Mytek stereo 192 dsd dac.

A gyártó stúdiós múlttal rendelkezik, elismert névnek számít. A Mytek Digital termékskálája két részből áll, professzionális, és HI-FI kategóriákra, a készülék elődje a Mytek 96 DAC még professzionális kategóriába tartozott, a 192 már HI-FI besorolású.

A gyár úttörő volt a DSD átvitelt támogató DACok fejlesztésében. A készülék hátlapján firewire, 2 fajta USB, AES szimmetrikus digitális, spdif koaxiális, és toslink digitális bemenetek, valamint rca, és xlr analóg kijáratok vannak. Ezen kívül 2 BNC aljzat is helyet kapott, ezek órajelek szinkronizálására használhatóak, valamint felszereltségtől függően a 192 vagy 2 csatornás SACD digitális bnc csatlakozókat, vagy egy pár analóg RCA bejáratot kaphat. A készülék natív DSD feldolgozáson kívül, a dsd over pcm (DOP) technikát koax, firewire, és usb bemenetén támogatja, ezáltal aránylag olcsón profitálhatunk a modernebb átvitel előnyeiből. Akár a meglevő zenéinket is át tudjuk alakítani DSD formátumú jelfolyammá, amivel rendszerint jobb hangot érhetünk el, a szokványos PCM hanghoz képest.

A készülék kijelzője elsőre elég furcsa, menüje sem éppen barátságos. A beállításokat egy nyomógombbal egybeépített forgókapcsolóval lehet módosítani, tengernyi finomhangolási lehetőség van. Ez a kezelőszerv hangerőszabályzóként is funkcionálhat, digitálisan, és analóg módon is lehet csökkenteni a jelszintet. A fejhallgató erősítő hangerején kívül a vonali kimenetek szintjét is szabályozni lehet. A vonalszintű kimenet jelszintje egyébként magasabb, mint amit HI-FI berendezéseknél megszoktunk. Érzékenyebb erősítők érdekében lehetőség van a maximális kimeneti feszültséget csökkenteni. Van még két programozható funkciógomb is, amikhez az általunk leggyakrabban használt funkciókat (pl. némítás, bemenetválasztás) rendelhetjük hozzá.

A készülék árához képest egy meglepően kicsi, jellegtelen lukacsos dobozba került, könnyű felépítésű, de ne nézzük le ezért, a hifit nem egyértelműen kilóra mérik. A készülékkel körülbelül fél éve élek együtt, az első két hónap járatási időszak után elégedetten használom minden nap. Hangja alapvetően kemény, dinamikus, kissé technicista. A bejáratási időszakban a nyers készüléket a keménységgel párosítva fárasztó volt hallgatni. A bejáratás során igen fárasztó volt hallgatni az alapvetően is kemény hangú készüléket. Ebben az időszakban kifejezetten igényelte a több órás bemelegedést, de még több hetes üzemelés után is szüksége van legalább egy órára a bekapcsolás után, hogy kiteljesedjen a mély szekció.

A készülék legerősebb oldalát firewire összeköttetésen mutatja meg. Az utolsó drivercsomaggal végre windows alatt is stabil a firewire port kezelése, egyúttal az USB portjának a hangja is javult. Külső Human Audio USB/SPDIF konverterrel egyébként szebbek a hangszer hangok, jobb minőségű a mélye, természetesebb a hangzása, de ár/érték arányban a firewire összeköttetés, egy tisztességes kábellel a legmegfelelőbb ehhez a készülékhez. USB portból egy 1.1es és egy 2.0s verzió van, ezeket inkább azon esetben érdemes használni, ha se külső konverterünk, se firewire kártyánk nincs.
A készülék nagyon érzékeny a digitális kiszolgálásra. Mintha felnagyítaná a programok, protokollok különbözőségeit. Ha nem kapja meg a jó digitális forrást, hajlamos kenni a hangszerek textúráit, de megfelelően kiszolgálva jópár akusztikus hangszert meg tud jeleníteni.

