Pár hónappal ezelőtt történt, hogy a feleségem - megunva a Motorola Defy 3,7 colos képernyőjét - azzal fordult hozzám, hogy jó hasznát tudná venni egy “tepsifonnak”, hogy ne kelljen annyira meresztenie a szemét, amikor játszik a telefonon szabadidejében. Ez az ambíciója abból is táplálkozhatott, hogy néhány hónappal korábban volt egy ideig (tablet helyett, amíg az szervizben volt) egy 5 colos készülékem, a nem annyira jó hírű M-Tech aTAB5 személyében, bár annak az első generációja, ami a későbbiekhez képest - az egymagos procit leszámítva - egy minőségi, közel kifogástalan modell volt. (Egyszer talán írok majd arról is, mert alapjaiban rengette meg a kínai telefonokról alkotott elképzeléseimet, és azóta is akarva-akaratlanul minden ilyen kütyüt, okostelefont és tablet-et hozzá mérek...)

Némi kutakodás után - és a dual SIM-es topikban kapott tanácsok hatására - a címben szereplő modell drágábbik, 512 mega helyett 1 giga RAM-mal szerelt változatára esett a választásom, különös tekintettel a tekintélyes méretű, 5,3 colos képernyő méretre. Meg is rendeltem hamarosan a Pandawill oldaláról. Aztán vártam, hogy megérkezzen. Eltelt egy hét, majd még egy, aztán írtam nekik, ők nyugtatgattak, hogy nemsokára “in stock” lesz (mert ugyebár amikor kifizettem, akkor ezt nem siettek közölni), de 3 hét után elfogyott a türelmem, és inkább visszakértem a pénzt tőlük.

Nem örültem, hiszen az lebegett a szemem előtt, hogy akárhonnan rendelek máshonnan, az bizony újabb 2-3 hétig nem lesz a kezemben (és így a nejem kezében sem), így a közösséghez, a már említett topik olvasóihoz fordultam azzal, hogy ha valakinek van újszerű, eladó sorban lévő tepsije, az értesítsen. Meglepetésemre igen sokan jelentkeztek (emlékeim szerint nyolc kolléga), szó szerint jobbnál jobb ajánlatokkal, és az ajánlatok között megjelent egy Feiteng (kínai szó, jelentése: szárnyalás) H7100 is, igaz, a fél giga RAM-os változatban. Némi tépelődés után ezt a készüléket vásároltam meg. És bizony nem bántam meg.

A hosszúra nyúlt bevezető után szeretném megosztani a kedves olvasóval a készülékkel kapcsolatos tapasztalataimat. Ezek egy része teljesen szubjektív lesz, valamint azt is kéretik figyelembe venni, hogy nem én használom napi szinten a telefont, hanem a nejem, ám az ő reakcióit és kimondott vagy ki nem mondott véleményét is tolmácsolni fogom. (Igazság szerint a telefonnal eddig egyetlen egyszer volt átmenetileg egy kisebb műszaki probléma, ezen felül szinte a kezembe sem tudom venni, mert a feleségem anya tigrisként őrzi, és szinte soha nem engedi meg, hogy - például nosztalgiából az én egykori tepsifonom felé - “játsszak vele”.)

A műszaki adatok közül csak a legfontosabbakat említeném: 5,3 (más források szerint 5,5) colos, qHD (azaz 960x540 pixeles) felbontású képernyője van, ami ugyan valószínűleg nem IPS, de a TFT-k közül a (leg)jobbik fajta, aránylag nagy betekintési szögekkel. Számomra a felbontás is tökéletesen kielégítő. A processzora két magos (MT6577), a RAM pedig 512 MB benne, mint már említettem, az operációs rendszer pedig magyarul is tudó 4.1-es Android (Jelly Bean). Itt gyorsan el is mondanám, hogy bár nekem is voltak korábban fenntartásaim a karcsúnak hangzó RAM mennyiség miatt, ezidáig egyszer sem volt elfogyó memória miatti probléma a készülékkel, pedig a feleségem mindenféle app-okkal telepakolja a telefont. (Az igaz, persze, hogy nem 3D-s játékokról beszélünk.)16 gigás memóriakártyát tettünk a telefonba, és ezidáig semmilyen hókuszpókuszra nem volt szükség a belső tárhely tekintetében. (Úgy rémlik, hogy alapból a micro SD-re telepít a rendszer.)

