Előzmény itten!

Az írás folyamatosan frissül.

2008.02.11, a kiállítás első napja

Bog még az éjjeli postoláskor közölte, hogy holnap bizony fél nyolckor kelünk. Az első "nemá" után ez az időpont 7:45-re tolódott, az óra végül 7:50-kor csörgött.. arany szíve van, na. A reggeli készülődéskor eldöntöttem, hogy ma bizony nem veszek inget, nehogy úgy járjak, mint a tegnapi SE partin, nem érzek túl nagy késztetést arra, hogy folyamatosan vakarjam le magamról a nőket. Maradt tehát egy egyszerű galléros póló, amit akkor az alkalomnak megfelelőnek éreztem, az utcára kilépve viszont megláttam a sok öltönyös fószert a miénkhez hasonló bilétával a nyakukban, akkor már inkább az "alulöltözött" jelző motoszkált a fejemben. A metró bejáratánál a kapu ma sem üzemelt tökéletesen, ez alkalommal ez kicsit rosszabbul érintett minket, mert késésben voltunk. A sok öltönyös fószer a jegyautomatáknál állt sorban, mi viszont simán bementünk a bérletünkkel, yeah.

A Firához megérkezve jót röhögtünk a Press Registration előtt kígyózó 150 méteres soron, majd pikk-pakk be is léptünk a rendezvényre. Megadják a módját, az biztos, szökőkút, a háttérben ott figyel a Nemzeti Palota. A terület sokkal kisebb, mint a CeBIT-é, simán be lehet járni 2 nap alatt, nekem mégis jobban tetszik. Elsőként az Alcatel kamiont vettük szemügyre, kizárólag kívülről, majd szaladtunk a Samsung standra lefotózni az U900-at és a G810-et. Zárva volt, nyitás után negyed órával, mérgünkben át is sétáltunk a Sagemhez, ahol engem rögtön ketten is megtaláltak, hogy ugyanmár had segítsenek, press kitet a kezünkbe nyomták, kedvesek voltak.

Vissza Samsunghoz, sokkhatások sorozata. A kb. 50 négyzetméter alapterületű stand körbe volt kordonozva, de azért be lehetett menni. Bent nekiállnék fotózni, mikor Bog felhívja a figyelmemet a "nefotózzáköcsög" táblákra. Megkérdeztük az első Crew feliratú pólót viselő csávót, hogy ugyanmár ez mi, aki mosolyogva elküldött minket a recepciós lánykákhoz. Ők mondták, hogy mi fotózhatunk nyugodtan, mert Press biléta lóg a nyakunkban. Visszamentünk úgy 5 métert, az ujjam épp csak közelített az exponáló gombhoz, ketten is odaugranak: nefotózzáköcsög! Azaz kérj engedélyt, ha sajtós vagy. Mondtuk, hogy már kaptunk, háromszor megkérdezték, hogy biztosak vagyunk-e ebben, mondtuk, hogy száz százalékig. A Soult nézegetve megtalált egy fószer, jól elbeszélgettünk vele a gépről, a végén megkérdezte, hogy a többi stand tetszik-e. A fotózáson az ezt követő 10 percben több mint 10 samsungos akadt ki, Bog hidegvérrel, mosolyogva mondta, hogy már megkaptuk az engedélyt, én az ötödik után elég csúnyán néztem mindenkire, aki a közelünkbe jött. Egy koreai srác volt a legjobb arc, ő elnézést kért, hogy e balga kérdéssel zavart minket, majd meghajolt. Az utolsó kérdező egy lányka volt, szegényt már a nézésemmel elküldtem a fenébe, nem tudta mire vélni, kicsit szégyelltem is magam.

A nagyszerű élményre kajálnunk kellett, plusz postolni is akartuk a híreket. A kaja és a kávé megvolt, a postolás Bognak technikai problémák miatt nem jött össze, a nálam lévő, párom tulajdonát képező noti pedig 1 órás akksival rendelkezik, szóval lemerült. Bog idegbeteg, cigi, irány a Media Center, pontosabban a konnektorok. Persze rossz helyre mentünk, mert idén máshol van, mint tavaly, az infópultnál ülő nő viszont hatalmas szöveggel válaszolt a jó magyaros helómra: "tell me what can I do for You, because I'm here to help You!". Segített is, jó munkaerő.