Bejáratás után számos előnyös hangi tulajdonsága van. Tiszta, lendületes, érdekes hangú. A közép, és a magas tartományban jó felbontású, a mély tartomány inkább dús, mintsem pontos, feszes. Nem teljesen valóságos a hangja, de műfajfüggetlenül élvezetes, zenei a karaktere. Szívesen bújok a világába, nem zavarnak a kisebb füllentései. Stax fejhallgatós láncom elején használom, DSDre konvertált anyagokkal, ez így számomra kerek egészet alkot. Zenehallgatás közben a végtagok járnak, fejem bólogat, remek a ritmusa. Az ember élvezi a hangok kavalkádját, meglepi mennyi apróság van a felvételeken, becsülhető, hogy milyen alakú, és méretű volt szoba, ahol a felvétel készült. Hallom, hogy nem teljesen valóságosak a hangszerek hangjai, de nem erre figyel, inkább azt élvezi, mennyire sokféle cintányért használnak, melyik zenész preferálja a fémhúrt, melyik a műanyagot, milyen jól játszik az énekes a hangszálaival. A DACnak alacsony a zajszintje, egész jó a hangtere is.

Alapvetően sokfajta zenét hallgatok, viszont úgy vettem észre, hogy a Mytekkel keményebb rockot ritkábban, akusztikus zenéket, jazzet, folkot, klasszikust, popzenét sűrűbben. Akármilyen módon szolgáltam ki, kábelekkel, szoftverekkel, a legnagyobb hibáját, a mély elkentségét nem tudtam teljesen kiküszöbölni. A TEAC, vagy egy M2tech Young után a basszusgitárok inkább dünnyögnek, érdektelen aláfestés marad a nagybőgő. Mintha a dobok tónusa magasabb lenne, a húrokat jobban megfeszítették volna

A beépített fejhallgató erősítő maximum közepes minőségű, mélytúlsúlyos, alacsony felbontású hang, vész esetére, de a többi hasonló készüléké sem szokott jobban sikerülni. (Ez alól kivétel az eddig általam hallottak közül az Antelope DAC-oké és a TEAC 501esé)

-----------------

TEAC UD-501.

Pár napig volt nálam vendégségben. Csinos készülék, nappaliba inkább való, mint a Mytek.

Gyors ismerkedés után meg is hallgattam:

Néhány perces melegedés elég neki, gyorsan kisimul a magas tartománya. Próbáltam saját USB bejáratáról is, és Human Audio Tablával is, ez alapján azt gondolom kifejezetten jó lett a készülék USB bejárata. Másik komoly előnye, hogy egységes, nem csapongó, nem veszik el részletekben. Nagyot alakít a mély tartományban, erre a tartományra fókuszál. Számomra kevéssé tetszett, hogy általánosságban nem túl tiszta a hangja, nem túl részletes a közép, és a magas tartomány, kicsit unalmas. Színpada is lehetne pontosabb.

A Mytek a felvételi szoba akusztikát, hangulatot jobban visszaadja, a TEAC a felvételek apróbb neszeit már nem jeleníti meg, de amit mutat, azt mindig stabilan, energiával, magabiztosan teszi. Mostanában elég sok DAC forszírozza a magas tartományt, és a sok fejlesztés végén olyan cint, húrt kapunk,ami a valóságra nem jellemző. Ilyen szempontból is példamutató a TEAC, nem hivalkodik, korrekt, valóságoshoz közeli felszereléssel játszanak. A Mytek szárnyalóbb, légiesebb, a TEAC földhözragadtabb, fullasztóbb. Trombitás kötelességből fújja. Cserébe olyan helyeken is találunk jól kivehető nagybőgőt, basszgitárt, ahol a Mytekkel csak aláfestés volt.

A két készülék eléggé ellentétes karakter, a TEAC-kel a rock mindenféle válfaját szerettem, a klasszikust kevéssé. Mytekkel meg fordítva. TEAC a férfi énekeseket, és a mélyebb tónusú női énekeket jobban szerette, mint a vékonyabb hangú nőket.

A TEAC fejhallgató erősítője a Mytekétől, és egyáltalán, az átlag DAC-okétól sokkal jobb. Hasonló a stílusa,mint a vonali kimeneten, miszerint nem mutat többet, mint amit tud, viszont azt dinamikusan, hibáktól mentesen adja elő.

A TEAC nekem unalmasabb, mint a Mytek, és ugyan a TEAC egy fokkal reálisabb összképileg, mint a Mytek, de utóbbi a valóságot saját képére formálva igzalmas, nagy felbontású hifis hangot ad.
A Mytek színez mély és magas tartományban, ráadásul keményebb, hidegebb,mint a TEAC. A TEAC nem nagyon nyúl a hangba, mégis a Mytek elé vágyok leülni, képes megérinteni, a TEAC inkább háttérzenél.