Kapcsoljuk ki a wifit, bluetooth-t, 3G adatforgalmat, ha nem használjuk ezeket, csökkentsük a fényerőt...
Ezek a szokásos alap megoldások. Tekintsük át a kicsit trükkösebb, kevésbé közismert megoldásokat, és nézzünk ezek mögé! Ismerjük meg, pontosan milyen folyamatok vezethetnek az akksink gyors merüléséhez!

Fényerő: az automatikus fényerőt (ami a környezet világosságához igazítja a kijelző LED háttérvilágítását) célszerű lehet letiltani, ugyanis ez a kényelmi funkció jelentősen terheli a CPU-t, főleg, ha gyakori a mintavételezés (a szenzor kiolvasása, azaz pollozása). Arról nem is beszélve, hogy a szenzorok is áramot fogyasztanak.

Modern integrált fényérzékelő szenzor. Működése közben áramot fogyaszt, a kiolvasása extra energiát igényel!

Kijelző színek: a TN filmes panelok a telefonokban LED-es megvilágításúak, a megjelenített színtől első közelítésben nem függ a fogyasztásuk. Ám, ha egy kicsit részletesebben megvizsgáljuk a problémát, akkor kiderül, hogy éppen a sötét pixelek fogyasztanak több energiát (mint a világos pixelek). Ugyanis a pixelek alapértelmezett állapota a minden háttérfény átengedése (azaz a teljesen világos szubpixel, RGB-nél ugye a fehér), a sötétítéshez folyamatosan áramot kell fenntartani (a tranzisztorok adják le ezt az energiát hő formájában). Megjegyzem, hogy nagyon kicsi az eltérés a fehér és a fekete pixelek tranzisztorainak (amúgy is nagyon kicsi) áramfelvétele között. Ám a TN film nagyon sok tranzisztort tartalmaz (~1 millió).

A TN technológiájú TFT panelok a fehér szín megjelenítésekor fogyasszák a legkevesebb energiát. Ám a feketéhez képesti különbség elhanyagolható, implementációtól függően átlagosan maximum 3-6 %-nyi. Az IPS és AMOLED technológiájú panelok esetében a hatás éppen fordított.

Szenzorok: a szenzorok önmagukban is viszonylag sok áramot fogyasztanak (~ 100-300 mA). Ehhez hozzájárul még a mért értékek kiolvasása okozta extra áramfelvétel (analóg digitális konverzió, amit a SoC végez). Szinte a legtöbb áramot a szenzorok közül a közelségérzékelő fogyasztja a nagy áramfelvételű infravörös LED-je miatt (telefonálás közben aktív).

A közelségérzékelő szenzor (proximity sensor) működéséhez viszonylag sok áram szükséges. Ebből különösen sok áram felvételéért a távoli infravörös tartományban működő nagy fényerejű infravörös LED és az analóg digitális konverzió (feszültségmérés) a felelős. Az IR LED-ek többsége kismértékben a látható tartományban is sugároz, így láthatjuk, ha aktív a közelségérzékelés (halvány piros fény a beszédhangszóró mellett).

2G/3G hálózatok: az a leglényegesebb, ha nincs szükségünk gyors internetelérésre (alvó módban ez általában igaz), ne csak letiltsuk az adatforgalmazást 3G-n (ezt csinálja a legtöbb 3G widget is), hanem váltsunk át 2G-re. Ugyan ekkor csak a GPRS/EDGE elérhető, ám a 2G szinte fele annyit fogyaszt, mint a 3G. Ha szeretnénk pl. azonnali üzenetküldő alkalmazások miatt folyamatosan elérhetőek lenni, akkor (és csak akkor) engedélyezzük a 2G-n a mobil adatforgalmat, egyébként tiltsuk le.
Nem titok, hogy a rádiók illetve modemek rosszabb térerő (alacsonyabb SNR) esetén többet fogyasztanak (mind üresjáratban, mind adatforgalmazás esetén). Ezért alacsony lefedettségű területen tartózkodás esetén mindenképpen érdemes 2G-re kapcsolnunk.
Fontos megjegyezni, hogy a 2G és 3G rádiók/modemek eltérő teljesítményszinteken üzemelnek, ezért a dBm-ben kifejezett jelszintjeik közvetlenül nem összehasonlíthatóak. Ugyanolyan "jó" lefedettség esetén mindig a 2G jelszint értéke magasabb, mint a 3G-é (a technológiákból adódóan mindkét esetben negatív értékekről van szó).