A Media Centerbe rögtön három becsekkel lehet bejutni, először magánál az épületnél ellenőrzik a kártyánkat (PDA-val, SDIO-s mágneskártya leolvasóval), majd a Media Center bejáratánál, azon belül pedig a beülős, írkálós résznél. Jó meló lehet egyébként 8 órán keresztül ilyen kártyákat nézegetni, sajnáltuk a főleg fiatalokból álló társaságot. A sajtórész tök korrekt, ingyen van a kávé, a sütik és a cleanwater, bent elég sok a hely, a WiFi kicsit lassú, de van kábeles net is. Hamar kiderült viszont, hogy még így sem eléggé nagy, a WiFi lassú, a kábeles netnél pedig nem működik a dinamikus IP címkiosztás. Bog még 2 órát szarakodott a gépével, én közben elszaladtam lefotózni az új Nokiákat, a standon hatalmas tömeg, de a Press kártya felmutatásával elég sok mindent el tudtam érni. Az egyik fazon az N78-at mutogatta egyszerre öt Exhibitor Visitor kártyás embernek, 2 perc után meguntam a dolgot, megmutattam a kártyám, utána már csak velem foglalkozott. A fényviszonyok sajnos nem mindenhol a legjobbak a fotózáshoz, de igyekszünk jó képeket csinálni.

Visszafelé benéztem az Alcatel kamionba, a vendégszeretettel nem volt gond, az angoltudással annál inkább, bár megnyugtató volt, hogy nem mindenki perfekt angol. Mert egyébként mindenki az, komolyan, akihez hozzászólunk, az anyanyelvi szinten kommunikál velünk, pedig mi is egész jók vagyunk. A cég új készülékeiről holnap számolunk be, némelyik egész érdekes!

A legnagyobb móka viszont most jön: sajtótájékoztatók. Azt reggel konstatáltuk, hogy jópárra hivatalosak vagyunk, az időpontokkal viszont gondban voltunk. Mikor a kávénkat szürcsöltük, Bognak eszébe jutott, hogy valamikor most van a Nokia bemutatója. 11? - kérdezem én, mert arra emlékeztem. Megnézzük, 10:30. Mennyi az idő? 10:21. Hol lesz? A tengerparton. Nagyon jó, ezt lekéstük, magyar kontaktnak telefon, hogy sajtóanyagra azért igényt tartanánk. A következő 12:00-kor lett volna, Nokia Siemens, 11:20-kor indult volna busz a kiállítás elől a tengerhez, kihagytuk, mert annyira nem pörögtünk az efféle dolgokra, mivel valószínűleg nem igazán érintettek volna minket. 1-kor LG, itt tavaly csecse kis Platinum pendrive-okat osztogattak, már csak ezért is el akartunk nézni - meg persze azért, mert több plakátról is eddig ismeretlen LG modellek mosolyogtak ránk. Kapuzárás előtt 3 perccel odaértünk (ez a Firán belül volt, a Media Centertől 15 méterre), ülőhely már nem volt, kaptunk viszont szép kis csomagot. Jól megszervezett valami volt, bár az egyik fő emberke igen gyengén beszélt angolul, mondhatni gáz szinten, jókat mosolyogtunk rajta. A cuccot kibontva kiderült, hogy nem pendrive, csak toll, de abból biztos jóféle, majd rágúglizunk.

