Figyelem!
Az alábbi dokumentációért semmilyen felelősséget nem vállalok! Csak azért íródott, hogy én is tanuljak belőle és később konstruktív javaslatok alapján lehessen pontosítani, finomítani.
Első sorban az otthoni felhasználást célzom meg. Ipari felhasználásra ne sajnáljuk a pénzt (győzzük meg a főnököt!!!). Egy egységes ipari rendszerre van szükség, mert még a legalapabb is valamennyire a gyártó által összecsiszolt rendszer lesz, központi menedzsment lehetőséggel.
Amit én az alábbiakban SSID-ként hivatkozok, az az ESSID, a Wifi hálózatok „látható, emberi felhasználásra szánt” neve.
Hirdetés
Az alapvető Wifi beállításokat csak érinteni fogjuk!!! Azt feltételezzük, hogy mindegyik OpenWRT-t futtató csomóponti eszköz vezetékes kapcsolatban áll a helyi hálózattal és csak Access Point-ként van használva.
Szintén nem érintjük a Wifi AP-k elhelyezését, ajánlott darabszámot, adóteljesítmény beállításokat. Amit én tapasztaltam és olvastam, azok alapján átlagos méretű családi házban szintenként 2 darab AP-nál nem kell több és minél sűrűbben vannak az AP-k, annál inkább érdemes az adóteljesítményt lejjebb venni. Kert beszórásához ajánlott legalább egy kitüntetett kültéri eszköz, ne hagyatkozzunk arra, hogy a benti elég lesz (kivéve, ha adott helyszínen mégis elég 
)
Ajánlott olvasmány:
https://openwrt.org/docs/guide-user/network/wifi/wifiextenders/bridgedap
https://openwrt.org/docs/guide-user/network/wifi/usteer
Wifi roaming házilag.
Ha biztosra szeretnél menni és nincs fizikai akadálya (nincs több szint, vastag falak, vagy nagy terület)
vegyél egy erősebb (minél több antennás, minél nagyobb elméleti!!! sebességet támogató) routert/AP-t és helyezd el a mozgásterednek a közepén. Kevesebb macera 
Ha nincs ilyen mázlim, sajnos több router/AP kell.
Router? AP (Access Point)? Többnyire egy AP nem más mint egy a feladathoz csupaszított és szoftverezett router, kevés ethernet porttal, speciális antennákkal, Power Over Ethernet képességekkel, esetleg kültéri kivitelben. Ha OpenWRT-t használsz, már majdnem csak esztétikai kérdés (a speciális antennákat valamint a Power Over Ethernet és esetleg a kültéri használat lehetőségeit leszámítva), mit választasz, támogatott AP-t vagy routert. Én otthon (OpenWRT által támogatott) routereket használok, mert azokból lehetett olcsón betárazni :)
Jó jó, van több AP-m, szeretném, ha működne a roaming/barangolás.
Akkor állítsd be minden AP-n (és sávonként az egyik rádión, de az olcsóbb eszközöknek úgy is 1 rádió/sáv a felépítés, mindenféle egyéb állatfajokkal most ne törődjünk) ugyanazt a hálózatot (SSID, titkosítás). Egy valaminek kell különbözőnek lennie, (ha megoldható, de bizonyos AP darabszám mellett már csak a szomszédos eszközöknél lehet megoldani) mégpedig a csatornának. Hogy ne legyen egyszerű az életünk, ne közvetlenül szomszédos csatornákat válasszunk. Ajánlott kiosztás 2.4GHz-en (20MHz csatornaszélesség) 1, 6, 9, esetleg, 1, 5, 9, 13, ha több (3+) AP kell és a szomszéd nem zavar be. 5GHz sáv esetén ajánlott csatornák: 36, 40, 44, 48 (40MHz szélesség) vagy 36, 44 (80MHz), a 100-tól felfelé használható csatornák kevésbé ajánlottak, de többnyire ezek is jól használhatóak beltéren. 5GHz-en a csatornaszélesség attól függ, hogy több AP-t szeretnénk vagy nagyobb sebességet.
Jó-jó-jó, értem, külön csatornák a szomszédos AP-kon, a többi wifi beállítás meg stimmeljen. És már működni fog a roaming?
Hááát, fogjuk rá. Ha elindulunk egy mobil klienssel, és eltávolodtunk az eddig használt AP-tól, a kliens egy idő után észleli, ha már baj van a kapcsolattal és elkezd másik AP-t keresni. Ennek folyamatnak az időzítése körülmény és gyártófüggő. VOIP hívás, netes stream szakadni fog, jó esetben pillanatnyi röccenés, rossz esetben kell pár másodperc mire rátalál a közelebbi hálózatra.
Az is bonyolítja a helyzetet, ha több sávunk is van, hogy melyikre ugrik rá a kliens, lehet rá mondani általános elveket, de a jóégtudja kategória.
Akkor nincs remény?
