Egyre többször figyelem a tömegközlekedésen, az iskolában vagy a munkahelyen ki hogyan használja a telefonját, vagy milyen készüléket vesz elő a zsebéből. Vajon mit mond el rólunk a telefonunk, jelent egyáltalán valamit? Egy online mobilkommunikációs áruház főoldalán egy idézetbe botlunk, mely szerint az okostelefon a személyiségünk része. Talán ettől majd mindenki a drágább modellre szavaz. 
szerintem nem lehet megmondani egy eszköz alapján valakiről hogy milyen ember, hogy elmaradott, hogy halad a korral, hogy gazdag vagy szegény.. persze mindig vannak olyanok, akik kifejezetten villognak a legfrissebb modellel, vagy lázadásból vesznek olyan telefont, ami másnak biztosan nincs.. esetleg egy régi modellt használ, ami nagyon a szívéhez nőtt. a körülmények ismerete nélkül lehetetlen párhuzamot vonni az egyéniség és a telefon között. persze ennek ellenére sokan megteszik, talán ezért látni olyan embereket, akik unalmukban vagy zavarukban nagy értékű masinát vesznek elő, majd tesznek el és vesznek elő újra.. vagy kiteszik maguk elé az asztalra hogy mindenki lássa.
ha az ilyen párhuzam nagy eltérést mutat, mert egy szakadt ember vesz elő drága mobilt, vagy egy öltönyös úriember egy alaptelefont, elkerülhetetlenül előítéletekre hagyatkozunk, vagy lopta, vagy buta használni a többit.. szerintem szükségtelen túlagyalni, bár az engem is rosszallásra sarkall, ha egy szőke hajú műkörmös cicababa arra használja a 130ezres telefonját, hogy a 4 colos kijelzőben nézegeti magát..
a típus/ember párhuzamnál sokkal többet mond el a használóról, hogy mennyire ismeri amit használ, és itt most kifejezetten nem arra gondolok, hogy a lányismerőseinket kérdezzük ki: az okostelefonjukban milyen processzor van.. nem kell minden félévben a trendnek megfelelően új darab, inkább használjuk ki a készülékünk képességeit. egy 2-3 éves telefon is lehet kiváló, az azóta bekövetkezett technikai ugrás miatt ugyan lesz pár dolog amit nem tud, de meglepően jól használható egyik másik. nem kell felháborodni tehát, ha valaki egy régi telefont vesz elő, mondván milyen maradi vagy csóró..
ha lenne rá lehetőségem sem vennék csúcstelefont.. elfogna a félelem egy fél év múlva, hogy már van jobb és erősebb.. ehelyett választok inkább egy olyan modellt, ami kitart mellettem éveken át, és ha lehet, mindent kihozok belőle.
mi a helyzet a márka-fanatikusokkal? rossz az ha valaki egy márkát szeret, vagy először annak a gyártónak a kínálatát nézi meg a boltban? szerintem egészen addig nem, amíg mindenki tiszteletben tartja a mások döntési szabadságát. nekem is van kedvenc márkám, ha valaki a véleményemet kérdezi, elmondom, de nem szólok le senki azért mert mást használ/szeret. ide nem értendő a közeli ismerőseim kóstolgatása, ha egy olyan operációs rendszert kívánnak használni, melyet bonyolultnak és logikátlannak találok (a nevét direkt nem mondom). én nem mondom komolyan, ők nem veszik komolyan. elvégre ez csak egy eszköz, nem érdemes olyan jelentőséget tulajdonítani neki, amivel nem bír.. ha egyesek mégis emiatt döntenek egy új vásárlása mellett vagy szólnak le másokat, azt kissé furcsának és visszataszítónak találom. ennél sokkal fontosabb dolgok is vannak az életben
hát rá kellett jönnöm, ilyen nincs, kellenek a kompromisszumok. kell hogy tudjak rajta netezni, de nem merüljön le 1 nap alatt ha telefonálok is.. én a megoldást egy második telefon vásárlásában találtam meg. 