A sajtótájékoztató után kajálni akartunk, mindenhol kígyózó sorok, visszamentem a Media Centerbe némi sütiért, majd irány a Samsung főhadiszállás, aminek a címét a magyar kontakt nem tudta megmondani, ezért a jóemlékű standon kellett megkérdeznünk. Elvileg közel volt, azaz közel lett volna, ha jó kijáratunk hagyjuk el az MWC-t, így 15 percet sétáltunk. Jah, előtte benéztünk az Access standra, kaptunk pólót "Catch the mobile Linux wave" felirattal. Samsung, csecse kis hotel, viszont nagy felfordulást okoztunk azzal, hogy a Samsung Media Centert kerestük, ahova egyébként meg voltunk hívva. Öt ember foglalkozott velünk, némi várakozás után meg is tudtuk, hogy az elsőn van a szoba. Az elsőn nem volt, körbelifteztük a hotelt, kiderült, hogy a félemeleten található. Bent kaja, illetve notihoz optimalizált "grátisz" BT-s egerek tömkelege, nagyon jó cucc, odáig vagyok tőle, már csak azért is, mert otthon hagytam az egeremet, touchpaden pedig utálok dolgozni. Ezután elmentünk a 3 órakor kezdődő Microsoft sajtótájékoztatóra, ami egy másik hotelben volt, és amitól nagyon sokat vártunk. De erről már Bog mesél...

BarcelonaBocha

2007.01.11 - Microsoft sajtó

Mielőtt nagy erőkkel belekezdenék a Microsoft sajtótájékoztató fikázásába, meg kell emlékeznünk a már megénekelt KAS üdítőitalról, amelyből tegnap megtaláltuk az ultimate, 2 literes editiont. A KAS az igazából egy életérzés, KAS nélkül Barcelonában olyan, mint a kávé Completta nélkül. Aki a KAS-t nem ismeri, nem spanyol ember, de még csak nem is katalán, ez az igazság. Eljött a nagy pillanat, original KAS címke:

Szóval Microsoft sajtó. 13:00-kor, a FIRA-val szembeni hotelben. Bementünk, állati sokan voltak, de mivel kivételesen időben érkeztünk, ezért viszonylag jó rálátásunk nyílt az eseményekre. Szerintem mindketten arra számítottunk, hogy Windows Mobile bejelentések jönnek, legalább egy kis vision, vagy valami hírmorzsa, de ehelyett...

Egyrészt ezek az amcsik frankón álvidámak voltak a színpadon. Feljött a csávó és röhög a saját poánjain, egy-két műröhögőt szerintem el is rejtettek a padsorok között, mert szánalmasan gyenge humora volt. Kicsit fényezték magukat, mennyivel több eladás, meg itt is előbukkant a "user experiment" (szerintem ez valami ragályos vírus lehet a marketingesek között), aztán jött két "announcement", mindenki felkapta a fejét, hogy na, majd most.

Bejelentették a Sony Ericsson X1-et újra, köszi. Aztán pedig hogy az MS rátette a kezét a Danger nevű cégre, ami valami social networking company. Ezek után felbukkant egy fószar... khm, fószert akartam írni, csak valami tétova erő félrevitte a kezem... és egy írásvetítő alá betologatott Windows oprendszeres cuccokat, azokról magyarázott. Mindjárt arra is rátérünk, hogy ezek konkrétan mik voltak, de előbb arról, hogy hogyan tette mindezt.

A másik csávó ugyanis fentmaradt, és ezek ketten nevetgélve kommunikáltak arról, hogy minden mennyire frankó cucc, tisztára mint egy TV-shop. Itt már kezdtek a népek elszállingózni, Bocha is böködött, hogy lépjünk, mert ez szánalmas, de még bírtuk. Az arc bemutatott néhány skinezett Windows főoldalt (whoah!), aztán pedig - esküszöm - egy játékot üzemeltetett, amely egy space invaders klón volt. És erre verte a mellét, 2008, február, Microsoft. User experince, congrats.

A helyzet az, hogy az egész olyan volt, mintha ezt gondolták volna: bakker, megint el kell menjünk Barcelonába, állatira nincs mit bejelenteni, de muszáj egy sajtótájékoztatót összerántani, majd mutatunk valamit és elhülyülünk a színpadon. A végére még egy kis bónusz: felhívták még a pódiumra a tegnap esti Sony Ericsson marketingest (a júzer ekszperiensz vírusgazda), s így együtt mondták, hogy most lehet kérdezni, de arról ne, hogy a Microsoft megveszi-e a Yahoo-t. Úgyhogy jól le is lépett mindenki, mi is.