Ami a külsejét illeti, nem mehetünk el a tény mellett, hogy ez egy klón telefon. A Galaxy Note II klónja. Annyira klón, hogy ugyan Samsung helyett ANDROID logó van a készüléken, a bejelentkező képernyőjén Samsung logó látható. Ezt szívem szerint lecserélném, mert elég gáznak tartom (hiszen NEM azért döntöttem e modell mellett, mert egy Note klónt kerestem, hanem mert a műszaki paraméterei impozánsak voltak - az igaz ugyan, hogy a formája is tetszik, akár lopás, akár nem), de - mint már említettem - esélyem sincs ilyesmire, mert a feleségem szinte a közelébe sem enged.

Mindenesetre a készülék háza kellemesen vékony, jól kézbe simul (teljesen sima a hátlapja, de valamiért nem tűnik csúszósnak, és eddig nem is sikerült leejteni tudtommal), és abszolúte minőségi benyomást kelt. Az egyetlen apró probléma, ami idáig felmerült, az a fém hatású műanyag keret elrepedése: három helyen is hajszál repedés keletkezett rajta, mindenféle érthető ok nélkül. Ha más - általam ismert - Androidos készülékekhez kellene hasonlítani, akkor azt mondanám, hogy kb. azonos minőség érzetet kelt, mint az egykori aTAB-om, amitől az Y200-am és a nemrégiben nálam járt Hero V6888 is elmarad.

Ami a telefon sebességét illeti, nos, mindketten maximálisan elégedettek vagyunk vele a feleségemmel. Néha ugyan “röccen” egyet-egyet, sehol nem érződik lassúnak a rendszer, sőt, a böngészőben történő görgetés simább, mint a Galaxy Tab 2 tablet-emen. (Az aTAB-om is tudta ezt.) Maga a Jelly Bean nekem személy szerint nagyon tetszik. Pláne, hogy a mindennapokban - amíg nem találok magamnak megfelelő tepsifont helyette - egy Gingerbread-del felszerelt Huawei Y200-at használok. Magát a 4-es Android szériát már az első tablet-emnél (Navon Platinum I) megkedveltem, és az aTAB5 is ICS-t használt.

A telefon (vagyis minden bizonnyal a gyári JB rendszer) pozitívumai közé sorolnám a GB-hez képest továbbfejlesztett megjelenésű és használhatóságú ébresztő modult, valamint a gyári (?) (csengő)hangokat. Ez utóbbinál például az ébresztési hangokra gondolok, amelyek között lágy madárfüttyös, patakcsobogós is hallható, amelyre tapasztalataim szerint határozottan jó érzés ébredni. Először, amikor ezzel találkoztam, azt hittem, kínai barátaink merénylete ez, de miután a telefonon sehol nincsenek kínai app-ok, most már úgy gondolom, ezek a JB sajátságai. Muszáj megemlítenem továbbá a “bárányos widget-et” (ja, és árulja már el nekem valaki, hogy ki találta ki a rendszer fordításánál, hogy a “widget” magyarul “modul”?!), ami az egész családban osztatlan sikert aratott (a gyerekeink is imádják).