A 3G (W-CDMA) rendszerek lényegesen gyorsabbak lehetnek, mint a 2G (GPRS/EDGE) alapú megoldások. Ám a technológiából adódóan lényegesen több energiát fogyaszt a készülék 3G módban (mind készenlétben, mind adatforgalmazás közben), mint a 2G mód esetén. Egy W-CDMA bázisállomás ~2 km sugarú kört fed le, míg egy átlagos GSM állomás akár 40 km-t is lefedhet. Ezáltal sokkal sűrűbben kell elhelyezni őket a megfelelő lefedettséghez: ebből következően nem lakott területen sokszor gyenge a 3G jel, ami még jobban fokozza a 3G rádió/modem amúgy sem alacsony energiaigényét.

Újraindítás, akksi töltöttség kijelzés: Az újraindítás során lehet, hogy több %-ot csökken a töltöttség, ám ez csak látszólagos, a töltöttségi szint mérésének (és becslésének) sajátosságaiból adódik.
A batterystats.bin kalibrációs fájl törlése révén nem nyerhetünk ki több energiát az akksinkból. Ám az automatikus kalibrálási folyamat felgyorsítható, ha ROM csere előtt teljesen feltöltjük az akksit.

A műveletnek nincs haszna, mégis sok helyen javasolják.

USB-OTG: mindig húzzuk ki a nem használt USB-s perifériákat, ugyanis ezek üresjáratban akár 100 mA-t is felvehetnek. A legjobb, ha az OTG-kábelt is kihúzzuk, ha nincs rá szükségünk, ugyanis ezzel kikapcsoljuk a belső feszültségregulátor fokozatokat, ezzel is energiát megtakarítva.

Húzzuk ki, ha nem használjuk!

GPS: a GPS-t nem szükséges letiltanunk, kikapcsolnunk, ugyanis ezzel magában nem takaríthatunk meg energiát. A GPS szenzor csak használat közben fogyaszt (ha látszik az ikonja az értesítési sávon).
Ha ki van kapcsolva (itt = le van tiltva) a GPS, akkor azt az appok nem tudják használni automatikusan.

A GPS csak akkor fogyaszt, ha aktív -- ezért legtöbbször felesleges kikapcsolni. Csak akkor kapcsoljuk ki, ha kifejezetten le szeretnénk tiltani a funkciót (azaz szeretnénk megakadályozni, hogy egyes appok használják a GPS-t).

Szolgáltatások, folyamatok, appok: a Beállításokban tiltsuk le a Szinkronizálást; a Hálózati hely szolgáltatást (appot); ha lehet, használjunk GPS-t helyette, az úgyis sokkal pontosabb; sőt, még letiltani sem kell a GPS-t, amikor nem használjuk, ugyanis az akkor nem fogyaszt; tiltsuk le a nem használt gyári appokat; távolítsuk el a szükségtelen utólag telepített appokat (mivel szinte bármikor elindulhatnak a háttérben).
Fontos megjegyezni, hogy Androidon a háttérben lévő appok folyamatai és szolgáltatásai általában nem fogyasztanak rendszererőforrásokat, így energiát sem. Ám egyes appok automatikusan valamilyen trigger hatására előtérbe kerülhetnek, akár akkor is, ha látszólag alvó módban van a készülék -- ekkor viszont fogyaszthatnak energiát. Mivel a triggerek felett nincs ellenőrzésünk, az egyedüli megoldás az adott app eltávolítása vagy letiltása.
Ha a Hálózati hely szolgáltatás appot letiltjuk, akkor a mobilhálózat és wifi alapú helymeghatározás nem fog működni!
Érdemes rendszeresen frissíteni az appjainkat és a rendszerünket, ugyanis sokszor bugok okozzák a megnövekedett fogyasztást -- amiket az újabb verziókban kijavíthatnak.