De van! A három muskétás (+ D’artagnan, de róla később):
802.11r, hogy meggyorsítsa AP váltásnál (ha már meg van a cél, ahová átkapcsolódna a kliens ) a felcsatlakozást (elvileg 100ms alá rövidíti a folyamatot)
802.11k, hogy tudja a kliens mely csatornákon érdemes keresgélnie egy közelebbi AP-t
802.11v, hogy az AP tudja jelezni a kliens felé, hogy ideje volna már váltania.
És ennyi elég is?
Hát nem, mert kell még hozzá D'artagnan a negyedik muskétás
És ő kicsoda és mit csinál?
Az AP-k között és AP-n belül is a rádiók között a csatlakozott kliensek, szomszédos AP-k és hozzájuk kapcsolódó információk elosztása, hogy a fentebbi muskétások, különösen a V és K (mert az R elvileg önállóan is működik) jól működjenek. OpenWRT alatt D’artagnan szerepét az usteer program vállalja fel, telepíthető az OpenWRT csomagkezelőjével és van grafikus felülete is (luci-app-usteer), ami felrántja az usteer-t is, mint függőséget.
Ajánlott beállítások (összes roaming SSID-n):
Először is, amit meg kell ugrani, hogy a wpad-mini helyett legalább valamelyik wpad-basic vagy akár wpad-openssl, wpad-wolfssl vagy wpad-mbedtls csomag kell, ha van elég hely az eszközön (legalább 16MByte flash esetén nem kellene, hogy gond legyen) csomagkezelővel. Én jelenleg a wpad-wolfssl csomagot használom. Telepítése a csomagkezelő alatt történhet (System-Software), ott nyomjunk egy update list gombra. Ha sikeresen frissítette a csomaglistát, az installed fül alól Remove gombbal távolítsuk el a wpad-basic comagot, az Available fül alatt meg keressük meg az új wpad csomagot és install gombbal telepítsük, valamint telepítsük még a luci-app-usteer programot is.
Jöhet az újraindítás!
Ha újraindult az AP-nk, keressük meg a wifi beállításokat és ott lent a „Wlan roaming” fület, alatta a beállítások
802.11r:
- 802.11r Fast Transition: pipa
- Mobility doamin ((E)SSID-ként azonos!!!! Ajánlott beállítása az SSID-ből képzett md5 ellenőrzőösszeg hexadecimális formátumú értékének első négy számjegye (gugli: MD5 Hash Generator, típus ), de hasra is lehet ütni. Az a fő, hogy a,b,c,d,e,f betűkből vagy számjegyekből áll 4 karakter hosszon, (pl. af13, b3f5 vagy akár simán csak 1111)
802.11k
- 802.11k RRM: pipa
- Neighbour Report: pipa
- Beacon Report: pipa
802.11 v
- BSS Transition: pipa
Ezek után menjünk a Network→ Usteer menüpontra (szerencsére ezt már csak eszközönként kell megejteni) és legfelül állítsuk be azt a vezetékes hálózatot, amin az AP-k kommunikálnak (pl: LAN), legalul az SSID list alatt pedig vegyük fel a roaminghoz használt hálózat(ok) SSID-jét.
Az usteer finomhangolása fogja a leginkább befolyásolni a roaming menetét. A jelenleg próbált beállítások találhatóak lentebb (ebben kérném az olvasó segítségét, ha több fogalma van, mint nekem, hogy mit érdemes pituszkálni )
Hogy kényszerítsem a klienseket (a nagyobb sebesség eléréséhez), ha a közelben vannak, inkább 5GHz-et használjanak (otthoni körülményekhez és kevés számú klienshez optimalizálva):
- Load balancing threshold : 1 1000 (a "Band steering" csak akkor megy, ha ez a beállítás kap egy értéket, ezért inkább felvettem egy elérhetetlenül magas értékre, hogy maga a Load balancing ne zavarjon be a működése, amúgy is csak sok kliens esetén hasznos)
- Band steering threshold: 1- Band steering min SNR: -70 (problémákat okozott rádióadásokban, töröltem)
- Band steering interval: 40000
- Link measurement interval: 10000
Hogy rugdossam a klienseket, ne túl későn akarjanak átkapcsolódni másik AP-ra (rossz vételi körülmények miatti kiesések elkerülése):
-Roam scan SNR : -75
-Roam trigger SNR: -80
-Min SNR:-85
PS: probléma esetén csökkentsük az értékeket (figyelem, negatív számok 
) vagy végső elkeseredettségünkben töröljük, de a "Min SNR"-en már olyan sokat nem érdemes csökkenteni, mert -90 környéke már általában használhatatlan jelszint, valamint a "roam scan" > "roam trigger" > "min snr" szabályt is tartsuk be.
Pro tipp:
A beacon interval levétele 50-re (az alapértelmezett 100 felére) a wifi beállításoknál, hogy ha mindez a sok csoda mégse működne jól, legalább hamar találjon a kliens egy másik AP-ra
