kirendelését kérvényezheti a bíróságtól: költségmentességi kérelmet nyújthat be,ez esetben azonban igazolnia kell, hogy jövedelmi viszonyai alapján képtelen a perben felmerülő költségek viselésére. Ahhoz, hogy igényét elfogadják, megfelelő formanyomtatványokon szükséges vagyoni helyzetét igazolnia.

Forrás: Fogyasztók/Tóth Sándor Péter
Sokszor öt év

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.