Szintén a szoftveres részhez tartozik a JB azon - számomra kedves - tulajdonsága, hogy a kezdő képernyők is el tudnak fordulni. Ezzel kapcsolatos a telefon eddigi egyetlen felmerült műszaki hibája: jó egy hónapja egyszer csak elkezdett nem működni a képernyő elforgatás. Azonnal letöltöttem - aTAB5 fórum topikos ajánlásra - egy olyan app-ot, amivel be lehet vizsgálni a telefonba épített szenzorokat. Természetesen nem jutottam semmire (a G-szenzor nagyon nem olyan értékeket mutatott, mint amilyeneket elméletileg kellett volna neki), ám a probléma pár héten belül “magától” rendeződött - a képernyő elforgatás megjavult, és azóta is hibátlanul működik.

Ami még fontos fícsörje a telefonnak, az a - két darab - (névlegesen) 3100 mAh-s akkumulátor. Igazság szerint nem tudom eldönteni, hogy elhiggyem-e ezt az értéket, miután az aTAB-om (MT6575, 5 coll 800x480 felbontáson, 2800-as akku) érzésre többet bírt (6-7 óra konstans netezést wifi-n keresztül), de itt egyrészt azért nem tudok biztosat mondani, mert nem én használom folyamatosan a készüléket, másrészt pedig - valami számomra érthetetlen okból kifolyólag - az akkumulátor menüpontban nem nullázódik a bekapcsolva töltött idő, amikor töltőre tesszük a vasat. Mindenesetre a feleségem délutáni-esti, órákig tartó NLC (Nők Lapja Café) böngészése mellett, egy SIM kártyával használva jó másfél napot bír a készülék.

Ami még eszembe jut: a GPS-t és a 3G-t nem próbáltuk még, de a wifi tökéletesen működik, stabilan fogja a jelet. A SIM kártyák szintén kifogástalanul működnek, nem dobálja a telefon a jelet. A külső hangszóró döbbenetesen hangos és torzítás nélkül üvölt (a hangminőség “kínai szemmel” teljesen jó), ám a belső hangszóró bizonyos frekvenciákon berezonál nagyobb hangerőre állítva, de összességében jó a hangminősége.

A telefonhoz kapott tartozékok közül a feleségem semmit nem használ. A gyári adaptert egyszer próbaképpen bedugtam az aljzatba, de a sípolás hatására inkább úgy döntöttem, hogy a Motorola vagy a Huawei töltőjéről fogjuk árammal etetni a telefont. A headset-et azért nem használja, mert a Defy-on hallgat rádiót vagy zenét. (Nem rémlik, hogy kipróbáltam volna, de nincsenek illúzióim a minőségével kapcsolatban. Ezek az “alap” fülhallgatók eléggé doboz hangon szoktak megszólalni. De majd kipróbálom a telefont egy normális fülhallgatóval, hogy milyen hangja van a hardvernek.) A dobozban volt még egy extra, flip-es hátlap, de az láthatóan nem ehhez a készülékhez való (rá sem megy). Nyilván elcserélték a dzsunkán véletlenül.

Összegezve: maximálisan elégedett vagyok a készülékkel. (Ahogyan a feleségem is. És valójában ez a fontos, hiszen az övé a telefon.) Ennyi pénzért (34 ezerért jutottam hozzá, lényegében újonnan) ennél jobb tepsifont nem tudtam akkor elképzelni. Persze nem illik a bolti ajánlatokhoz hasonlítani, hiszen itt csak kínai garancia van (bár egyesek szerint néha a magyar garancia sem ér semmit), de azért az elgondolkodtató, hogy az 5 colos, MT6577-tel szerelt (jellemzően ugyanígy fél giga RAM-mal szerelt) mezőny a mai napig 40-60 ezer Ft közötti áron kapható itthon. Hogy vennék-e újra ilyet, az azért nem válaszolható meg egyértelműen, mert jelenleg 35-40 ezer közötti összegért (kis “szerencsével”) már lehet négy magos 4,5-5,3 colos tepsifont rendelni Kínából, és ennek fényében ez a készülék legfeljebb 30 ezerért lenne jó ajánlat újonnan (az 1 gigás RAM-os változat). Az nem kérdés, hogy a készülék jó. Engem meggyőzött.