Tiltsuk le a nem használt gyári appokat, így azok nem meríthetik az akksit!

Alvó mód: győződjünk meg róla, hogy a kijelző kikapcsolásakor a készülék ténylegesen alvó módba kerül. Ha ez nem történik meg, akkor valószínűleg egy app akadályozza meg az alvást, ami a háttérben CPU használatot generál, ezzel merítve az akksit.
Előfordulhat, hogy egyes appok felébresztik az alvó készüléket (a kijelző nem kapcsol be!) és terhelik a CPU-t, ezzel merítve az akksit (lásd az akkumulátorhasználati grafikont). Érdemes megkeresni ezen appokat, és eltávolítani, ha gyári appok, akkor pedig letiltani azokat.

Érdemes rendszeresen tanulmányozni az akkumulátorhasználati grafikont. Ha sokszor van ébren a készülék ha nem használjuk (azaz a kijelző nem volt aktív), az gyakori ébresztésekre utalhat. Sokszor gyári appok generálják ezeket. Az idő nagy részében alacsony térerő szintén felelős lehet a megnövekedett fogyasztásért.

Appok engedélyei: telepítés előtt figyeljünk az appok engedélyeire! Elképzelhető, hogy egyes appok aktiválhatják a wifit, egyes szenzorokat a tudtunkon kívül, ezáltal is számottevően hozzájárulva az akksi merüléséhez. Az engedélyeket a Beállítások/Alkalmazások menüben ellenőrizhetjük (ha ezt telepítéskor nem tettük meg), gyanús esetben érdemes eltávolítani az appot. Különösen figyeljünk az alvó mód megakadályozása, alvó módból való felébresztési jogokra!

Érdemes ellenőrizni az appjaink engedélyeit. Nagyon gyanús, ha egy játék hozzáférést kér a telefonfunkciókhoz, SMS-küldéshez. Sokszor ez azt jelezheti, hogy az app kártékony kód futtatása révén emeltdíjas SMS-eket küldhet a háttérben -- a felhasználó tudta nélkül.

Videó dekódolás: célszerű olyan kodekkel kódolt videókat lejátszani, amelyet a készülékünk SoC-a támogat, azaz képes dekódolni (hardveresen). A szoftveres dekódolás sokkal jobban terhelheti a CPU-t, az általános terhelés pedig sok energiát követel.

A hardveres (H/W) videodekódolás energiaigénye sokkal alacsonyabb, mint a szoftveres (S/W) megoldásoké.

MÉLYVÍZ: Persze nagyon sok esetben a legtöbb energia csak a kernel cseréjével takarítható meg (illetve a gyári appok frissítésével). Egyes esetekben az undervolt (a CPU feszültségének csökkentése) is segíthet megtakarítani energiát a stabilitás fenntartása mellett. Azonban általában a feszültség csökkentése instabilitáshoz, furcsa hibajelenségekhez vezet (pl. 2x-ra sikerül a bootolás, menüben görgetésnél fagyás, stb.).

A CPU feszültségének csökkentésével energiát megtakaríthatunk (megfelelő CPU+kernel+rom+app szükséges!). Ám ha hozzáértés nélkül megváltoztatjuk a feszültségértékeket, akkor könnyedén instabil lehet a rendszerünk! Ha egy mienkkel megegyező típusú készülék CPU-ja overclock/undervolt-olható, abból nem következik, hogy a miénk is az lenne, mivel a felhasznált szilíciumlapkák minőségében nagy lehet a szórás!