Mai történés (2020.10.24): jövök sokadrangú mellékúton hazafelé melóból.
Az út szügyig sáros, és elég sok mezőgazdasági gép is közlekedik rajta. Ennek van itt az ideje, nem sok mindent lehet/érdemes tenni.
Jön szemből egy traki (rendes nevén: mezőgazdasági erőgép), fel volt szerelve hardverrel (mezőgazdasági munkagép): nehéz tárcsa volt ráakasztva hátul. A traki mögött egy biciklis bajnok tekert behúzódva a szélárnyékba.
Egyből eszembe jutott a gyerekkori rigmus: rendőr lett az Endre, esze mint a penge... A traki arra van optimalizálva, hogy folyamatosan nagy erőt legyen képes egyenletesen leadni. Ezért a benne levő alkatrészek nem piszlicsáré fogvájó méretűek, mint egy motorban vagy kerékpáron, hanem rendes darab vasakból vannak. Nagyok, nehezek. Ergo elég sok a hajtási veszteség. A traki már akkor is elég nagyot lassul, ha csak elveszik a gázt, de ha még satuzik is a pilóta, akkor pillanatok alatt megáll. De ha megcsúszik kicsit, az se izgat senkit, rendes ember méretű kerekek vannak rajta, ezt-azt rendberak az út mellett, oszt jónapot.
Szemben kerékpáros bajnokunkkal, aki két virsligumin tolja az ipart, stabilitásában a megfelelő mennyiségű kerék hiányát a giroszkóp hatás pótolja. Kilátását, pláne előrelátását meg semmi. A nehéz tárcsát arra találták ki, hogy száraz, nagy rögös földet is felaprítson, az üzemanyag takarékosság jegyében szokás élezni a vaskorongokat.
Na ha a szervdonor bajnok előtt a traki megáll, ő a sárfelhordásos úton ugyanezt nem fogja produkálni, tehát beszáguld a tárcsák közé. Azok meg, puhatestnél keményebb dologhoz szokván, simán felszeletelik, mint pékségben a kenyérszeletelő a veknit. De ne aggódjon senki, a trakis nem hogy megsiratni nem fogja, lehet, hogy észre sem veszi, hogy a sokszáz/ezer kilós vasdarabba még beleszállt 60 kiló hús.
Ész hova mész.
bambano oldala