BarcelonaBog

2008.02.12, a kiállítás második napja

Ez előreláthatóan egy rövidke blogbejegyzés lesz, mert hulla fáradtak vagyunk így háromnegyed tíz magasságában, lassan nyugovóra térünk. A mai nap úgy indult, mint a tegnapi, azzal a különbséggel, hogy direkt nem öltöztem ki, valamint hogy még itteni viszonylatban is elképesztően nagy tömeg volt a metrón. Felkelés után Bog megjegyezte, hogy rohadtul fázott éjjel a vékonyka takaróban, ami azért volt mókás, mert tőle két méterre ott figyel 4 összehajtott pokróc egymáson, egyet én igénybe is vettem, mert tényleg hideg volt.

Odaértünk a rendezvényre, bementünk, első utunk egy kávézóba vezetett, az ottani csokisfánk nagyon finom. Ezután gyorsan foglaltunk két helyet a még félig üres Media Centerben, majd én elléptem lefotózni a Nokia 6210-et és 6220-at, valamint az új LG-ket. A finn standnál tömeg, az LG-nél kicsit kevesebb ember, a finneknél mindenki nagy ívben tett rá, hogy én ott fotózgatok, az LG-nél tök normálisak voltak, a Press kártyát meglátva egyből jöttek, hogy a fotókon kívül kell-e valami - apró kellemetlenség, hogy mellettem egy hölgy szintén fotózni akart, de őt Press kártya hiányában nem hagyták, amiért elég csúnyán nézett rám, érthetetlen.

Vissza a Media Centerbe, Bognak hűlt helye. Úgy két másodpercre bepánikoltam, hogy itthagyott engem Barcelonában a fényképezőgépemmel és a kártyámmal, aztán elhessegettem ezt a valljuk be, kicsit botor gondolatot, majd megkerestem és meg is találtam az addigra már emberrel teli helyiségben. Kiderült, hogy a vezetékes internet az előző asztalnál elromlott, ezért ültünk át. Csak a vicc kedvéért nyomtam egy speedtest.net-et, 8 mega lefelé, 12 fel, bognak (nagy betűvel, vazze!!! - Bog) ugyanez le, a feltöltés viszont az én eredményem tizede, mondta hogy az enyém biztos szar. Közben bekajáltunk sütikből, mégegy kávé, híreket kidob, délre pedig mentünk az nVidia - Bog kiejtésével: invidia - standra, mert megbeszélt találkozónk volt.

Miután mindent megtudtunk a szerintem rohadtul értelmetlen, mobileszközökbe szánt nVidia chipről, ami mint tudjuk 720p-s HD filmlejátszásra képes, elindultunk lefotózni a maradék dolgok egy részét - Motorola, Microsoft, HTC, Toshiba, Blackberry, Huawei stand. Előbbinél durva élmény volt: épp fotózni valami ocsmány kinézetű telefont, mikor egy hatalmas kéz lendült felém, szerencsére nem a nyakam irányába, csak az objektív elé. Elnéztem oldalra, ott állt Shrek, vagy inkább egy marcona biztonságiőr tetkóval a nyakán - lényeg a lényeg, könnyebb lett volna átugrani. "No photo, no photo, no photo", mondta kicsit artikulátlanul, de alapvetően kedvesen. A bamba nézésünkből és a Press kártyákból tudta, hogy mi bizony tényleg fotózni jöttünk, elküldött hát a recepcióhoz. A hölgy elég gyengén beszélt angolul - ez egy amerikai cégtől kicsit gáz -, viszont megértettük, hogy a névjegyünkért cserébe kapunk Press Kitet és engedélyt a fotózásra. Egész jó üzletnek tűnt, bólintottunk, mire kaptunk két szép Motorolás csomagot, mindkettő egy-egy 1 GB-os, golyóstollba integrált pendrive-ot rejtett. Bog elmésen meg is jegyezte, hogy ez ám az igazi pendrájv, mármint szó szerint. A fotózás sikerült, elindultunk hát a Samsung főhadiszállásra postolni a híreket. Az ajtó zárva volt, nagyszerű, akkor kajáljunk. Egy sarokkal odébb volt egy étterem, a konyhát láttuk, kb. 2 négyzetméter, de 10 euróért komplett menüt kaptunk, előétel+sör+főétel+kávé+desszert, utóbbit nem vártuk meg. Vissza a Samsunghoz, ajtó nyitva, bent lévő emberke nagyon-nagyon mosolyogva kérdezi, hogy a Samsung melyik részlegétől jöttünk. Semelyiktől, újságírók vagyunk. Rövid beszélgetés után kiderült, hogy a magyar részről félre lettünk informálva, az a helyiség kizárólag a cég munkatársainak van fenntartva, mi pedig nem maradhatunk, mert "lot of sensitive informations, please understand it".

