A tavaly elkészített, idei évre vonatkozó költségvetési törvény tervezetében tűnt fel a netadó. Ebben a blogbejegyzésben a netadó gazdasági alapjaival foglalkozom, konkrét tények alapján. Sem politikát, sem semmi mást nem írok ide, a fórumban sem szeretnék látni. A következtetés egyértelmű lesz, nem kell firtatni 
A netadó első tervezete azt mondta, hogy az adó alapja az előfizetői forgalom, alanya a szolgáltató. Az igazságos ítélethez először is tudnunk kellene, hogy valójában mi is az adó alapja. A megfogalmazás számomra világos, így már csak az hiányzik, hogy a törvényjavaslatban vázolt elképzelés mögé konkrét számokat tegyünk. Ezt a célt tűzi ki és próbálja beteljesíteni ez a poszt.
Aki ismer, tudja, hogy kisebb internetszolgáltatóknál vagyok rendszergazda-it mindenes. Az alapadatok innen vannak. Nem szeretném megmondani, hogy konkrétabban honnan, nincs is értelme. Elég annyi, hogy egy létező magyar kisváros átlagostól minimálisan eltérő forgalmi statisztikáját vettem alapul és abból következtettem. Azért eltérő, mert vidék, vidéken pedig kevesebb a torrenthuszár (nem érnek rá az emberek). Lehetne más érdekes szociológiai posztot írni az előfizetői adatbázisból, egyszer lehet, hogy megteszem...
Szerintem elfogadhatjuk, hogy nagyjából az országos átlagot képviseli az adatsor, vagy azt kicsit alulmúlja. Az adatokat osztályközös eloszlásfüggvényként ábrázoltam a következők szerint: a kilobyte-ban mért letöltés (egyik grafikon) letöltés+feltöltés (másik grafikon) kettes alapú logaritmusát felfelé kerekítve osztályközökbe soroltam az előfizetőket és megszámoltam, hány darab ilyen van (majd átskáláztam, titoktartási okból). Tehát az egymás melletti két oszlop esetén a forgalom duplázódik.
Felesleges a további locsogás, íme a grafikon:
A grafikon értelmezése:
1. jól látszik, hogy a 0-16 szakaszon nincs érdemi mennyiségű előfizető. Vagyis az 1024*2^15 = 33554432 B havi forgalom alatt szinte nincs előfizető.
2. Az 5 giga körüli forgalom az nagyjából a 22-es oszlop környékén van. (4 giga a kerek 22). Tehát a jogszabály első módosítása szerinti maximum 700 forintba azok férnek bele, akik 23 alatti oszlopokba kerültek. Elég kevés.
3. Az előfizetők elsöprő többsége a 23-27-es oszlopok között van, ami 8-128 giga közötti forgalom per hónap. A 128 giga az már 19200 forint netadó az első verzió szerint.
Ezt összehasonlítva az árakkal, amik 3-7 ezer forint környékén mozognak, jól látható, hogy az előfizetők többsége veszteséget termelt volna, hogyha a netadó első verziója jogerőre emelkedik.