Hazajöttünk, postoltunk, párommal 10 perc telefonbeszélgetés (~700 forint) és egy mikrofonvásárlás (szintén annyi) árán összehoztunk egy Skype beszélgetést, a béna HTC Pandát csak kihangosítva lehet használni a programmal, beszéltünk hát szintén tíz percet, megérte a sok fáradtság. Ezután Boggal elmerültünk a flash játékok világában, Boxhead 2 multiban másfél órát, utána ő talált valami agyament Tower Defence játékot, annyira belejött, hogy közben magyarázta is a történéseket, ezt fel is vettem videóra, de postolni egyelőre nem merem a tisztelt olvasók lelki épsége miatt.

Holnap ha minden igaz postolással kezdjük a szállásról, majd lefotózzuk a maradék-maradék gyártókat, megnézzük, hogy kint van-e a Meizu, majd este Samsung Soul Party, ahova VIP belépőnk van. Ez remélhetőleg jobb lesz, mint az SE-s buli...

BarcelonaBocha

2008.02.12, 22 óra 30 perc

Gond van: nincs Kasom, elfogyott. Bognak van még, de nem akarom lehúzni, mert szüksége van az extra spanyol energiára, mert kissé fáj a feje. Két választásom van: vagy leugrom a boltba venni három nyolcvanért egy 2 literes editiont, vagy Kas nélkül hajtom álomra a fejem. Ha nem esett volna le: egy műanyag flakonos, 2 literes, elsőre Fanta citrom hasonmásnak tűnő üdítőital 1000 forintba kerül. De ez nem üdítőital. Ez Kas.

BarcelonaBocha

2008.02.13, 13 óra

Bocha eltépett fotózni, én meg itt ülök a press centerben, és tologatom ki az Alcatel híreket - most voltunk a sajtótájékoztatón. Ez volt eddig a legkorrektebb, előtte-utána apró kaja, pia, 1 gigás pendrive a repicucc, normális, érthető előadás, nincs túl bő lére nyújtva, a telefonok pedig a terem hátuljában ki vannak állítva. Teljesen oké, leszámítva a cégvezető kissé nagyképű kijelentéseit két dolog kapcsán:
1. Az Alcatel minősége simán van olyan jó, mint bármelyik gyártónak, sőt
2. Az Alcatel 3-5 éven belül benne lesz a világ öt legnagyobb mobilgyártója között

BarcelonaBog

2008.02.13., az ellopott fényképezőgép

Ellopták a fényképezőgépem. Gubroval és egy Samsungos kollégával futottunk össze, beültünk egy étterembe így négyen. Egy sarokban lévő asztal volt, mögöttünk volt még egy asztal. Én a falnál ültem, a notis táskám, az Alcateles repicuccos szatyrot, valamint a fényképezőmet rejtő táskát a falhoz, a jobb lábamhoz tettem, a mi asztalunk alá. Velem szemben Bog, mellette Gubro ültek, és ők sem látták, ahogy a jól öltözött pali - a feltételezett tolvaj - elvitte a gépem. Pár percre ült csak le, nem kajált, ráadásul nem is mögém ült, hanem eggyel balra, a Samsungos ismerősöm mögött. Bog csak annyira emlékszik, hogy amikor távozott, kicsit meglökött, én erre sem emlékszem, csak arra, mikor távozáskor észrevettem, hogy nincs meg a gépem. Étterem feltúr, pincérek nem láttk semmit, ez van.

Maga a gép sem volt két forint, Fujifilm FinePix S6500fd (jelenleg 60-70k), hozzá 1 gigás XD kártya, 8 ceruza-akku, meg egy 10 rugós Crumpler táska. Igen fájó pont viszont, hogy ma én voltam fotózni, így tehát az _összes_ mai munkánk kárba veszett. Pedig voltam fél órát a modu nevű modulos telefonosoknál, megnéztem az Androidot, Qualcomm 3D-gyorsítós chipek és a MediaFLO nevű mobiltévét, a két új Palm gépet, plusz az Alcatel sajtótájékoztató képei is azon voltak, meg némi városfotó.

Sosem loptak még el tőlem semmit, tehát kicsit szarul érint a dolog. Persze az ilyesmit valószínűleg nem igazán lehet kivédeni, de akkor is, talán ha másik asztalhoz ülünk... mindegy, ez van. Holnap újrafotózzuk a dolgokat, hogy pótoljuk a hiányt.

BarcelonaBocha

2008.02.14., 13:25

A Press Centerben ülök, fele annyi ember van, mint bármikor máskor. 2 órára megyünk a moduhoz újrafotózni a dolgokat, előtte nincs különösebb dolgunk, mindent újrafotóztam, amit tegnap elloptak. Bog reggel azzal indított, hogy kiment a Barca stadionba vásárolni magának minden vackot, mikor visszajött postolgattunk, most pedig elment elemet venni, mert sikerült adnia 3x4 darab lemerültet - pedig este direkt kérdeztem, hogy nem kell-e tölteni, mondta, hogy nem. Útközben beugrik a tegnapi étterembe, hátha csoda történt, és megkerült a fényképezőgépem. A remény hal meg utoljára, vagy mi.

A tegnap esti Samsung Soul VIP Party jól sikerült, talán túl jól is, enyhe fejfájással ébredtem reggel, de erről majd később..

BarcelonaBocha

2008.02.15, 01:30

Kicsit elmaradtunk a frissítésekkel, sok pluszmunkát okoztunk magunknak azzal, hogy újra kellett fotózni a tegnap már megtekintett dolgokat. Bochat mindenhol régi ismerősként üdvözölték (hello again), aztán sajnálkoztak, hogy ellopták a fényképezőnket, és készségesen megmutattak mindent újra. Elbúcsúztunk a kiállítástól, holnap reggel a várostól is, elmentünk még bevásárolni, aminek az eredménye egy-két csecsebecsén kívül ez lett:

Ezek után én megírtam a holnapi cikket (már kellett valami, mert a Touch Cruise még hétfőn kikerült), Bocha pedig holnap délelőttre időzített még néhány hírecskét. Most már alszunk, mert holnap reggel indul a gépünk vissza a szürke, ködös, hideg, nyomasztó, posztkommunista hazánkba... Ez a bejegyzés ilyen testhelyzetben íródik épp:

Közben megnéztük, hogy a konkurens oldalak milyen tudósításokat nyomnak, egyrészt azért, hogy ne maradjunk le semmiről (ez talán sikerült), másrészt pedig hogy felmérjük, hogy miben fejlődhetnénk még, mert jövünk jövőre is, természetesen. Nos... hát... szóval... ööö...van itt ez: informatív hír nr1, illetve ez: informatív hír nr2. Hát, mi nem tudunk ilyen magasságokba emelkedni, de teszünk egy próbát:

Exkluzív! Így néz ki egy mozgólépcső Barcelonában!
Kiküldött munkatársunk készített néhány fotót a barcelonai Mobile World Congress helyszínén a kettes pavilonba vezető mozgólépcsőről. Lássuk, milyen arcát mutatja egy mozgólépcső, minden mennyiségben!

BarcelonaBog